Szombat előfizetés 2017

Nézz vissza haraggal?

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Történelem

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Izraelita Tanügyi Értesítő, 1897. március

A galgóczi izr. hitk. népiskola története és 1895-96. tanévi értesítője. Írta Weisz Miksa igazgató…

Talmudthorája Galgócznak 68 év óta van, mely intézetnek Eisler József vetet­te meg alapját 400 forinttal.

Az 1858/59. évben 130 növendékkel és 4 tanítóval nyitották meg a nyilvános elemi iskolát. Az első tanítók voltak: Fischer Jakab, Spitzer L. Freimann József és Kohn N.

Tischer Jakab a „Kochbe-Jiczchak” czímű folyóirat szerzője volt. Pozsony­ban és később Bécsben adta ki a „Hajehuda” czímű héber folyóiratot. Az iskola itt is 1862-ben feloszlott.

Azonban 1864-ben már maguk a galgócziak folyamodtak, hogy 4 osztályú is­kolát nyithassanak, amit a helytartó ta­nács megengedett… A tanulási nyelv per­sze a német volt.

A hetvenes években az iskola magyarosodni kezd. Heilpem Benő, Schön Ár­min, Donáth Ármin, Freiman J. és Ungár Salamon apostolkodtak itt a magyar nyelv mellett. Mai napság az iskola egé­szen magyar.

Izr. Tanügyi Értesítő, 1922. január-február

Héber oktatás az elemi iskolákban

Amióta hazánkban az oktatás a tör­vényben megszabott keretek között fo­lyik és minden iskolában kötelezővé vált a hitoktatás, azóta meg nem szűnt a hé­ber oktatás problémája körüli vita, azóta ez a legérzékenyebb pontja még a zsidó elemi népiskolának is. A paedagógiai reformok úgyszólván nyomot nem hagytak a héber oktatásban, amely egynémely külsőségtől eltekintve, tulajdonképen a régi sablon szerint folyt.

A betűk megismerése után a héber ol­vasás mechanikai begyakorlása – tortú­rák hosszú sorozata – következik: „imád­kozás” címén és ha már jól tud a gyerek „imádkozni”, akkor előkerül a biblia és megkezdődik a fordítás. Ugyanúgy, mint mi 100 évvel ezelőtt, azzal a különbség­gel, hogy akkor a nap legnagyobb részét ezzel a stúdiummal töltötték és legalább a Bar-Micváig tanult ily módon a gyermek. Aminek átlagos eredménye mégiscsak a Pentateuchus ismerete volt. De mert ma napok helyett csak órák – és azok is cse­kély számban állanak a héber oktatás rendelkezésére: azért teljes eredményte­lenség a módszer következménye.

Zsidó Munkás

Haovéd Hacioni – Debrecen, 1947. március

Mozgalmi Hírek

FELHÍVJUK tagjainkat és olvasóinkat, hogy bármely, a mozgalommal, a zsidó­sággal kapcsolatos közérdekű vagy egyéni kérdéseikkel forduljanak levél­ben hozzánk…

Ankét a zsidóság európai jövőjéről

A Haovéd Hacioni „A zsidóság jövője Eu­rópában” címmel ankétot rendez. Elő­adás-sorozat keretében kívánja megvitat­ni ezt a súlyos kérdést, különböző felfo­gást képviselő előadók szemszögéből.

Debreceni Zsidó Szabadegyetem Április l-jétől 3 hónapos zsidó szabad- egyetemet rendezünk. Szabadegyete­münkön pártra és felfogásra való tekintet nélkül a debreceni zsidóság legjobb elő­adói vesznek részt…

Jogi tanácsadás tagjaink részére A Haovéd Hacioni tagjai részére díjtalan jo­gi tanácsadással szolgál, esetleg felmerü­lő ilyen természetű kérdéseikben…

Minden szombaton délután Talmud- magyarázat

MÁRCIUS 17-TŐL három hónapos hé­ber nyelvtanfolyamot indítunk. Jelentke­zés a titkárságnál….

A DEBRECENI HAOVÉD HACIONI plugájának műhelyei (Déri tér 8.) mindenne­mű asztalos-, cipész, női ruhavarrás és köszörűmunkát elvállalnak, és azt szak­szerűen, gondosan elkészítik.

Csatlakozz a Haovéd Hacioni mun­kásmozgalomhoz!

Szombat, 1992. március

Kárpótlás, vagy kárpotyogtatás?

A zsidóságnak voltaképpen nincs szüksége kárpótlási törvényre: a ma­gyar törvényhozásba annak idején (az 1947. évi 18. számú törvénnyel) beik­tatott párizsi békeszerződés, sőt már az azt megelőző (!) 1946/XXV. törvény előírta, hogy a holocaust idején jogtala­nul elvett értékeket vissza kell adni túl­élő eredeti tulajdonosuknak vagy örö­köseiknek, s hogy az elhagyott javak­ból Zsidó Helyreállítási Alapot kell létre­hozni, mert ezek a tulajdonok nem kerülhetnek az állam kezébe.

1. Miniszterelnöki rendelet szól a volt munkaszolgálatosok és deportáltak nyugdíj-kiegészítéséről. Sajnos, ennek a minimális összegnek a kiutalása is oly­kor hosszú hónapok óta késik. Amikor ezt interpellációs kérdésben szóvá tet­tem, a munkaügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a védett házak volt la­kóinak ezután elismerik a jogosultsá­gát, ám akik annak idején bujkáltak, csak peres eljárással érvényesíthetik jogos igényeiket, mivel – úgymond – „ki­bújtak” az üldözöttség alól. Minden­esetre biztatni szeretném az érdekelte­ket, hogy ezt a peres bírósági eljárást mielőbb kezdjék meg. (A költségek utólag az államot terhelik.)

2. Az „életüktől és szabadságuktól jog­talanul megfosztottak kárpótlásáról” szó­ló törvényjavaslat – megítélésem szerint – súlyos diszkriminációt rejt magában. Az eredeti javaslat szerint például az élet el­vesztéséért csak akkor jár kárpótlás, ha azt bírói ítélettel vagy annak következté­ben hajtották végre. És mi lesz a depor­táltak, a Dunába lőttek, az Ukrajna hó­mezőin munkaszolgálatosként megöltek kárpótlásával? A javaslathoz természetesen – másokkal szemben – módosító in­dítványokat nyújtottam be, csak az a kér­dés, hogy a kormánytöbbség méltányol­ni fogja-e a kisebbség jogait?

3. A tulajdoni sérelmet illető, úgyne­vezett „második kárpótlási” törvényja­vaslat talán még sértőbb az előzőnél, hiszen figyelmen kívül hagyja a nem­zetközi szerződéseket, a tulajdoni kár­pótlásról és az örökösödésről szóló emberi jogi egyezményeket. S ami a legkülönösebb, utólag kíván államosí­tani olyan értékeket, amelyeket még a nyilas rendszer vagy az azt követő kom­munista rezsim sem államosított, pél­dául az úgynevezett letéti jeggyel elko­bozott zsidó értéktárgyakat…

Raj Tamás

Címkék:1997-03

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Zsidó népmesék

Purim A karvezetőnek „A hajnali szarva­sünő" dallamára (Zsolt. 22.1). Sakhar annyit jelent: „hajnalcsillag”, és a perzsa Eszter név­nek ez a...

NÉHÁNY ADAT 1996-RÓL

71 300 ólé érkezett az országba, né­gyötöd részük a volt Szovjetunióból. A bevándorlók száma 1995-höz ké­pest 8 százalékkal csökkent. *...

Close