Szombat előfizetés 2017

Reformzsidóság a kapuk előtt

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Reformzsidóság a kapuk előtt

Az alábbiakban közöljük azt a le­vélváltást, amely a Szim Salom Egyesület (a reformzsidóság ma­gyarországi szervezete), a Nemzetközi Reform Mozgalom vezetősége, illetve a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szö­vetsége között zajlott.

A Szim Salom 1999 ősze folyamán önálló egyházként kívánta bejegyeztet­ni magát. A Fővárosi Bíróság formai okokra hivatkozva utasította el a kérel­met, amelyet nem újítottak meg, mert a nemzetközi Reform Mozgalom idő­közben Magyarországon járt magas ran­gú delegációja azt a tanácsot adta a Szim Salom vezetőinek, hogy álljanak el az önálló egyházként való működés­től, és a nemzetközi példák alapján tö­rekedjenek betagozódni a helyi hitköz­ségek szövetségébe. A magyarországi reformzsidó szervezet vezetőit a már korábban is tapasztalt elutasítás késztette az önálló működés feltételeinek megte­remtésére, ezzel egyidejűleg azonban továbbra is próbálkoztak a Mazsihisszel való kapcsolat fenntartásával.

Amint a levélváltásból kitűnik, a Mazsihisz világi vezetői a rabbikar, illetve az ortodoxia elzárkózására hivatkozva utasítják el a felvételi kérelmet, mint­egy elhárítva így maguktól a felelőssé­get, és nyitva hagynak egy kiskaput a tavaszi Mazsihisz-küldöttgyűlésig, mely mint a szervezet legmagasabb döntés­hozó testületé, hivatott meghozni a végső döntést.

A levélváltás

I.

Mazsihisz

Budapest, Síp u. 12.

Tárgy: felvételi kérelem

Tisztelt Mazsihisz!

Alulírott Szim Salom Egyesület ez­úton kérjük felvételünket a szövetség tagszervezeteinek sorába. Egyesüle­tünk 1992-ben alakult meg hivatalos, a Fővárosi Bíróságon bejegyzett egyesü­letként.

A Szim Salom bán rendszeres hitgya­korlás folyik.

Tagjaink a vallásos zsidó hagyományt keresve az angol progresszív zsidó mozgalom keretei között kaptak segít­séget és útravalót az elinduláshoz saját zsidó vallásos igényeik kielégítésére (bibliai héber és liturgia tanulása), mert többnyire olyan családokban nőttek fel, ahol a zsinagógái hagyomány már nem élt.

Egyesületünk a WUPJ (World Union for Progressive Judaism – Progresszív Zsidó Világszövetség) tagszervezete. A Szim Salom azonban éppen ennyire tartozik természetszerűleg a magyar zsidó hitközségek sorába is, és mint ilyen igényli, hogy ezeknek szervezete tagjává is fogadja autonóm tagozat­ként.

Mindannyian a Tóra sok ezer éves ta­nításának alapján állunk. A hit gyakor­lásának és a Tan értelmezésének kér­déseiben ugyanúgy fogékonyak va­gyunk korszerű megközelítésekre, mint ahogyan annak idején a neológ mozga­lom alapítói is voltak (amelyből volta­képpen a progresszív mozgalom is ki­fejlődött).

Felvételi kérelmünkre várjuk szíves válaszukat 1999. november 12-ig, és ha addig nem hallunk Önök felől, azt elutasításként értelmezzük. Elfogadó döntésükben bízva

B’Salom

Fischer Istvánné

elnök

dr. Gárdos Zoltán

vezetőségi tag

Kelemen Katalin

rabbi

Budapest, 1999. 10. 18.

II.

T. Szim Salom Egyesület

Fischer Istvánné elnök asszony

részére

Budapest, Hankóczy J. u. 3/B

Tisztelt Elnök asszony!

Folyó év október 29-én érkezett leve­lükre válaszolva az alábbi tájékoztatást adjuk.

A magyarországi Rabbikar, valamint a Magyarországi Autonóm Ortodox Hit­község mindenfajta csatlakozást az Önök által felvetett témában határozot­tan ellenez, illetve elutasít.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének vezetése ez alapján, lé­vén hogy vallási testület, nem tud pozi­tív állást foglalni.

Szíves tájékoztatásul közöljük, hogy a BZSH és a Mazsihisz 2000 első ne­gyedévében tartandó legfelsőbb fóru­ma elé fogjuk vinni a fenti témát és ál­lásfoglalásunkról akkor tudunk érdemben tájékoztatást adni.

