Olvasóink írják

Olvasóink írják

KÖZÖS HAZA

Március 15-e ünnepe a magyar zsidóságnak. Az 1848-ban meghirdetett val­lásszabadság eszméjét védelmezendő, zsidók tömegei vettek részt és hullat­ták vérüket a szabadságharcban. Emléküket egy méltatlanul elfeledett em­lékmű őrzi a temetőben, amelyet véletlenül vettem észre a családi sírok lá­togatása közben.

Gondolom, nem lennék egyedül, aki évente egyszer, ezen az emlékezetes na­pon egy ünnepélyes megemlékezés keretében elzarándokolnék ehhez a sírhoz, és egy szál virággal, vagy kavics elhelyezésével tisztelegnék emléküknek.

Vegyék ezt egy polgári kezdeményezésnek. Véleményem szerint a ma­gyar, nem zsidó fiataloknak nemcsak a holokauszt borzalmairól, a magyar­ság ebbéli eddig eltagadott és agyonhallgatott felelősségéről kell tudnia, ha­nem arról is, hogy éltek és élnek itt közöttük zsidó emberek, akik szép csen­desen vagy hangosan, de velük együtt építik ezt a közös hazát.

Quittner Jánosné dr. Várkonyi Judit

Budapest

ILLÚZIÓK ÉS TÉVHITEK

Kicsit furák Szántó T. Gábor megjegyzései Kardos rabbi szavaival kapcso­latban. Mi köze a vörös katonákkal kapcsolatos szavaknak a gettó felsza­badulása évfordulójának alkalmából ahhoz, hogy mások is szenvedtek különböző okoknál fogva a magyar huszadik században? Kicsit úgy hangzik, mintha azt várná el Kardostól, hogy egyenlőségjelet tegyen a ma­gyar Shoa-„élmény”és a Rákosi-féle kommunista diktatúra államosításai és deportálásai közé. Fura egy elvárás.

Írása hűségesen tükrözi mindazokat az illúziókat, amelyekben a prog­resszív magyar zsidó értelmiségiek mindig is előszeretettel ringatták magukat. Hogy a lakosságnak „csak” 10-15 százaléka véresszájú antiszemi­ta, és hogy „csak” néhány tízezer lenne kész megint gyilkolni a zsidókat. Ezzel ellentétben, nem régi magyarországi látogatásom alapján, nekem az a sanda gyanúm, hogy a lakosság legalább harminc százaléka hevesen anti­szemita. Legalább még hatvan százaléka többé-kevésbé az, de se így, se úgy sem szívleli nagyon a zsidókat. Hét-nyolc százalékát nem érdekli a zsidókérdés, vagy semlegesek iránta, és csak a maradék két-három száza­léknak van pozitív hozzáállása, abból kifolyólag, hogy vagy maguk is zsidók, vagy zsidó származásúak, vagy vegyes házasságban zsidó házastár­suk van, vagy pedig filoszemiták akármi más oknál fogva.

Mint mindig, a magyar zsidó környezetfelfogás tele vérmes illúziókkal és önámító tévhitekkel. Futóhomokra van alapozva az egész.

Mike Bálint

Melbourne, Ausztrália

*

Írásomban (melyben nem szerepelt a „véresszájú” kifejezés) a közelmúltbeli magyarországi antiszemitizmus-kutatások eredményeire hivatkoztam, nem személyes észleleteimre. Levélírónknak különösen kellemetlen találkozásai lehettek látogatása során.

Nem egyenlőségjeleket teszünk, pusztán igyekszünk együttérzéssel kezelni mindenki érzékenységét – ennek fontosságáról szólt említett cikkem is. Hi­szünk abban, hogy a XX. századi társadalmi traumák nyomán nemcsak saját, nem múló sérelmeinkre, hanem másokéra is tekintettel kell lennünk.

Szántó T. Gábor