Szombat előfizetés 2017

Októberben indul?

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Jóvátétel

Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány

Ez év augusztus 12-én tanácskozásra jöttek össze a zsidó szervezetek képviselői. A tárgyalás témájául a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány néven emlegetett állami alapítvány szolgált, amelynek alapszabály-tervezetét a kormány nemrég küldte el a zsidó tárgyaló félnek. Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója tájékoztatása szerint ez év szeptembe­rében vagy októberében kerül a parlament napirendjére. Az alapító okirat rendelkezni fog a közalapítvány induló vagyo­náról és az azt kezelni hivatott kuratórium összetételéről. Az „induló vagyon” kifejezés (a zsidó tárgyaló fél eredetileg az „előleg” kifejezést részesítette volna előnyben) arra utal, hogy az induláskor az alapítvány kezelésébe utalandó va­gyontömeg nem a kártérítés teljes összegét jelenti – leg­alábbis ebben reménykednek zsidó részről. A megfogalma­zás feltehetőleg áthidaló megoldás a két fél között, mivel utóbbiak mindig hangsúlyozták, hogy semmiről nem monda­nak le, míg az állam képviselői az Alkotmánybíróság által is szentesített részleges kárpótlás elvére hivatkoztak. Ez a két tárgyalófél között feltehetőleg további viták tárgya lesz.

A kormánnyal folytatott tárgyalásokon a zsidó felet a többi zsidó szervezet felhatalmazását bíró Mazsihisz képviseli, amely a megbeszélések eredményeiről tájékoztatja a többi szervezetet – noha utóbbiak ezt sem tartják igazán kielégítő­nek. Szeszlér Tibor, a B’nai B’rith szervezet elnöke szerint ezek „részinformációk, nem is mindig egységesek és nem is mindig hitelesek”. Szeszlér szerint például e megbeszélések során még egyszer sem került szóba az alapítvány tulajdonába adandó ingatlanok és műkincsek kérdése (ami pedig remélhe­tőleg vagyonának nagyobbik részét adja majd). Ez arra utal, hogy a zsidó fél képviseletében tárgyaló Mazsihisz – amelynek minden bizonnyal vannak erről elképzelései – még a többi zsidó szervezet előtt sem kívánja „kiteríteni a kártyáit”.

Az induló vagyon kérdésében egyelőre csak a 4 milliárd fo­rint névértékű kárpótlási jegyről történt konkrét említés, amelyből 16-17 ezernyi holocaust-túlélő körülbelül havi ha­tezer forint életjáradékban részesülne. Ezt tartalmazza Csiha Judit igazságügyi minisztériumi államtitkár nyilatkozata a március 29-i kormányhatározatról. Több zsidó szervezet ve­zetője azonban gondosan kerülte, hogy ezt az összeget né­ven nevezze vagy elfogadhatónak mondja, és utalt arra, hogy erről ők is csak az újságból értesültek, nem kizárt tehát, hogy e kérdésben sincs még karnyújtásnyira a megállapodás. Az alapítvány vagyonát kitevő nagyobbik tételről, a kezelésé­be utalandó ingatlanokról és műkincsekről (melyeket az ala­pító okiratnak tételesen tartalmaznia kell) konkrétan senki nem volt hajlandó nyilatkozni – feltehető, hogy bármilyen szám említése ronthatná a tárgyalási pozíciókat. Csupán annyi hangzott el, hogy remélhetőleg nagyságrenddel megha­ladja az említett 4 milliárdot. Ez ügyben külön háromtagú bi­zottság fog összeülni. Miután a parlament aligha adja meg a jó­váhagyást a közalapítvány fölállítására anélkül, hogy legalább az annak juttatandó vagyon nagyságrendjét ne ismerné, a meg­állapodásnak egy-két hónapon belül létre kell jönnie, ha az ősz­re kitűzött határidőt tartani akarják. Mivel pedig e kérdésben az álláspontok feltehetőleg igen erősen (talán nagyságrenddel is) eltérnek egymástól, a megbeszélések pedig még el sem kez­dődtek, kétséges, vajon tartható-e az eredeti menetrend.

