Szombat előfizetés 2017

Részekből az egész

Írta: Rick Zsófi - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Kétszeresen is megérett az idő Gerendás Péter legújabb lemezé­re. A Memento című albumot a holokauszt hatvanadik évfordu­lójának emlékére készítette, de már eddigi lemezein, főképp a legutóbbin (Új dimenziók) is sze­repeltek holokauszttémájú dalok.

Nem könnyű erről írni, hiszen az em­ber akkor kezd muzsikálni, ha nem tud­ja szavakba önteni az érzéseket, most pedig fordítva történik, szavakká kelle­ne formálnom a zenét, ezt az utánozha­tatlan és mással össze nem téveszthető „gerendáspéterességet”.

A lemezen hallhatók régebbi Geren­dás-dalok (Százéves pályaudvar. Ötezer éves kő, A híd), közismert, szeretett, megbecsült és mindenki által ismert szá­mok (Hová tűnt a sok virág, A Yiddishe Mame, Yerusalaim shel zahav), és olyan szerzemények, amelyek eddig még nem kerültek fel egyik CD-re sem (Utolsó nap, Többé nem akarom. Ugye nem for­dulsz el tőlem). Egytől egyig finoman és ízlésesen hangszerelt, apró remekek, mindegyik másról szól, de a mélyükön ugyanaz van, így alkotnak egységes egészet. A lemezt hallgatván, az tűnt fel először, hogy a zenék legnagyobb részé­ben egyáltalán nem tűnnek elő megszo­kott zsidó motívumok, és a szövegekben sem konkretizálódik a holokauszt. Még­is, a szöveg és a zene együttességéből adódóan akkor is tudnám, hogy miről szól, ha nem láttam volna a CD borítóját (Flamm Ferenc munkája). Nagyon tet­szik, hogy ez a lemez nem akart zsidós lenni, ez olyan lett.

Szeretném külön megemlíteni az Utolsó nap című számot, amely azonnal a kedvencemmé vált. Lehet, hogy azért, mert egyszerre van meg benne az erő és a visszafogottság, vagy talán azért, mert a versszakok filmként peregnek előttem, vagy esetleg azért, mert a Tompos Kátya által oroszul énekelt három sornak olyan súlya van, hogy a legalább hatszólamú dallam azóta is zakatol a fejemben.

Igazi kuriózum ezen az albumon Rad­nóti Hetedik eclogája: a távolról hallat­szó zene egyre dúsabb lesz, egy fátyolos női hang eltűnő és újra megjelenő dal­lamfoszlányt énekel (Bíró Eszter), Gáti Oszkár pedig elkezdi a szívbemarkoló sorokat: „Látod-e, esteledik…” A vers végén a távoli zene elhalkul, majd telje­sen megszűnik, s egyetlen remegő, megtört és beletörődött férfihang szinte csak suttogja: „mert nem tudok én meg­halni se, élni se nélküled immár.”

A memento jelentése emlékezés, sú­lyos dologra, eseményre emlékeztető jel. Gerendás emlékezik és emlékeztet azokra az emberekre, akiket már nem is­merhettünk, vagy akiket ismertünk, de elvesztettünk: emlékeztet, hogy soha nem szabad elfelejtenünk őket.

Rick Zsófi

Címkék:2005-03

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Függönyök Purimja

Függönyök Purimja Azt gondolhatjátok, hogy viccelek, hogy a Purim és a függönyök között lévő kapcsolat csak egy purimi tréfa. Nos,...

Summary

Summary The March issue of Szombat focuses on one of the gravest issues in Hungary, the problem of former agents...

Close