Szombat előfizetés 2017

Propagandává silányított művek

Írta: V.F. - Rovat: Archívum, Irodalom

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

(Sándor Tibor: Őrségváltás. Magyar Filminlézet, 1992. 199 oldal, 120 forint.)

E kötetben dokumentumok és tanulmányok kaptak helyet a harmincas-negyvenes évek magyar filmgyártásáról. Olyan játékfilmekről szólnak, melyek annakidején a szélsőjobboldal politikai céljait kívánták szolgálni a maguk sajátos eszközeivel. Alkotóik és ösztönzőik kezdettől fogva arra törekedtek, hogy a hitleri eszmék hazai térhódításával egy időben, azok hatását felerősítve, a korábbi világszerte elismert és sikeres, de általuk zsidó kultúrtermékek gyártóiként megbélyegzett forgatókönyv írókat, rendezőiket lehetetlenné tegyék, leszorítsák a pályáról, s helyükbe olyanokat állítsanak, akik népi-nemzeti szellemű műveikkel átalakíthatják a nézők, a közvélemény ízlését és gondolkodásmódját. Első kísérleteik az általuk ,,magyar világnézetűnek” tartott Bors István, a Földindulás, majd a Dr. Kovács István című filmek voltak. Ez utóbbit a filmtörténetben szokatlan módon Páger Antalnak a film nagytehetségű címszereplőjének politikai szónoklatra emlékeztető prológusa vezette be: „Doktor Kovács István egyetemi tanár vagyok. Faluról jöttem…”, stb.

A film arról szól, hogy a paraszti származású fiatal budapesti professzor szerelemre lobban egy parvenű, nem „mélymagyar elkötelezettségű” úri család felkapott, társaságbeli széplánya iránt. A házasság hamarosan csődbe jut, mert a lány gazdag és gőgös szülei nem titkolják lenézésüket vejük szülei iránt. A professzor elválik a talmi ragyogású asszonytól, helyette a falujabeli, tisztalelkű, ,,fajtájabeli” parasztlányt választja.

Az említett filmekben nem érvényesülnek még nyílt antiszemita tendenciák, „csupán” a magyar fajta dicsérte a nem hazafiaskodó polgársággal szemben. Mégis ezek voltak az első zsidótlanító filmek! Bevezetői annak a hadjáratnak, amely a Turul Szövetség memorandumával (Új Magyarság, 1937. július 14.) vette kezdetét, majd a különféle „árjásító” rendelkezésekkel, a szélsőségesen nacionalista gyűlöletet szító írásokkal folytatódott Ezek már egyértelműen a zsidók és a zsidó származású művészek ellen irányultak, de a filmgyárak nem „őskeresztény” technikai munkatársait, segédszemélyzetét sem kímélték.

Sándor Tibor – mint bevezetőjében írja – könyvében az egymástól eltérő véleményeket igyekezett bemutatni a korabeli filmekről szóló különböző kritikák közzétételével. Ily módon sikerült elérnie, hogy munkája nem csupán a szakemberek, hanem a filmművészet barátainak érdeklődésére is számot tarthat.

V.F.

Címkék:1993-06

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Egy barátság története

 (Gian Franco Svidercoschi: Levél egy zsidó barátomhoz. Aura Kiadó, 1993. Fordította: Fekete István. 126 oldal, 330 forint.) A történet valóságos....

Egy új szövetség

(Székely Magda: Összegyűjtött versek. Belvárosi Könyvkiadó, 1992, 156 oldal, ár nélkül.) „Zuhanás, miben szállni kell sebesség és égtájak nélkül.” (Pilinszky...

Close