Szombat előfizetés 2017

Oroszország-marakodnak a maradékon

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Oroszország: marakodnak a maradékon

Az orosz zsidóság a világ egyik legnagyobb közössége, hiszen csak Moszkvában több mint 300 ezer zsidó él. Bár Oroszország és Ukrajna zsidósága, létszámát tekintve, a harmadik legnagyobb a világon, a közösség gyorsan zsugorodik a kivándorlás és a természetes fogyás követ­keztében. 1989 és 2000 között több mint egymillió-kétszázhúszezer zsidó emigrált Izraelbe és Amerikába. Egyes becslések szerint a zsidók létszáma Oroszország­ban 1897-ben ötmillió volt; 2005-re mindössze 600 ezer zsidó maradt az országban. Jelenleg két meghatározó szervezet rivalizál egymással: az Oroszországi Zsidó Kongresszus és a Zsidó Közösségek Szövetsége harcol Putyin elnök kegyeiért, aki rendkívül ügyesen kihasznál­ja a helyi zsidó társadalom megosztottságát. A kong­resszust 1996-ban hozták létre, alapelve szerint nonprofit, adományokból működő egyesületként működik. Ad­minisztratív szervezetei az elnökség, az igazgatóság bi­zottsága, valamint a nyilvánossági tanács. A kong­resszusnak 40 tartományi székhelye van, honlapja sze­rint megalakulásuk óta több mint 70 millió dollárt fordí­tottak különböző kulturális programokra. A kongresszus utóbbi években hatalmas krízist vészelt át, hiszen koráb­bi vezetői nyíltan bírálták Vlagyimir Putyint, s az elnök egyáltalán nem nézte jó szemmel, hogy a kongresszus alapítója, a Media Moszt médiaholding tulajdonosa, Vladimír Guszinszkij minden orgánumában támadta a Kremlt. Az időközben csalás vádjával őrizetbe vett Gu­szinszkij utóda, a politikai ambíciókkal is kacérkodó tör­ténész, Jevgenyij Satanovszkij is bírálni merte Putyin po­litikáját. A lázadozó vezetőség miatt a kongresszus kegyvesztett lett, s így évről évre egyre kevesebb állami tá­mogatáshoz jutott. Putyin jobbnak látta az „ellenlábas” szervezetet, az 1998-ban alakult szövetséget támogatni. Ennek két vezetője: Lev Levjev elnök és Beri Lazar lubavicsi Chabad főrabbi virágzó közösségi életet hoztak lét­re, s mindig szoros kapcsolatot ápoltak a hatalommal. Tavaly októberi kongresszusukat Vlagyimir Putyin is üd­vözölte. Az egyre inkább talajt vesztett másik szervezet, a kongresszus végül stratégiaváltásra kényszerült. 2004 decemberében új elnököt, a belpolitikában bennfentes Vlagyimir Szluckert választotta meg vezetőjének, aki nem egészen egy évig töltötte be a pozíciót. A diploma­ta-üzletembert az 1990-es években meggazdagodott Vjacseszlav Kantor váltotta fel a kongresszus élén. Szluc­kert és utódját, az Akron kémiai konszernt birtokló Vjacseszlav „Moshe” Kantort is egyaránt Putyin feltétlen hívének tartják. A kongresszus új vezetőségének végül si­került elérnie, hogy ne apadjon tovább állami apanázsuk, viszont a Chabad szellemi vezetéssel bíró Zsidó Közös­ségek Szövetsége népszerűségét képtelenek utolérni.

Címkék:2006-01

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

“A magyarországi antiszemitizmus nem csak a jobboldal problémája”

„A magyarországi antiszemitizmus nem csak a jobboldal problémája” Lánczi András filozófiatörténésszel, egyetemi tanárral (Corvinus Egyetem, Budapest) Peremiczky Szilvia beszélget Ön...

Szegény Jeruzsálem

Szegény Jeruzsálem 2004-ben Jeruzsálemnek csaknem 700 ezer lakosa volt. A zsidók száma a város­ban elérte a 470 ezret, vagyis a...

Close