Tisztelt Elnök asszony!

A döntésig szíves türelmüket kérjük.

Tordai Péter

Mazsihisz-elnök

Lancz Tibor

BZSH-elnök

Zoltai Gusztáv

ügyvezető igazgató

III.

A Nemzetközi Reform Mozgalom vezetésének nyilatkozata

1. A Mazsihisz döntése elfogadhatat­lan.

2. Mi 2 millió zsidót képviselünk vi­lágszerte, a legnagyobb zsidó közösség vagyunk a világon.

3. Nagy figyelemmel fogjuk követni a Szim Salom felvételi kérelmét.

4. A közösség elutasítása diszkriminá­ciót jelent a reformzsidókkal szemben.

5. Kapcsolatba fogunk lépni a meg­felelő nemzetközi zsidó szervezetekkel és más politikai szervezetekkel, hogy hangot adhassunk aggodalmunknak. Biztosak vagyunk abban, hogy a Szim Salom a Mazsihisz tagja lesz végül.

6. A reformjudaizmus is létfontossá­gú a magyarországi zsidóság számára. A többség nem ortodox, és nem is lesz az soha. Ezért a reformmozgalom jelen­tős szerepet játszik a zsidók hitének visszaszerzésében és megtartásában.

Austin Beutel

elnök,

Progresszív Judaizmus Világszövetsége

Philip Meltzer

elnök,

Amerikai Reform Cionisták Szövetsége, Progresszív Judaizmus Világszövetsége

Ammiel Hirsch

rabbi, ügyvezető igazgató, Progresszív Judaizmus Világszövetsége

IV.

Mazsihisz

Budapest, Síp u. 12.

Tárgy: felvételi kérelem

Hivatkozási szám: 99/Z/99

Tisztelt Mazsihisz!

A 99/Z/99 sz. novemberi válaszleve­lüket megkaptuk. Minthogy a Mazsihisz 2000. első negyedévi közgyűléséig ele­gendő idő áll rendelkezésre, bízunk meg­fontolt válaszukban. Ezt elősegítendő a progresszív judaizmusról minden szüksé­ges információt készséggel megadunk.

Kérjük, tegyék lehetővé részvételün­ket az említett közgyűlésen, hogy a kül­döttek ott fölmerülő kérdéseire auten­tikus és kompetens választ adhassunk.

B’Salom

Fischer Istvánné

elnök

dr. Gárdos Zoltán

vezetőségi tag

Kelemen Katalin

rabbi

Budapest, 1999. december 13.

Mazsihisz: vallási szervezet vagy politikai képviselet?

Fontos döntés előtt áll a Mazsihisz kül­döttgyűlése, amikor márciusban arról határoz, taghitközségeinek sorába fo­gadja-e önálló tagozatként a magyaror­szági reformzsidóság immár hét éve mű­ködő szervezetét. Olyan kérdésre kell(ene) megfontolt választ adnia a tes­tületnek, mely öndefiníciós kényszert is jelent: hogy tudniillik tisztán vallási szer­vezetként határozza meg önmagát (és így a tagságnak vallásjogi kritériumai is lehetnek), avagy olyan szövetségként, mely az össz-zsidóság képviseletét is el­látja, és belső ideológiai vitákat nem folytat, így nem okoz gondot az eddigi­ekhez képest (akár) eltérő hagyományér­telmezést valló zsidó közösség felvétele.

A Mazsihisz – a hitközségek szövetsége – természetesen mindig hangsúlyozta val­lásos voltát. Közgyűlései, ahol minden férfi kipát visel, mindig imával kezdődnek és zárulnak, jelen vannak ott a rabbik, gyakran esik szó a kasrut és a haladra kérdéseiről, amelyek fontosságát senki nem vonja kétségbe. 1989-ig a politikai képviselet terén (neki, illetve jogelődjé­nek) kizárólagos, azután pedig hegemón szerepre volt, illetve van. Ha a nyilvános­ság előtt a „magyar zsidóság képviselőiről” hallunk, természetesen a hitközség vezetőiről van szó: ők tárgyalnak a ma­gyar állam és a külföldi zsidóság képvise­lőivel. Nincs koordinációs szervezet vagy akárcsak fórum, ahol a hitközség a többi zsidó szervezet képviselőivel rendszere­sen megvitatná az aktuális ügyeket. (Kivé­tel a Magyarországi Zsidó Örökség Közala­pítvány Kuratóriuma, ahol az alapítvány vagyonáról és a pályázók támogatásáról közösen döntenek.)*

A nemzetközi gyakorlat e tekintetben nem egységes: Ausztriában, Franciaor­szágban, Németországban például léte­zik olyan politikai csúcsszervezet, mely­ben egymás mellett ülnek a különböző zsidó irányzatok, szervezetek képviselői.

