Szombat előfizetés 2017

„Összedobtak néhány milliót”

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Külpolitika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Újgazdagok az orosz zsidó közéletben

Orosz zsidó üzletemberek egy csoportja megelégelte az amerikaiak által eltartott sze­gény testvér szerepét, ame­lyet – más kelet-európai közösségekhez hasonlóan – saját országuk zsidósága is évek óta játszik. Ez év januárjában a főváros egyik legelegánsabb szállodájá­ban megalapították az Orosz Zsidó Kongresszus nevű szervezetet (az ötle­tet valószínűleg az Amerikai Zsidó Kongresszus adta). Az alapítók között olyan nagyágyúkat lehet találni, mint Vlagyimir Guszinszkij, Mihail Fridman vagy Borisz Hajit (jó lesz e neve­ket megjegyezni), akik mind vezető orosz bankok elnökei és/vagy tulajdo­nosai, és egy moszkvai napilap szerint Oroszország húsz leggazdagabb embe­re közé tartoznak. Vagyonukat – ame­lyet a híres/hírhedt privatizáció során szereztek – egyes becslések szerint dollár milliárdokban lehet mérni. Az új szponzorok, akik korábban nem vettek részt a zsidó közéletben, most olyan szerepre törekszenek, mint Edgar Bronfman, a World Jewish Congress el­nöke: nagylelkű anyagi támogatásukért cserébe számottevő befolyást kívánnak az általuk pénzelt szervezetben.

A korábbi oroszországi zsidó csúcs­szerv, a Vaad, értelmiségiek és politiku­sok által létrehozott gyenge konföderá­ció volt, amely elsősorban kulturális és politikai téren fejtett ki aktivitást, és fő­ként amerikai támogatásból élt. (Szaka­dásáról lásd a Szombat 1994. decem­beri számában: Válságban az orosz zsi­dók csúcsszerve.)

A Vaad egyik korábbi vezetője, Jevgenyij Szatanovszkij (maga is bankár) most az OZSK létrehozásában is orosz­lánrészt vállalt. Korábbi szervezete az új csúcsszerv tagja lesz, amelybe egyéb ként a lubavicsi mozgalom is belépett – jó példájaként annak, hogy a bankárok alkalomadtán mennyivel hatékonyabb szervezők lehetnek, mint az értelmisé­giek és politikusok. Az alakuló ülésre az ország minden részéből érkeztek küldöttek – érdekvédő, kulturális és ka­ritatív szervezetektől egyaránt.

Vlagyimir Guszinszkij elmondása sze­rint az indításra már összedobtak 2,5 mil­lió dollárt, egy másik – magát megnevez­ni nem kívánó – üzletember pedig úgy nyilatkozott, hogy a kulcsszereplők mind­egyike 500-500 ezer dollárt tesz le majd az asztalra évente – egyesek esetleg még többet is. Az új szervezet ügyvezető alelnökének elmondása szerint céljaik közt szerepel Oroszország első holocaust-em­lékművének létrehozása, különböző kul­turális és karitatív szervezetek támogatá­sa, az egykor zsidó tulajdonban volt ingat­lanok (elsősorban templomok) vissza­igénylése és természetesen az antiszemi­tizmus elleni küzdelem.

E bankárok eddig főként az orosz po­litikai élet liberális szárnyát támogatták, amibe a szélsőjobb és az antiszemitizmus elleni fellépés is értelemszerűen beletar­tozott. Így például Guszinszkij jelentős összeggel támogatta az „Oroszország vá­lasztása” nevű liberális párttömörülést az 1993-as választásokon – azzal a fel­tétellel, hogy az antiszemita kijelentéseiről közismert Mihail Poltoranyin, az állami médiabizottság elnöke, ne jus­son jelentős pozícióhoz. Guszinszkij egyébként jóbarátja Jurij Luzskov moszkvai polgármesternek és tenisz­partnere magának Borisz Jelcinnek.

Az oroszországi zsidók amerikai támogatása azonban ezután sem szűnik meg: a Joint Distribution Committee által ki­épített szociális hálót nem tudják egy- csapásra átvenni. Ám a Joint vezetői örömmel látják a kezdeményezést: filozófiájuk az, hogy a támogatottnak egyszer a maga lábára kell állni.

Ennek mikéntje azonban kérdéses: az izraeli és amerikai zsidó kiküldöttek – akik a demokrácia beköszönte után azonnal „megrohamozták” az ex-szovjet zsidóságot, mint „Am Iszrael” utol­só nagy rezervoárját – a szabadság eufóriájának elmúltával igen szkeptiku­sak. Az emigráció (amelynek első szá­mú célpontja Izrael mellett Németor­szág) a fiatalokat és a tehetségeseket szívja el; a születésszám még az ala­csony orosz mutatókat is alulmúlja: két gyerek már „demográfiai robbanásnak” számít; a vegyes házasság 50 százalé­kos amerikai aránya itt irigylésre méltó­nak mondható; a vallási aktivitás jelen­téktelen: a 200 ezresre becsült moszk­vai zsidóságnak mindössze két műkö­dő zsinagógája van; a hagyományos zsidó tudás kipusztult: a néhány éve fölállított jesivákban is a betűk tanítá­sával kell kezdeni az oktatást; a jiddis nyelvet szinte senki nem beszéli. A kö­zösségépítést itt valóban a semmiből kell elkezdeni.

Címkék:1996-04

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A svájci széfek titka

Mekkora a zsidó hagyaték? Két hónapja nyilatkozatháborút folytat a New York-i székhelyű Zsidó Világ- kongresszus (WJC) és a Svájci Izraelita...

Hírvilág

SANTA MONICA Kalifornia legnagyobb rádióállomása és a Na­tional Yiddish Book Center közö­sen indított zsidó írók és költők műveiből tizenhárom adásból...

Close