Szombat előfizetés 2017

Oroszországból csak 80 „hadifogoly” műkincs tér haza?

Írta: (Vá-) - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink, Interjú

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Néhány órával azután jártunk a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Rónai Ivánnál, a múzeumi főosztály vezetőjénél, hogy a Duma után az orosz parlament felsőháza, a Szövetségi Tanács is megsza­vazta a háború során a Szovjetunióba, illetve Oroszországba került műkincsek kisajátítását. A „hadifogoly” műtárgyakkal la­punkban már többször foglalkoztunk, ugyanis ezeknek legérté­kesebb darabjai jórészt magyarországi zsidóktól származnak.

Ha Jelcin elnök is aláírja, és ezzel életbe lép, akkor a tör­vény kettős jogtiprást követ el: először, mert a nemzetközi jog tiltja a műtárgyak zsákmányolását; másodszor pedig a győztes szövetségesek és Magyarország közötti párizsi békeszerződés szerint a nácik és magyar kiszolgálóik üldözöttéi az „Egyesült nemzetek polgáraival” azonos státuszúaknak tekintendők, tehát őket nem lehet megsarcolni.

A Szövetségi Tanács e döntésével az értékek visszaszer­zéséért folytatott erőfeszítések ezek szerint kudarccal értek véget?- kérdeztük Rónai urat.

Nem! A törvényben – értelmezésem szerint – szerepel, hogy nem tartoznak a hatálya alá az egykor egyházi tulajdon­ban volt, és az üldözöttek értékei. Még azt a kijelentést is megkockáztatom, hogy ha Jelcin elnök aláírja, és ezzel ha­tályba lép, közelebb jutunk célunkhoz. Eddig ugyanis azzal odázták el a választ, hogy nincs törvény a műkincsekről. Van azonban egy új aggályom: a Duma tavalyi törvénytervezeté­ben a fenti két kivétel minden országból származó műtárgya­kat, könyveket megillette, a mostani szövege – oroszul olvas­tam – az általános részben ezt megismétli, majd máshol csak a volt Szovjetunió államait sorolja fel. Félő, hogy ez újabb hosszadalmas jogvitákat vált ki.

A műtárgyakról folytatott tárgyalások államközi bizott­ságának négy orosz tagja néhány nappal ezelőtt Magyaror­szágon járt. Mi volt a megbeszélések lényege?

Befejeződött a Sárospataki Kollégium könyveinek és 132 műkincsnek az azonosítása. Elismerték a Kollégium tulaj­donjogát, a szobrok és festmények közül pedig nyolcvanról fogadták el, hogy az Magyarországról, zsidóktól vagy antifa­siszta arisztokratáktól származik.

Kérem, soroljon fel ezek közül néhányat.

Ezek többsége kevésbé értékes. A jelentősek között van a Szombatban is bemutatott Renoir-kép, a Madarat néző nő, ami báró Herzog Erzsébeté volt, szenteket ábrázoló, négy, a XVI. században faragott faszobor báró Kornfeld Mór tulajdo­nából, Tintoretto Velencei nemes arcképe – eredetileg báró Hatvány Ferenc tulajdona. Megtaláltuk Mányoki Ádám, Benczúr Gyula, Ligeti Antal, Székely Bertalan, Rippl-Rónai, Spányi Béla műveit is.

Tudomásul vették, hogy további kutatásokat folytatunk, el­sősorban a moszkvai történeti és hadtörténeti múzeumban. E feltárást azért is gyorsítanunk kell, mert ha a törvény élet­be lép, annak egyik paragrafusa szerint a megjelenést köve­tően már csak 18 hónapig lehet az igényeket beadni.

Lapzárta után érkezett a hír, hogy Jelcin törvénytelennek nyilvánította a duma és a szövetségi tanács határozatát, és megtagadta annak aláírását.

 

Címkék:1997-04

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Zsidó iskolák Magyarországon I.

Alábbi írásunk egy kutatás összegzésének első része. A kutatás célja a magyarországi zsidó iskolák föltérképezése volt, szponzora a Művelődési és...

Jóvátétel

Van (tíz) képünk hozzá Az 1945. január 1. előtt szüle­tett magyar zsidók számíthat­nak kárpótlásra a Magyar Zsi­dó Örökség Közalapítványtól. Az...

Close