Nézz vissza haraggal?
Izraelita Tanügyi Értesítő, 1897. március
A galgóczi izr. hitk. népiskola története és 1895-96. tanévi értesítője. Írta Weisz Miksa igazgató…
Talmudthorája Galgócznak 68 év óta van, mely intézetnek Eisler József vetette meg alapját 400 forinttal.
Az 1858/59. évben 130 növendékkel és 4 tanítóval nyitották meg a nyilvános elemi iskolát. Az első tanítók voltak: Fischer Jakab, Spitzer L. Freimann József és Kohn N.
Tischer Jakab a „Kochbe-Jiczchak” czímű folyóirat szerzője volt. Pozsonyban és később Bécsben adta ki a „Hajehuda” czímű héber folyóiratot. Az iskola itt is 1862-ben feloszlott.
Azonban 1864-ben már maguk a galgócziak folyamodtak, hogy 4 osztályú iskolát nyithassanak, amit a helytartó tanács megengedett… A tanulási nyelv persze a német volt.
A hetvenes években az iskola magyarosodni kezd. Heilpem Benő, Schön Ármin, Donáth Ármin, Freiman J. és Ungár Salamon apostolkodtak itt a magyar nyelv mellett. Mai napság az iskola egészen magyar.
Izr. Tanügyi Értesítő, 1922. január-február
Héber oktatás az elemi iskolákban
Amióta hazánkban az oktatás a törvényben megszabott keretek között folyik és minden iskolában kötelezővé vált a hitoktatás, azóta meg nem szűnt a héber oktatás problémája körüli vita, azóta ez a legérzékenyebb pontja még a zsidó elemi népiskolának is. A paedagógiai reformok úgyszólván nyomot nem hagytak a héber oktatásban, amely egynémely külsőségtől eltekintve, tulajdonképen a régi sablon szerint folyt.
A betűk megismerése után a héber olvasás mechanikai begyakorlása – tortúrák hosszú sorozata – következik: „imádkozás” címén és ha már jól tud a gyerek „imádkozni”, akkor előkerül a biblia és megkezdődik a fordítás. Ugyanúgy, mint mi 100 évvel ezelőtt, azzal a különbséggel, hogy akkor a nap legnagyobb részét ezzel a stúdiummal töltötték és legalább a Bar-Micváig tanult ily módon a gyermek. Aminek átlagos eredménye mégiscsak a Pentateuchus ismerete volt. De mert ma napok helyett csak órák – és azok is csekély számban állanak a héber oktatás rendelkezésére: azért teljes eredménytelenség a módszer következménye.
Zsidó Munkás
Haovéd Hacioni – Debrecen, 1947. március
Mozgalmi Hírek
FELHÍVJUK tagjainkat és olvasóinkat, hogy bármely, a mozgalommal, a zsidósággal kapcsolatos közérdekű vagy egyéni kérdéseikkel forduljanak levélben hozzánk…
Ankét a zsidóság európai jövőjéről
A Haovéd Hacioni „A zsidóság jövője Európában” címmel ankétot rendez. Előadás-sorozat keretében kívánja megvitatni ezt a súlyos kérdést, különböző felfogást képviselő előadók szemszögéből.
Debreceni Zsidó Szabadegyetem Április l-jétől 3 hónapos zsidó szabad- egyetemet rendezünk. Szabadegyetemünkön pártra és felfogásra való tekintet nélkül a debreceni zsidóság legjobb előadói vesznek részt…
Jogi tanácsadás tagjaink részére A Haovéd Hacioni tagjai részére díjtalan jogi tanácsadással szolgál, esetleg felmerülő ilyen természetű kérdéseikben…
Minden szombaton délután Talmud- magyarázat
MÁRCIUS 17-TŐL három hónapos héber nyelvtanfolyamot indítunk. Jelentkezés a titkárságnál….
A DEBRECENI HAOVÉD HACIONI plugájának műhelyei (Déri tér 8.) mindennemű asztalos-, cipész, női ruhavarrás és köszörűmunkát elvállalnak, és azt szakszerűen, gondosan elkészítik.
Csatlakozz a Haovéd Hacioni munkásmozgalomhoz!
Szombat, 1992. március
Kárpótlás, vagy kárpotyogtatás?
A zsidóságnak voltaképpen nincs szüksége kárpótlási törvényre: a magyar törvényhozásba annak idején (az 1947. évi 18. számú törvénnyel) beiktatott párizsi békeszerződés, sőt már az azt megelőző (!) 1946/XXV. törvény előírta, hogy a holocaust idején jogtalanul elvett értékeket vissza kell adni túlélő eredeti tulajdonosuknak vagy örököseiknek, s hogy az elhagyott javakból Zsidó Helyreállítási Alapot kell létrehozni, mert ezek a tulajdonok nem kerülhetnek az állam kezébe.
1. Miniszterelnöki rendelet szól a volt munkaszolgálatosok és deportáltak nyugdíj-kiegészítéséről. Sajnos, ennek a minimális összegnek a kiutalása is olykor hosszú hónapok óta késik. Amikor ezt interpellációs kérdésben szóvá tettem, a munkaügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a védett házak volt lakóinak ezután elismerik a jogosultságát, ám akik annak idején bujkáltak, csak peres eljárással érvényesíthetik jogos igényeiket, mivel – úgymond – „kibújtak” az üldözöttség alól. Mindenesetre biztatni szeretném az érdekelteket, hogy ezt a peres bírósági eljárást mielőbb kezdjék meg. (A költségek utólag az államot terhelik.)
2. Az „életüktől és szabadságuktól jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról” szóló törvényjavaslat – megítélésem szerint – súlyos diszkriminációt rejt magában. Az eredeti javaslat szerint például az élet elvesztéséért csak akkor jár kárpótlás, ha azt bírói ítélettel vagy annak következtében hajtották végre. És mi lesz a deportáltak, a Dunába lőttek, az Ukrajna hómezőin munkaszolgálatosként megöltek kárpótlásával? A javaslathoz természetesen – másokkal szemben – módosító indítványokat nyújtottam be, csak az a kérdés, hogy a kormánytöbbség méltányolni fogja-e a kisebbség jogait?
3. A tulajdoni sérelmet illető, úgynevezett „második kárpótlási” törvényjavaslat talán még sértőbb az előzőnél, hiszen figyelmen kívül hagyja a nemzetközi szerződéseket, a tulajdoni kárpótlásról és az örökösödésről szóló emberi jogi egyezményeket. S ami a legkülönösebb, utólag kíván államosítani olyan értékeket, amelyeket még a nyilas rendszer vagy az azt követő kommunista rezsim sem államosított, például az úgynevezett letéti jeggyel elkobozott zsidó értéktárgyakat…
Raj Tamás
Címkék:1997-03