Szombat előfizetés 2017

Pártlista — Az izraeli választásokon (eséllyel) induló pártok

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

1999. május 9-én tartják Izraelben a parlamenti választások első fordulóját. A megmérettetésen harminchárom párt indul, de csak az alábbiaknak van esélyük elérni a 1.5 százalékos küszöböt, és bekerülni a 120 fős Kneszetbe.

ARAB PÁRTOK

Hadas Tulajdonképpen ez az izraeli kommunista párt. 1989 előtt egyértel­műen szovjetbarát politikát folytatott (élén a hírhedt Meir Vilnerrel), amivel kivívta az izraeli közvélemény megveté­sét. Politikájának megfelelően csak az arab lakosság szavazataira számíthatott a múltban és számíthat a jelenben is. (Noha a forma kedvéért egy zsidó kép­viselőjelöltje is van.) Az előző Kneszetben 5 mandátuma volt.

Balad Az 1996-os választások idején alakult párt. Azt követeli, hogy Izrael szűnjön meg zsidó állam lenni, ehelyett legyen „minden polgárának állama”. Az előző Kneszetben a Hadassal közös lis­tán indult és 2 mandátumot szerzett.

Arab Demokrata Párt 1988-ban, az Intifáda idején alapította Abdel Vahab Daravse, aki korábban a Munkapárt tagja volt. Az 1996-os választásokon az Iszlám Mozgalommal közös listán in­dult és 4 szavazatot szerzett.

Az izraeli arabok eddig hagyományo­san inkább a kisebbségvédő, szociális, internacionalista felfogáshoz közelebb álló baloldalra szavaztak, és nem a zsi­dó népi, nemzeti vagy vallásos beállí­tottságú jobboldalra. Ez alkalommal, először az izraeli választások történeté­ben, az arab pártok közös listán indul­nak és saját miniszterelnök-jelöltet is állítanak annak jeleként, hogy nem kí­vánnak integrálódni a zsidó politikai életbe. Jelöltjük, Azmi Bisara ugyan tudja, hogy „ebben a nemzedékben” nincs esélye, de demonstrálni kívánja az izraeli arabok újfajta politikai stílu­sát és hosszú távú elképzeléseit.

BALOLDALI PÁRTOK

Merec Radikális baloldali párt. Három baloldali és liberális párt fúziójából jött létre: Az előző Kneszetben 9 képviselője volt Politikájában a mai európai baloldal értékei irányadóak: emberi jogok, kisebb­ségvédelem, szabadságjogok, társadalmi igazságosság. Programjában szerepel az állam és zsinagóga elválasztása, erősen pártolta a békefolyamatot és bírálta a Netanjahu-kormányt annak leállása miatt. Hagyományosan a baloldali beállítottságú európai, askenázi értelmiség és közép- osztály pártja. Zsugorodó bázisa miatt igyekszik imázsán változtatni, erősebb szociális érzékenységet felmutatni és a szegényebb szefárd rétegek felé nyitni.

Sinui Liberális párt, amely éppen a Merec fenti, túlságosan baloldalinak vélt, elosztás-párti, nem piacbarát fordu­lata miatt vált ki a pártszövetségből, és indul ismét önállóan a választásokon.

Am Ehad (Egy nép) A pártot a válasz­tások előtt alapította Amir Perec, a Hisztadrut szakszervezeti mozgalom vezetője, aki az előző Kneszetben a Munkapárt képviselője volt.

Munkapárt Szociáldemokrata irányult­ságú párt, gyökerei a korai cionista moz­galom idejére nyúlnak vissza. Az 1948-as államalapítástól Menahem Begin 1977-es választási győzelméig a Munka­párt vezette az országot. A közelmúltban Jichak Rabin és Simon Peresz voltak legismertebb vezetői. Rabin 1995-ben történt meggyilkolása után Peresz vette át a miniszterelnöki teendőket, és a párt Peresszel az élen szenvedett (nagyon csekély mértékű) vereséget 1996-ban. Miután az arab lakosság hagyományosan a baloldalra szavaz, Benjamin Netanjahu az előző választásokon a zsidó lakosság nagyobb többségét tudhatta maga mö­gött. A munkapárt első embere és mi­niszterelnök-jelöltje jelenleg Ehud Barak, volt vezérkari főnök, aki „Új Munkapárt” névvel igyekszik arculatváltást végrehaj­tani. Az előző Kneszetben a Munkapárt­nak volt a legtöbb, 34 mandátuma

Geser (Híd) A marokkói származású keleti zsidók pártja, melyet David Lévi (korábban a Likud prominens tagja) alapított az előző választások előtt. Programjának középpontjában a ma­rokkói (és általában a keleti) zsidók szociális és társadalmi fölemelkedése áll. 1996-ban a Likud és a Comet pár­tokkal együtt indult és 4 mandátumot szerzett. Tagja volt a Netanjahu-kormánynak, de a feszültségekkel teli koa­lícióból kilépett és most a Munkapárttal és a Meimaddal indul közös listán.

