Szombat előfizetés 2017

Ortodox sokszínűség

Írta: Barbara Trainin Blank - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Ortodox sokszínűség

Az ortodoxiát két mítosz lengi körül. Az egyik az, hogy az ortodoxok össze­tartóak, a másik pedig az, hogy a libe­rális ortodoxia ideje lejárt, sőt halódik, hiszen a haszidok – például a Habad – sokkal többen vannak és sokkal erőszakosabbak. Persze minden orto­dox áramlat elismeri a Tóra isteni ere­detét és magára nézve kötelezőnek tartja a 613 parancsolat betartását. A li­berális ortodoxia Németországban szü­letett meg a XIX. században, alapítója Samson Raphael Hirsch rabbi volt. A liberális ortodoxia lényege az, hogy egy művelt zsidó férfinak a Tórán és a Talmudon felül a modern tudományokat is el kell sajátítania. Ezt a tételt a hagyo­mányos ortodoxia tagadta és ma is ta­gadja.

A mai modern ortodoxia az Egyesült Államokban alakult ki az 50-es évek­ben. A mélyen vallásos európai beván­dorlók így reagáltak az őket körülvevő, gyorsan fejlődő amerikai társadalom ki­hívásaira. Szellemi vezetőjük Joseph B. Soloveitchik rabbi volt, aki szoros kapcsolatban állt a Yeshiva Egyetem­mel. A neves filozófus előadásaiban nemcsak a Tórát és a Talmudot idézte, hanem a teológia, a matematika és a fi­zika eredményeire is hivatkozott.

Tehát a két mítosz könnyen cáfol­ható. A modern és a hagyományos or­todoxia között elég éles a határvonal – elég csak a külsőségekre, például a férfiak és a nők öltözködésére gon­dolni. Másrészt a modern ortodoxia nem hanyatlik, csak folyamatosan átalakul. A hagyományos és a modern vonulatok között természetesen az öl­tözködési szokásokon kívül más je­lentős különbségek is vannak. Ilyen különbség a nők szerepének felfogá­sa. A bat micvát (ami a bar micva megfelelője a lányoknál) a nem orto­doxok „találták ki” és innen szivárgott át a modern ortodoxiába. A szokást ma már a haredik, azaz a hagyomá­nyokhoz hűen öltözködő szigorú orto­doxok sem vetik el.

Az amerikai modern ortodoxia felleg­vára a Yeshiva Egyetem. Az egyetem jelszava, a Tora u’Madda, azaz Tóra és Tudomány, magáért beszél. Az egyete­met, ahol vallási tárgyak mellett világia­kat is tanítanak, mégpedig igen magas színvonalon, természetesen fiatal höl­gyek is látogatják. A mozgalom sikeres, csak egy nagy gond van: a diplomát ka­pott fiatalok kiáramlanak a világi pá­lyákra, rabbinak vagy zsidó tanítónak azonban nemigen akarnak elszegődni. A jelenség már-már a modern ortodo­xia továbbélését veszélyezteti. A má­sik, kevésbé problematikus terület a külvilág befolyása. A mai amerikai kul­túra igen nagy része – egyesek szerint 85 százaléka – a szex és az erőszak kö­rül forog. A modern ortodoxia természetesen nem szigetelheti el magát, de a környezetből beszűrődő káros im­pulzusokat valamiképpen tompítani kellene…

Egy másik kihívás a jobbratolódás, ami az egész amerikai társadalomban megfigyelhető. A Daat Tora (a Tóra ta­na, azaz a tóratudósok ítéleteihez és fi­lozófiájához való ragaszkodás) a jobb­oldalt könnyebben elfogadhatóvá teszi, abszolutista, és ráadásul igen kényel­mes is…