Korunk zsidó világát roppant sokféle törésvonal tagolja, de vallási téren egy polarizációs mozgás dominál: a (poszt)modern világ értékeit egyre in­kább magáévá tévő reform és konzervatív áramlat az egyik pólus, az elzárkó­zás magas falát építő, a modern világ értékeiről tudomást nem vévő harédi (ultraortodox) világ a másik.

A magát a neológ hagyomány folyta­tójának tekintő Mazsihisz a konzervatív zsidóság világszervezetének tagja, de mivel annak fősodrától csaknem ötven évig elzárva élt, idegenek tőle e közeg újabb keletű hagyományai (például a férfi-nő egyenjogúság megjelenése a vallásgyakorlás terén), az a törekvés, hogy a kor progresszívnek tekintett esz­méit és a halachát szintézisben egyez­tesse össze. (E szellemi restségben per­sze nem különbözik a többi magyaror­szági egyháztól, melyek szintén fél év­századot töltöttek szellemi karantén­ban.) Magyarországon a túlnyomórészt idős templomjáró emberek zsigeri ide­genkedést éreznek egy taleszt és kipát viselő, Tórát olvasó nővel szemben. A vallási téren 1945 előtti szellemiséget őrző közösséghez sokkal közelebb áll a halacha rigorózus betartását megköve­telő ortodoxia, mint a hagyományokat és törvényeket egyre inkább szimboli­kusan értelmező progresszív judaiz­mus. A Rabbiképző Intézet diákjai orto­dox jesivákban végeznek kiegészítő ta­nulmányokat és messze elkerülik a re­formzsidó intézményeket. A magyaror­szági intézményesült vallásos zsidóság – a meghirdetett ideológia szintjén – a harédi pólus felé mozdult el.

Ezért nem meglepő, hogy Magyaror­szágon jelenleg az ortodoxia és a neo­lógja közös szervezetben, a Mazsihiszben működik. Az együttműködés 1950-ben kényszerházasságként kezdődött, a rendszerváltás után az ortodoxia ön­álló egyházként is bejegyeztette magát, de a közös szervezet fennmaradt, noha 1944 előtt elképzelhetetlen lett volna hasonló társulás. Nem gond, sőt legitimációs tőke a Mazsihisz számára, hogy az ultraortodox lubavicsi mozgalom rabbiját az egyik templomkörzet szellemi vezetőjeként elfogadják.

(Az a tény, hogy sikerült a Mazsihisz szervezeti rendszerébe integrálni a Magyarországi Cionista Szövetséget is – amit e mozgalom vezetője, Engländer Tibor szorgalmazott -, ideológiailag elfogadható lépés volt – ezzel a mai intézményes magyarországi zsidóság másik ideológiai pólusát: a cionizmust, illetve Izraelt emelték hivatalos rangra. Miután az MCSZ ezután feltehetőleg egyezteti külpolitikáját a hitközséggel, ez a lépés egyben a hatalom korporatív úton történő kiterjesztését is jelentette.)

A fentiek fényében érthető, hogy a Mazsihisz háromfős vezérkara csípőből dobta vissza a reformzsidók felvételi kérelmét. Kérdés, mennyit változtathat mindezen a nyugati zsidóság nyomása. Politikai nyomásgyakorlásra van esély, pénzügyire kevésbé, mivel az állami ingatlanmegváltások jóvoltából a hitközség jelenleg gazdaságilag szilárdan áll a lábán.

* Lapzárta után tartották összejövetelüket a jelentősebb zsidó szervezetek vezetői azzal a céllal, hogy egy rendszeresen ülésező egyeztető fórumot hozzanak létre. Egyelőre a következő találkozó időpontjában állapodtak meg.

Címkék:2000-02

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Edit néni

Edit néni No Mama, ugye látod, milyen sokan eljöttek? Pedig pocsék az idő, mit szépítsük. Utoljára eb­ben a ravatalozóban apa...

Kárpótlási fejlemények

Kárpótlási fejlemények Volt kényszermunkások kárpótlása Mint ismeretes, az elmúlt év végén a kényszermunkásokat képviselő két ügyvéd, az amerikai Ed Fagan...

Close