Meimad Vallásos cionista párt, ám az e felfogásúak túlnyomó részét tömörítő Nemzeti Vallásos Párttal ellentétben „ga­lamb” beállítottságú: a mozgalom korai, 1967 előtti, békülékeny szellemiségét vi­szi tovább. Híve az állam és zsinagóga szétválasztásának külpolitikájában pedig a baloldalhoz áll közel: pártolja a béketár­gyalásokat és nem híve a vallásos cionis­ták többsége által követett „Nagy Izrael” eszmének. Az 1992-es választások során nem érte el a Kneszetbe jutáshoz szüksé­ges 1.5 százalékot Azóta inkább mozga­lomként tevékenykedett. Most a Munka­párttal és a Geserrel közös listán indult.

A fenti három párt az „Egy Izrael” vá­lasztási koalícióban tömörül. A Geser a szefárd, a Meimad pedig a vallásos sza­vazóknak üzen: a baloldal az ő pártjuk is lehet Ezek a csoportok, melyek aránya az izraeli lakosság körében egyre nő, ed­dig hagyományosan a jobboldal szavazói voltak. Szakértők szerint a Munkapárt a Geser révén nem várhat túl sok voksot, ám Baraknak mégis szüksége van e párt­ra annak etnikai jellege miatt e koalíció révén a Munkapárt askenázi imázsát próbálják meg átalakítani, és ekképp vonzó­vá tenni a hagyományosan jobbra szava­zó keleti zsidók szemében. Ehud Barak számos gesztust tett a szefárd zsidóság felé, egyebek közt bocsánatot kért azo­kért a sérelmekért, amelyeket – úgymond – az ország történetének első negyven évében uralkodó askenázi establishmenttől szenvedtek el. A valláso­sak kegyeit viszont Ehud Barak kevésbé keresi: egyértelműen hitet tett a harédi fi­atalok fegyveres szolgálata, a rabbinátus monopóliumát megtörő polgári házasság valamint a (korlátozott) sabbati buszköz­lekedés és kereskedelem mellett.

KÖZÉPPÁRTOK

Merkaz (Középpárt) A választások előtt alakult új centrista párt. Miután az izraeli politikában a hatalmas tétek ál­tal gerjesztett feszültség miatt viszony­lag gyorsan használódnak el a pártok, kézenfekvő volt, hogy a koalíciós belharcokban megroggyant Likud és az identitásválsággal küzdő Munkapárt kö­zé „beugorjon” egy hiteles, új párt. Ala­pítói az izraeli politikai élet legnépsze­rűbb személyiségei közé tartoznak. Jichak Mordechaj, korábbi vezérkari fő­ nők, a Netanjahu-kormány volt hadügy­minisztere (a párt miniszterelnök-jelölt­je); Amnon Sahak, frissen leszerelt ve­zérkari főnök; Roni Milo, Tel-Aviv nem­rég leköszönt népszerű polgármestere, Dan Meridor, a korábbi tehetséges pénzügyminiszter. Politikai elemzők a Merkaznak 15 mandátumot jósolnak, amivel a harmadik legnagyobb párt le­het a Kneszetben. Miután a Merkaz a hi­teles, megfontolt, tiszta emberekből ál­ló, szélsőségektől mentes középpárt imázsát igyekszik kialakítani, vezetői nagyon óvatosan nyilatkoznak, így poli­tikai felfogásáról kissé nehéz valamit megtudni. Jelenleg leginkább a párt ek­lektikus volta szúr szemet. Külpolitikai téren, úgy tűnik, a két nagy párt között áll. Az izraeli társadalmat megosztó vallásos-szekuláris ellentét kérdésében megosztott: egy nemrég lezajlott kulcs- fontosságú szavazás során a Kurdisztánból származó szefárd Mordechaj a harédiek mellett szavazott, míg a há­rom másik kulcsember ellenük voksolt.

Pnina Rosenblum A párt egyszemélyi alapítójának nevét viseli. Az egykori szépségkirálynő, jelenleg sikeres üzletasszony úgy vélte: a politika lehet sike­res karrierjének lehetséges következő állomása. Színrelépése leginkább azt jel­zi, hogy Izrael sem kivétel a szabály alól: itt is akad vevő a média-ipar által kiter­melt sztárokra a politika színterén is.

