Szombat előfizetés 2017

Régi nóta, hírhedt nóta

Írta: Róbert Péter - Rovat: Archívum, Zene

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Szomorú ismertségre, mondhatni hírhedtségre tett szert a múlt század végén és századunk első évtizedeiben egy zsidóellenes gúnydal, az ún. „Erger-Berger”. Refrénjéről – Erger-Berger Schossberger (Minden zsidó gazember…) – nyerte közkeletű elnevezését.

Különösen a 20-as években zengett nagy hangerővel az ostobák ajkán. Rengeteg incidens, botrány volt körülötte. Általános volt pl., hogy amikor kávéházakban, vendéglőkben rendelték a zenekartól, a sértett vendégek – vérmérsékletüktől függően – tiltakoztak, elhagyták a helyiséget, vagy megverekedtek gúnyolóikkal. Kevesen tudják, hogy a csúfolódás eredetileg nem a zsidók ellen irányult. Aigner Lajos, a híres irodalmár 1882-ben a tiszaeszlári véráradat kísérő’ antiszemita hecckampány idején közzétett a Figyelő című irodalmi lap hasábjain egy tanulmányt, amelyben idéz egy Mária Terézia korabeli gúnyverset, ennek egyik strófája így hangzik:

Német ruhás / Magyar mágnás! / Csak kártyázó, / Mulatozó, / Nagyebédes / Rongyos nemes / / Erger-Berger / Német Burger / Ezek tehág (!!) / Magyarország / Zászlósai, / Státusai.”

Mint a szövegből is kitűnik, a gúny nem az akkor még nem jogegyenlősített zsidóság ellen irányult, hanem az „idegent majmoló” magyar nagyurakat vette célba.

Aigner Lajos szerint a mondóka eredetileg gróf Niczky Kristóf ellen irányult. Zsidó vonatkozása legfeljebb annyi van, hogy a gróf nemcsak nagy soproni lokálpatrióta, hanem felvilágosodott, filoszemita közéleti férfiú volt. Csatkai Jenő, a neves művészettörténész, Sopron szerelmese és lelkes ismertetője, a Múlt és Jövő 1925. évfolyamában ilyen szempontból foglalkozik tevékenységével. Aigner, aki először hozta kapcsolatba a régi gúnyverset az akkor megjelenő gúnydallal, úgy hiszi, hogy annak Fráter Pál katonatiszt (nem tévesztendő’ össze Fráter Lóránttal, a „nótás kapitánnyal”) a szerzője.

A tiszaeszlári per idején különben is az úgynevezett „zickzene-zackzene” nótát használták a nem kedvelt kisebbség kevéssé szellemes bosszantására.

Róbert Péter

Címkék:1992-10

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A tékozlásról

(A tékozló apa. Amerikai-izraeli-magyar film. Rendező: Zsigmond Vilmos.) Zavarba- és kétségbeejtő film. Imponál a stáblista, s bennem, a nézőben ártatlan...

Magyar kántorok

Az itthoni hanglemezek kiadását figyelemmel kísérve egyre gyakrabban találkozhatunk a zsidó kultúra valamely kevéssé ismert szegmensével. A nemrégiben alakult Duo-Sound...

Close