Szombat előfizetés 2017

„Ökumenikus támadás és a média”

Írta: (sz.t.g.) - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink, Interjú

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Beszélgetés a zsidó közösség tévéműsorának szerkesztőjével

Ökumenikus támadást intéztek a Magyar Rádió és a Magyar Televízió ellen az egyházak, a vallási műsorokkal kapcsolatban általuk tapasztalt diszkrimináció miatt. Kármán Györgyöt, Az utódok reménysége mű tévéműsor szerkesztőjét nem csupán a legújabb fejleményekről kérdeztük:

,,A magyarországi zsidóság műsora” az alcíme az általad szerkesztett magazinnak, s vannak, akik panaszkodnak a szűk látókörre. A vallásos közösség eseményein kívül jócskán akadnak hírek, programok közéletünkben, melyek a ״magyarországi zsidó” élet részei, mégsem jelennek meg a képernyőn.

A Televízióban létrejött egyházi műsorok vallási jellegűek. Mi azonban eleve úgy választottunk alcímet, hogy az ne kifejezetten a vallási profilt fedje. Az első évben, 1990 májusától ünnepeinken mentünk ״végig”, bemutattuk zsinagógáinkat, az ott zajló hitéletet, de jelen voltunk a gettófal lerombolására emlékező mártír-istentiszteleten, a Fák ünnepe alkalmával rendezett ünnepségen. Igyekeztünk ״becsempészni” a hitéleten túli kulturális eseményeket. Sok a körülöttünk lévő homály, így mi felvilágosító ködoszlatásra is törekszünk. Számos nem zsidó nézőtől érkezik visszajelzés hozzánk, akik a párbeszéd sajátos formájaként kezelve a műsort, párhuzamosságokat fedeznek fel saját vallásukban s a mienkben, vagy éppen tetszésüket fejezik ki, esetleg ״felfedezik” a zsidóságot.

A zsidó szervezetek véleménye elér hozzátok?

Mi elsősorban a hitközséggel állunk kapcsolatban. Bizonyos témákat együtt találunk ki, a rabbiság képviselői és a hitközség ügyvezető igazgatója aktívan közreműködnek a program összeállításában. A műsor történetében, ahogy a politika is változott, a mi látókörünk is szélesedhetett. Izrael visszatérő ״téma” lett, s nemcsak az ünnepek, így Jom Haacmaut, Izrael Állam Függetlenségi Napja kerülhetett a képernyőre, de például kulturális események, mint a Tel-Avivi Filharmónia énekkarának koncertje a tavalyi Budapesti Művészeti Hetek keretében.

Nemcsak nem ér el hozzánk a zsidó szervezetek véleménye, programjaikról sem értesítenek bennünket, ezért érződik talán úgy, hogy elhanyagoljuk őket. Vonatkozik ez a Kulturális Egyesületre, a Cionista Szövetségre, de éppúgy az Izraeli Nagykövetségre is. Nem a protokolláris eseményekre vagyunk kíváncsiak, az a hírműsorok témája. Bővülhetne a műsor palettája, s a szervezetek is reklámhoz jutnának, ha időben felvennék velünk a kapcsolatot egy-egy hangsúlyosabb rendezvényük előtt.

Másik gondunk a szűkre szabott – havonta tizenöt percnyi – műsoridő. Egy felvezetés és két-három beszélgetés, vagy riport kimeríti a rendelkezésünkre álló negyedórát. Mi plusz öt percet szeretnénk alkalmanként, azzal ״utol tudnánk érni magunkat”. Rögtön megjegyzem: ezen, s az évi egy hánukkai istentisztelet közvetítésén túlmenően, nem kívánunk több műsoridőt! Nem szeretnénk aránytalanságot, nem szeretnénk rosszízű megjegyzéseket, egyáltalán; nem akarjuk túlzásba vinni képernyős jelenlétünket.

Ezzel eljutottunk a közelmúlt belpolitikai botrányáig, az egyházak akciójáig a Tele- vízió és a Rádió egyházi műsorokkal kapcsolatos lépéseivel szemben. Te – ha tetszikkét szemszögből is nézheted e kérdést, lévén egy- részt a zsidó közösség delegáltja vagy a Televízió Vallási Produceri Irodájában, másrészt szakmabéli, régi profi tévés.

Bennem a két ״szerep” egy. Valóban fontos lenne az öt perccel hosszabb műsoridő, de ennél sokkal égetőbb gond, hogy az adás időpontját visszahelyezzék az eredeti 18.45-ös kezdésre, s ha sikerül az öt perces növekedés, akkor 18.40-re. Ekkor már láthatnák is a műsort, ami az elmúlt hónapokban a 17 óra körüli kezdéssel jószerivel ״láthatatlan” maradt.

Te hogy láttad ezt a ״válságot”? Nem ült fel a Hitközség egy gerjesztett politikai

hangulatkeltésnek, ami jól jött a keresztény egyházakat is felhasználó kormányzatnak?

Sajnos kihasználták az egyházak jó részt jogos elégedetlenségét, pedig előzetes konzultációk alkalmával az egyházak vezetői elhatárolták magukat a politikai céloktól. Ezzel nem érthetünk egyet, jómagam is így látom. Ez kizárólag az egyházak és a médiák belügye.

Kapott-e Az utódok reménysége valamilyen garanciát a hiányzó öt perc ״folyósítására” és a nézhetőbb adásidőben való sugárzására?

További tárgyalásaink lesznek, és biztos vagyok benne, hogy elérjük a kívánt műsorhosszabbítást, és a későbbi időpontban történő adást.

Vannak már terveitek, hogyan tölthető ki a plusz idő?

Szeretnénk bemutatni történelmi karitatív-intézményeinket, így például a Chevra Kadisá-t, a Szentegyletet, mely ősibb intézmény, mint a Hitközség. Nagyszabású tervünk oktatási intézményrendszerünk teljes vertikumának megismertetése az óvodától a Rabbi-szemináriumig. Ez eddig lehetetlen volt, a kevés idő nem adott rá módot. Egyébként egy korábbi megállapodás szerint önálló, nagyobb műsorok készítésére is alkalma van az egyes felekezeteknek, csakhogy a zsidó közösséggel ez a megállapodás elmaradt. Ezt bepótolva szeretnénk biztosítékot kapni a közeljövőben, hogy leforgathatjuk ezt a dokumentumfilmet, s mindenképpen szeretnénk a magyarországi zsinagógákról, és temetőink helyenként elszomorító állapotáról is képet adni egy nagyobb lélegzetű film keretei között.

(sz.t.g.)

*

A Magyar Rádió hasonló műsorának szer­kesztőjét is szerettük volna megszólaltatni,de Rapcsányi László külföldön tartózkodik. Következő számunkban, reméljük, tudósíthatunk a fejleményekről.

*

Az utódok reménysége legközelebbi adásában, a TV1-en március 10-én (a sugárzás pontos ideje még a tárgyalások függvénye) ki­mutatja a beszélgetésben említett Szentegyletet, és megemlékezik purim ünnepéről.

Címkék:1992-03

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Szilánkok

A hölgyet egyesületünk rendezvényeiről ismerem, és a véletlen ültette mellém a metrón. Annyit tudok róla, hogy évekkel ezelőtt kérte: a...

„Konfrontálódtam a teológiai zsidóellenességgel”

Majsai Tamás református lelkésszel beszélget Kroó László Még azon a napon, amikor végighallgattam előadását, felötlött bennem, jó lenne leülni beszélgetni...

Close