Szombat előfizetés 2017

Programbeszédek is voltak: – Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség – rendkívüli tisztújító közgyűlésérôl

Írta: g.j. - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Programbeszédek is voltak

Beszámoló a Budapesti Zsidó Hitközség rendkívüli tisztújító közgyűléséről

 

Deutsch Róbert főrabbi nyitóimája után az emelvényen ülő választási bi­zottság elnöke, Szalai György üdvö­zölte a megjelenteket, és közölte: egy elöljárósági tag valamint az elnök személyének megválasztása a közgyű­lés egyetlen napirendi pontja. Lancz Tibor elnök úr lemondását az elöljáró­ság elfogadta”- ismertette röviden, mi­ért vált szükségessé a rendkívüli köz­gyűlés. Közlését a jelenlévők mindenfé­le kommentár nélkül tudomásul vették. Szalai ezután ismertette a hat jelölt ne­vét, amelyeket „az alapszabály értelmé­ben három nappal a választások előtt a hitközség Síp utcai épületében kifüg­gesztettek”. (Ezt – e sorok írójának benyomása szerint – kevesen láthatták, mivel a közgyűlést megelőző percek­ben élénk eszmecsere és találgatás folyt a jelöltek személyéről.) Engländer Tibor, Heisler András, Korn Jó­zsef, László Miklós, Streit Sándor, Tordai Péter kerültek föl a jelölőlistá­ra. Közülük az első kettő visszalépett – tájékoztatott a levezető elnök.

Mielőtt az elhunyt elöljáró helyébe annak utódját megválasztották volna, fölállt Radnóti Zoltán Nagyfuvaros ut­cai rabbi, és megkérdezte: érvényben vannak-e azok az alapszabály-módosí­tások, amelyeket az előző közgyűlések során szavaztak meg. A váratlan kér­déstől meghökkent elnök Egri Osz­kárt, a hitközség jogászát kérte föl vá­laszadásra, aki röviden közölte: a mó­dosításokat nem vezették át a bíróság által 1990-ben elfogadott alapszabály­ba, így azok nem tekinthetők érvényes­nek. „Köszönöm, ez a válasz magáért beszél!” – foglalt helyet a kérdező, mi­re az elnök megnyugodva visszatért a választási procedúrához. Az elhunyt Szepesi Hugó elöljáró helyére egyet­ len jelöltként Szepesi Hugónét 50 igen és 3 nem szavazattal a közgyűlés megválasztotta. A titkos szavazás ered­ményét ismertető közlést a jelenlévők lelkes tapsa fogadta.

Szalai György ezután az elnökválasz­tás metódusát ismertette, majd ki akar­ta osztatni a szavazócédulákat, amikor Olti Ferenc elöljáró váratlanul azt indít­ványozta, hogy a jelöltek szóljanak né­hány szót magukról és programjukról. A levezető elnök ezt nem ellenezte, így elsőként Streit Sándor, a nagyfuvaros utcai körzet elnöke lépett a mikrofon­hoz. „Nem mindig értettem egyet az itt született döntésekkel. Ellenzéki vol­tam, de nem ártó szándékkal” – határozta meg alapállását. Ezután templom­körzetének munkáját ismertette, ki­emelve a hatszáz adófizetőt, ami a leg­nagyobb szám Budapesten, valamint az elmúlt évben megrendezett Holoca­ust emléknapot, amelyre nyolcszáz is­kolás gyerek látogatott el. Ezután a templomkörzetek önállóságának növe­lése mellett tett hitet.

Nem kívánok programot hirdetni. Lehet, hogy önök most meg vannak lepve”- kezdte beszédét László Miklós, a Hunyadi téri körzet elnöke. Rövid, de őszinte beszédéből kiderült: meg­bánta, hogy elvállalta a jelöltséget. „Ne válasszanak meg engem… nem va­gyok alkalmas, hogy a BZSH elnöke le­gyek”- zárta szavait. Tordai Péter, a bu­dai körzet és a Mazsihisz elnöke jelölé­sét strukturális okokkal magyarázta. Úgy vélte, valójában nincsen külön bu­dapesti és vidéki zsidóság, ezért admi­nisztratív különválasztásuk indokolat­lan. Az egyszemélyi vezetés hatéko­nyabb, mint a megosztott struktúra. „Egységes, erős, nemzetközi szinten is mérhető zsidóság alakuljon ki” – sum­mázta a célokat. Korn József követke­zett, aki két évvel korábban épp a most leköszönt Lancz Tibor győzelme után volt kénytelen fölállni a BZSH elnöki székéből. Beszédében szólt az oktatás­ról, szociális ellátásról, a fiatalok hiá­nyáról és arról, hogy a magyar szellemi élet zsidó jelesei vajon miért nincsenek jelen a hitközség köreiben.