Dereh Haslisi (Harmadik út) Az 1996-os választások előtt alakult „együgyű” párt. Alapítója, a Munkapártból kivált Avigdor Kahalani nyugalmazott tábor­nok legfőképp a Golánról való kivonu­lást ellenzi, és a Hezbollah elleni kemé­nyebb fellépést pártolja Libanonban. A Netanjahu-kormány tagja volt, az előző Kneszetben 5 hellyel rendelkezett.

Jiszrael Ba’alija (Emelkedő Izrael v. Bevándorló Izrael) Natan Scsaranszkij egykori szovjet refuznyik által 1996-ban alapított párt. Célja az ex-szovjet bevándorlók helyzetének javítása. Az előző parlamenti ciklusban tagja volt a kormánynak és 7 mandátumot birto­kolt, amelyet mind „oroszok” töltöttek be. A nyitás érdekében 1999-ben már az etióp bevándorlók képviseletét is fölvállalta.

JOBBOLDAL

Likud Eredetileg koalícióként alakult 1973-ban Menachem Begin jobboldali Herut (szabadság) pártja, a Liberális párt és számos kisebb csoport részvé­telével. Eleinte a legjobboldalibb párt volt a Kneszetben, de 1977-ben, hata­lomra kerülésekor mérsékeltebb stílus­ra váltott át Az elmúlt ciklusban a leg­nagyobb kormánypárt volt, 22 mandá­tummal. (A Likud-Geser-Comet pártszö­vetség együtt 32 helyet birtokolt.) Veze­tője és miniszterelnök-jelöltje az elmúlt ciklus miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu.

Jiszrael Bajténu (Izrael – ottho­nunk) Szintén az új (elsősorban „orosz”) bevándorlókra alapozó új párt, a Jiszrael Ba’alija konkurense. Alapító­ja Benjamin Netanjahu egykori nagyhatalmú kabinetfőnöke, a sokak által ké­tes személyiségnek tekintett Avigdor Lieberman.

Comet Rafael Eitan egykori vezérka­ri főnök pártja. (Négy korábbi vezérkari főnök tevékenykedik az izraeli belpoli­tikai élet sűrűjében. Könnyen érthető ez egy olyan országban, ahol a hadse­reg szerepe ma is meghatározó. A poli­tikától kötelezően távolmaradó katoná­kat nagy megbecsülés övezi az állandó katonai fenyegetésnek kitett Izraelben – mindaddig, míg át nem nyergeinek a politikára.) A Comet radikálisan jobbol­dali külpolitikája liberális belpolitikai nézetekkel párosul: híve az állam és a zsinagóga szétválasztásának.

HARÉDI (ULTRAORTODOX) VALLÁSOS PÁRTOK

Sasz 1984-ben alapított szefárd (el­sősorban marokkói) ultraortodox párt. Az elmúlt időszak talán legdinamiku­sabban fejlődő pártja. Az askenázi elitre hagyományosan neheztelő, rosszabb helyzetben lévő szefárd zsidók képvise­letét sikerrel hódította el a főként szo­ciális kérdésekre összpontosító Gesertől. A hatékony etnikai sérelmi politikát a manapság szintén vonzó ortodox val­lásos ideológiával keverte, ami valósá­gos robbanóelegynek bizonyult. A radi­kális vallásos mozgalmak legújabb szo­kása szerint (lásd Hamasz) széleskörű szociális hálózatot is üzemeltet, amit a mozgalom rászoruló hívei rendkívül kedvező feltételekkel vehetnek igény­be. (Az ehhez szükséges pénzt a költ­ségvetésből verekszi ki magának, min­dig a koalíció megbuktatásával fenye­getve, ezért létérdeke, hogy kormá­nyon maradhasson.) Az előző Kneszetben 10 mandátuma volt.

Agudat Jiszrael A mozgalom még a századforduló táján alakult Lengyelor­szágban, hogy a modem politika eszkö­zeivel képviselje az ortodox és haszid zsidóság érdekeit. A mai izraeli politiká­ban elsősorban vallásos ügyekben nyil­vánul meg: ellenzi a jesivabóherek besorozását a hadseregbe, pártolja vi­szont a vallás fennhatóságának kiter­jesztését a társadalomra.

Degel Hatora Míg az Agudat Jiszrael elsősorban a haszid zsidóság pártja, a Degel Hatora a nem haszid, „litvis” ult­raortodoxok szavazatára számíthat. A két párt az előző választáson együtt in­dult Egyesült Tóra Zsidóság néven, 3 helyet szerzett a Kneszetben és tagja volt a kormánykoalíciónak.