Az alapítvány adminisztratív költségeire 30 millió forintot ajánlott meg a kormány. Érdekes adalék, hogy a Zsidó Kárté­rítési Világszervezet, a WJRO szintén ajánlást tett egy összeg­re, amellyel az alapítvány vagyonát gyarapíthatná. Miután az alapítvány a magyar állam jogelődje által elrabolt zsidó va­gyonok kárpótlását szolgálja, érdekes kérdés az, hogy milyen elv alapján akarja ezt gyarapítani a WJRO. Az összefüggés fel­tehetőleg a következő: a WJRO már régen hangoztatta azon igényét, hogy az állam által visszaadandó zsidó egyházi ingatlanok ügyébe is legyen beleszólása. A Mazsihisz most ígéretet tett, hogy ezen ingatlanokból befolyó összeg egy részét a közalapítvány kezelésébe adja (melynek kuratóriumában a WJRO is helyet foglal), amiért cserébe a WJRO is anyagi támogatást ígért. Feldmájer Péter tájékoztatása szerint azonban nincs közvetlen összefüggés a két dolog között.

A zsidó tárgyaló fél legutóbbi indítványa szerint a vagyont kezelő kuratóriumba két képviselőt delegálna a WJRO, kettőt a magyar állam, hetet a Mazsihisz, további egy-egy tagot a Magyart Zsidó Kulturális Egyesület, a B’nai B’rith, a Munka­szolgálatosok Országos Egyesülete, a Magyarországi Cionista Szövetség és a Nácizmus Üldözöttéinek Bizottsága. (Ezáltal a Mazsihisz aránya a többi zsidó szervezetekkel szemben 7:5- re „javul” a korábbi 6:6-hoz képest. De „az arányok még vál­tozhatnak” – kommentálta e számokat Feldmájer Péter.) A zsidó szervezetek már megnevezték a kuratóriumba kineve­zendő küldötteiket, de a nevek ez esetben sem publikusak.

A nyári tárgyalási fordulón az államot képviselők fölvetet­ték, hogy további négy, „köztiszteletnek örvendő, független zsidó személyiség” is helyet kaphatna a kuratóriumban. Erre javaslatot is tettek Vámos Tibor, Hanák Péter, Hutás Imre (mindhárman a Joint által fenntartott Magyarországi Zsidó Szociális Alapítvány tagjai) és Mose Zanbár, az izraeli Bank Leumi magyarországi származású, nyugalmazott elnöke sze­mélyében. A zsidó tárgyaló fél az elvet nem vetette el, de ra­gaszkodott ahhoz, hogy a négy személyt (akiket Feldmájer Péter a „független” szó elhagyásával szívesebben nevez „a tudo­mányos-kulturális élet kiemelkedő személyiségeinek”) ő ne­vezze meg. Információink szerint a Mazsihisz erre már javas­latot is tett. Ronald S. Lauder, az ismert amerikai zsidó filant­róp lenne az egyik, aki egyben a kuratórium díszelnökének funkcióját is betöltené. A másik három személy neve „nem publikus”. Értesülésünket, hogy a négy személy között van-e Bakos Lajos, aki 1989 előtt a MIOK alelnöke volt, és jelenleg a World Jewish Congress közép-európai elnökhelyettese, va­lamint Schweitzer József, a Rabbiképző Intézet főigazgatója, az elnök sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta.

További nézeteltérések tárgya, hogy az állami tárgyaló fél a közalapítvány tisztségviselőinek személyére is javaslatot tett néhány esetben, ami a másik fél szerint egyértelműen a kuratórium hatáskörébe tartozik. Az érintettek szerint azon­ban a fennmaradt nézetkülönbségek mind áthidalhatóak, így remény van arra, hogy a közalapítvány alapító okirata még ez év őszén a parlament elé kerül.

Címkék:1996-09

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Veszély és remény

Százezer után egymillió márka a rabbiképző könyvtárának? Európa három legjelentősebb judaika-hebraisztika könyvtára a párizsi Bibliothéque d'Alliance Israelite Universelle, az amszterdami...

„Én tanítani akarok”

Interjú Schőner Alfréddal, az ORI Vallástanárképző Kara új igazgatójával Mint februári számunkban hírt ad­tunk róla, a hat esztendeje alijázott dr....

Close