Orosz zsinagógák – csak szombaton

A Szovjetunió széthullása óta az oroszországi zsidó közösségek mintegy tucat­nyi zsinagógát kaptak vissza az államtól. Ezek többsége azonban – imádko­zok hiányában – csak a szombati istentiszteletek idején nyitja ki kapuit. Rend­szeres vallásos élet csak a legnagyobb zsidó közösségekben – elsősorban Moszkvában és Péterváron – létezik. A többi városban a vallás csak pislákol – ismertette a helyzetet Adolf Sajevics, Oroszország (Budapesten végzett) főrabbija azon a konferencián, amelyet az egyfajta föderációba tömörült oroszországi vallásos közösségek rendeztek Moszkvában, amelyen mintegy har­minc zsinagóga képviseltette magát. Sajevics rabbi szerint a szervezet első – 1993-ban tartott – konferenciája óta nem sok történt a vallásos élet föllendítésére. A két legfőbb gond továbbra is a pénztelenség és a zsidóság elvándor­lása az országból. Az előbbit valamelyest enyhítette a tavaly alapított Orosz Zsidó Kongresszus. E szervezet fizeti a legtöbb zsinagóga fenntartási költsége­it és egyes, a vallásos élet fellendítését célzó projekteket is.

Az oroszországi zsidóság létszámát 600 ezer és 2 millió közöttire taksálják a szakértők. Egy nemrég végzett felmérés szerint 75 százalékuk soha nem jár zsinagógába.