Ezután egy hozzászóló jelentkezett, amit az elnök nem vett észre, hanem elrendelte a szavazást. Az első forduló eredménye ez volt: Korn József: 11 szavazat; László Miklós: 2 szavazat; Streit Sándor: 17 szavazat; Tordai Pé­ter: 15 szavazat. Tíz szavazat érvényte­len volt. Mivel a szükséges többség nem volt meg, második fordulót ren­deltek el, létszámellenőrzést tartottak és új szavazócédulákat nyomtak. A második fordulóba jutottak közül Stre­it Sándor 33, Tordai Péter pedig 15 voksot kapott. Hat szavazat érvényte­len volt.

Az újonnan megválasztott elnök, megköszönte a voksokat, mindenki bi­zalmát kérte a munkájához, hogy „itt senkit se lehessen megvádolni azzal, hogy olyan vagyonhoz jutott, ami nem az ő tulajdona”.

Záró imájában Kardos Péter főrabbi arról a csodáról szólott, amit az elmúlt hatvan év viszontagságai után a magyar zsidóság megmaradása jelent.

*

Amint azt a közgyűlésen mindenki tudta, de kizárólag a folyosón beszélt róla: a leköszönő elnök azért távozott posztjáról, mert egyik riválisa – saját elmondása szerint – kifigyelte és lefény­képezte a lakásában felállított kará­csonyfát. (Történetesen épp e rivális volt kénytelen két éve leköszönni az el­nöki posztról, mivel az eggyel korábbi elnökválasztáson vereséget szenvedett a most állítólag lencsevégre kapott vetélytárstól.) Egy Bzsh-elnök számára va­lóban szerencsétlen az ügy: a diszkrét lemondás talán épp a megfelelő válasz minderre. Érthető persze, hogy a köz­gyűlés szemérmesen hallgatott: magu­kat sem kívánták blamálni a karácsony­fával, és a leköszönt elnököt sem akar­ták a nyilvánosság előtt még kínosabb helyzetbe hozni.

Hallgattak azonban a történet hason­lóan kínos részéről, a lesipuskás fotó­zásról is. A karácsonyfás ember kínos zavarában nem jött el a közgyűlésre, a „fotós” azonban büszkén feszített a mikrofon előtt, elnöki programot hirde­tett és szépeket mondott oktatásról, fi­atalságról, zsidó értelmiségről. És senki nem állt föl, és senki nem fejezte ki ag­gályát afölött, hogy valaki ilyen eszkö­zökkel igyekszik a magyarországi zsidó­ság egyik legfontosabb tisztségét el­nyerni. (Igaz: legalább a szavazás során ellene voksoltak.)

Kérdés továbbá, hogy a halachikus szabályokat (szombattartás, kóserság, hogy mást ne említsünk) valaki valaha számon kérte-e a hitközségi képviselő- testület tagjain, s ha úgy lenne, vajon hány somér micvot (törvénytartó) tagja volna (van) a testületnek. A karácsony­fa állítás volna az egyetlen kizáró ok, amiért valakinek le kell mondania hit­községi vezető tisztségéről? Korrupció- gyanús ingatlan-beruházási históriák, temetői visszaélések, hivatali összefér­hetetlenségek, etikátlanságok vajon nem sértik a Tóra betűjét és szellemét, valamint a demokráciát, az általános erkölcsi elveket és közgondolkodást? Ki meri állítani, hogy ezekre a súlyos ügyekre nincs példa a hitközségen?

Furcsa, demokrácia előtti állapotban vannak a hitközség választott képvi­selői: amit a folyosón pusmognak, azt nyilvánosan nem merik kimondani. Amíg ez nem történik meg, addig áldemokrácia van, annak minden következ­ményével együtt.

g.j.

Címkék:2001-05

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Bízom abban, hogy megfelelő tájékoztatást fogok kapni

„Bízom abban, hogy megfelelő tájékoztatást fogok kapni” Gyorsinterjú Streit Sándorral, a Budapesti Zsidó Hitközség újonnan megválasztott elnökével Újonnan megválasztott elnökként...

Macesz-mizéria

Lugosi Viktória Macesz­-mizéria Elmúla a pészah és oda a macesz-mi­zéria. A szőnyegről feltakarítottuk a ma­kacs morzsákat, a lakás szerte hallható...

Close