Tíz évvel ezelőtt egy modern ortodox férfi általában a következőképpen vi­selkedett: nem kóser étterembe is el­járt (ahol azonban csak halat volt haj­landó enni), hosszú nadrágot viselt és kijárt a strandra. Mindeközben megtar­totta a sabbat parancsolatát és igyeke­zett a kasrut szabályait is követni. Ma már más a helyzet. Aki a fentiek szerint viselkedik, azt centristának tekintik. A centristák száma azonban rohamosan apad. A zsidók vagy jobbra tolódnak és haredikké válnak, vagy megkérdőjele­zik mind a 613 parancsolat betartásá­nak értelmét, és egyre liberálisabbak lesznek. Egyre többen vannak azok, akik úgy vélik: a modern ortodoxia kompromisszumokon alapul, ezért nem őszinte.

A külsőségek követése ugyanakkor egyre gyakoribb. Tíz évvel ezelőtt a leg­több modern ortodox asszony ugyan­úgy öltözött, mint keresztény szom­szédja. Ma már azonban az esküvőt kö­vetően kendővel köti be a fejét – ezt diktálja a közösségi norma. Egy másik jelentős változás a vallásos oktatásban következett be. A jesiva ma már nem elég. A modern ortodoxia állandó tanu­lást követel, ugyanúgy, mint például az orvostudomány. Egyre többen járnak felnőtt fejjel is előadásokra.

Csakhogy, amint erre már rámutat­tunk, hiány van modern ortodox taná­rokban és tanítókban. Sok tanító haredi, így nem csoda, ha a gyerekek jobb­oldali álláspontot foglalnak el, folyton vitákba bonyolódva náluk jóval liberáli­sabb szüleikkel. Az egyik kiút egy modern ortodox rabbiképző intézet felállí­tása lett. Az alapító a Hoveve Tora moz­galom, amely nem fogad el tandíjat a diákoktól. Az intézet 2000 őszén nyitja meg kapuit New Yorkban. A rabbiképző alapelve a „tiszteletteljes” együttműkö­dés a többi zsidó mozgalommal, s a nők szerepének kiszélesítése a vallási életben és vezetésben egyaránt.

Sokak számára a modern ortodoxia nem más, mint a nők hagyományos szerepének újraértékelése. A halaha szigorú betartása ezzel a céllal egyálta­lán nem összeegyeztethetetlen. A nők – különösen az agunák (a válás nélkül különállóan élő asszonyok) – lehetnek tanítók vagy tanárok, és a zsinagógai életben is a mainál sokkal több szere­pet kaphatnak. A modern ortodoxia a cionizmussal is szoros kapcsolatot ápol. Sőt, egy időben ez volt az egyet­len jelentős vallásos ágazat, amely tá­mogatta azt. A modern ortodoxok főleg a vallásos kibucok mozgalmát (kibuc dati) támogatják, továbbá azokat a programokat, amelyek keretében a Tó­ra tanulmányozását kombinálni lehet a katonai szolgálattal. Izraeli jesivákban hihetetlen számú amerikai fiatal tanul.

Összefoglalásul kijelenthetjük, hogy mind a modern, mind a hagyományos (haredi) ortodoxia nagyon sikeresen reagál a mai élet kihívásaira. Mind a két iskola hisz abban, hogy a zsidók szent feladata a világ állandó javítása (tikun olam) – ami nemcsak élő hagyomány, hanem hitük szerint Isten kifejezett kí­vánsága is.

Barbara Trainin Blank

Hadassa Magazine,

2000. február 15.

Címkék:2000-10

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Mose Kacav, Izrael új, ellentmondásos államelnöke

Mose Kacav, Izrael új, ellentmondásos államelnöke A Knesszet nemrégiben ál­lamelnökké választotta az iráni születésű, Likud párti Mose Kacavot. Bár minden­ki...

Rav Ovadja Joszef – Egy botrányt keltő kijelentés, és aki mögötte van

Egy botrányt keltő kijelentés, és aki mögötte van A rabbi, akit izraeliek százezrei szeret­nek, míg más százezrek gyűlölnek, össze­tett személyiség....

Close