A harédi vallásos pártok alapjában véve természetesen jobboldali beállí­tottságúak. Mivel azonban leginkább a tórahű életmód fenntartása és népsze­rűsítése érdekli őket – amit kiterjedt in­tézményhálózatukon keresztül valósíta­nak meg – szívesen koalícióra lépnek bárkivel, aki erre hajlandó pénzt adni. Ezt annál is könnyebben teszik, mert – sok tekintetben premodern felfogásúak lévén – a modem politika számos kér­désében nincs kialakult véleményük, csupán az éles konfliktusokat kívánják kerülni. (így a külpolitika, a béketárgya­lások kérdésében is mérsékelt nézete­ket vallanak.) Rabbijaik szava viszont összehasonlíthatatlanul többet nyom a latba bármilyen állami tisztviselőénél. Amikor a bíróság kenőpénzek ügyében nemrég bűnösnek találta a Sasz párt ve­zérét, Arje Derit, a párt híveinek ezrei kezdtek tüntetéssel vegyes imába, az ítéletet a korrupt askenázi establishment összeesküvéseként aposztrofálva.

VALLÁSOS CIONISTA PÁRTOK

Nemzeti Vallásos Párt A vallásos ci­onisták túlnyomó többségének pártja. Ideológiájuk – mely Izrael állam újjá­születését a Messiás eljövetelének elő­játékaként tekinti – szintén a cionizmus hőskorába nyúlik vissza. 1967 előtt mérsékelt ideológiájú és mérsékelt be­folyású párt volt. Miután azonban Izrael az 1967-es háború során ősi bibliai te­rületeket foglalt vissza, ezt a párt ideo­lógusai úgy értékelték, hogy a messiási kor kézzelfogható közelségbe került, aminek viszont feltétele, hogy a terüle­tek a zsidók kezén maradjanak. Ettől fogva a párt erősen jobbra csúszott és az izraeli politikai spektrum jobbszélén kötött ki. Az előző Kneszetben 5 mandátuma volt Döntő szerepe volt a koa­líció megbuktatásában, mert ellenezte a területek további 13 százalékának feladását. A legutóbbi tisztújítás során viszont a mérsékeltek kerekedtek felül, akik hajlandók voltak megbékélni a re­alitással.

T’kuma A Nemzeti Vallásos Pártban vereséget szenvedett radikális Hanan Porat, az eddigi pártvezér és a hozzá hasonló nézeteket valló Cvi Hendel új pártja. A vallásos gyökerű Nagy-Izrael eszme hívei. Elsősorban a Nyugati Part és Gáza telepeseinek voksaira számíta­nak.

RADIKÁLIS JOBBOLDAL

Herut Hahadasa Zeév (Benny) Begin, a néhai miniszterelnök fia által újonnan alapított párt. (A párt neve – Új Szabadság – a néhai Menahem Begin pártjára utal.) Benny Begin a tisztán szekuláris, nemzeti jobboldali Nagy-Izrael eszme egyik utolsó mohikánja, aki a béketárgyalások során tett területi en­gedmények miatt lépett ki a Likudból.

Moledet 1988-ban alakult szélső- jobboldali párt. Vezére Rehavam Zeévi, Nagy-Izrael iránti elkötelezettsége mel­lett az arabok „önkéntes elköltöztetését” szorgalmazza, akik – úgy véli – be­látható időn belül többségbe kerülnek Izraelben, és a demokrácia eszközeivel élve fölszámolják majd az ország zsidó jellegét.

A fend két párt, valamint a T’kuma, amelyeket összeköt hűségük Nagy Izra­el eszméje iránt és súlyos bizalmatlan­ságuk a békefolyamattal szemben, Nemzeti Egységpárt néven választási koalícióra lépett. A koalíció programjá­ban nem kapott helyet az arab lakosság elköltöztetése – ez a Herut párt feltéte­le volt. A koalíció miniszterelnök-jelölt­je Benny Begin, akit – noha eszméivel sokan nem értenek egyet – hiteles poli­tikai személyiségnek tekintenek. Ennek ellenére azonban a kormányfői tisztsé­gért folyó versenyben nincsen esélye.

Címkék:1999-05

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Kisebb tét, nagyobb hangerő

Kisebb tét, nagyobb hangerő Ez év januárjában a népszerű Amnon Sahak nyugalmazott vezérkari főnök, az akkor még csak formálódó Középpárt...

Isaac Bashevis Singer: Árnyak a Hudson folyó felett

Isaac Bashevis Singer Árnyak a Hudson folyó felett Solomon Margolin ritkán vi­selt monoklit Amerikában, de most úgy ült Borisz Makaver...

Close