Szombat előfizetés 2017

Nézz vissza haraggal?

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Történelem

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Zsidó Híradó, 1896. évi 4. szám

Az orsz. rabbiképző-intézet éppen megjelent értesítője első helyen a mil- leniumról és az ezen alkalomból tartott ünnepélyről szól… A díszülésen Balog Ármin tanár méltatta a nap eseményét; több tanuló hazafias költeményeket szavalt és az egyik szabad előadást tar­tott. A milleniumi ünnepségekre szá­mos hitközség fordult az intézethez ün­nepi szónokért… Az intézetnek a lefolyt iskola-évben 18 hallgatója és 53 tanu­lója volt. Rabbivizsgát tett 6 jelölt, kik közül eddig három van állásban. Ösz­töndíjakban és segélyekben kerek összegben 3500 forint osztatott ki a növendékek között. – E helyütt meg­említjük, hogy egy orosz író a „Hamelicz” cz. héber újságban, egy Oroszor­szágban felállítandó rabbiképző alkal­mából az európai és amerikai szeminá­riumokról czikket ír. Részletesen ismer­teti valamennyit és végül a budapestit ajánlja mintául, a melyben a jelölteket nem csak szónokká, hanem tudósokká is képezik… Az orosz író a közvéle­ménynek adott kifejezést. Minden be­avatott tudja, hogy az egész külföld a magyar rabbiképzőt tartja elsőnek.

A bécsi rabbiszemináriumnak az utolsó Értesítő kimutatása szerint 37 hallgatója (2 rendkívüli) és 12 tanulója volt A 49 növendék közül 27 galícziai és 7 magyar származású. Az intézet alap­tőkéjén kívül kerek összegben 13 000 forint évi járulék fölött rendelkezik, melyhez a kormány 5000 és a bécsi hitközség 4000 forinttal járul. Segé­lyekben és ösztöndíjakban a tanulók között majdnem 10 000 forint osztatott ki a lefolyt iskolaévben.

Új Kelet, 1921. október 11.

Botrányos verekedés a sportpályán

Páratlan és megnyilatkozásában un­dorító botránynak volt színhelye tegnap a sportpálya. A minden képzeletet fö­lülmúló céltudatos uszítás és gyűlölkö­dés, amely Kolozsvár sportéletét egy esztendő óta jellemzi, tegnap valósá­gos csatatérré változtatta a sétatéri footballpályát…

Verőfényes szép délután volt, amikor az Universitatea és a Haggibbor legény­sége bevonult a pályára, hogy erejüket összemérjék… A kolozsvári footballélet egyik hangadója már a mérkőzés kez­dete előtt nagy nyomatékkal tette meg azt a gyűlölködő megjegyzést, hogy jó lesz, ha a Haggibbor vigyáz magára. Ez a hangos megjegyzés úgy látszik jel gyanánt hatott. Mikor a Haggibbor má­sodik gólját rúgta be a hálóba, a tribü­nön nyílt dulakodás keletkezett.

A mérkőzés befejezte után a több ezer főnyi közönség mit sem sejtve távo­zott… Körülbelül ötven egyetemi hallga­tó, a hozzájuk csatlakozott csőcselékkel mintegy kétszázötven főnyire növeked­ve, megtámadta a pályáról levonuló Haggibbor-játékosokat. A teljesen magukra maradt haggibboristák dulakodva törtek utat maguknak az öltözőig. A csőcselék ekkor ostrom alá fogta az öltözőt. A tün­tetőknek Rosenberg és Bornstein ellen volt kifogásuk, minthogy főleg nekik tu­lajdonították, hogy a Haggibbor meg­nyerte a meccset… Közben megérkezett a rendőri kirendeltség, mely tíz lovas rendőrből állott. A Haggibbor szoronga­tott legénysége már azt hitte, hogy … végetér fenyegetett helyzete. Azonban csa­lódott ebben a feltevésében. Az öltözőt ostrom alatt tartó csőcselék valóságos népgyűlést tartott, melyben kiadták a parancsot, hogy rendőri beavatkozásra szükség nincsen. A parancs kiadása után a lovas rendőrök, mint akik jól vé­gezték dolgukat, visszafordultak és el­hagyták a sportpályát. Közben Meszesán rendőrkapitány és egy aktív katona­tiszt… a zavargók nyomása alatt letartóz­tatásba helyezte a Haggibbor két játéko­sát, Rosenberget és Bornsteint… Mesze­sán rendőrkapitány… úgy nyilatkozott, hogy Mitter, a kolozsvári footballélet egy másik korifeusa követelte tőle, hogy tar­tóztassa le az egész Haggibbort és ő csak a súlyosabb következmények elke­rülése céljából engedett a követelésnek.

Új Élet, 1946. október 3.

Hitközség és demokrácia

Dr. Földes István előadása

Az Ichud-Mapaj szocialista cionista csoport heti összejövetelének kereté­ben szeptember 30-án dr. Földes Ist­ván, a Pesti Izraelita Hitközség elnökhe­lyettese, mint vendég, tartotta meg „Hitközség és demokrácia” cím alatt hirdetett előadását.

A hitközségi élettel kapcsolatban ki­fejtette, hogy teljesen demokratikus alapra kell a hitközségi választásokat és a választói jogot fektetni, hogy szóhoz és befolyáshoz jussanak mindazok, akik még a zsidósághoz tartozónak ér­zik magukat és részt kívánnak venni a közösségi életben. A Pesti Izr. Hitközség elöljárósága ebben a szellemben alkot­ta meg az új választójogot, amely min­den 20 éven felüli férfinak és nőnek vá­lasztójogot fog biztosítani és így most már a közösségen múlik, hogy a képvi­selő-testület tagjaiul és ennek keretén belül a vezető állásokba olyan egyéne­ket válasszon, akiket zsidó érzésük, rá­termettségük és demokratikus felfogá­suk erre méltóvá fog tenni. Új lelkiséget kell a Pesti Izr. Hitközségben tömörült zsidóság részére teremteni, új ideálo­kat, áldozatkészséget, mert mostaná­ban eltolódás történt a kitartottságra, a külföldi zsidóság alamizsnájára, holott a zsidóságnak a szörnyű megpróbáltatás­ból emelt fővel és emelt lélekkel kellett volna kikerülnie.

Új Élet, 1971. október 15.

Börésisz

Írta: dr. Schweitzer József pécsi főrabbi

És látta Isten, hogy amit teremtett, jó. A XX. század embere, valljuk meg, kétségekkel olvassa ezt a bibliai hír­adást. Hiszen a mi évszázadunk nagyon sok e megállapítással fájóan ellentétes tényt fog majd az utókor számára hagy­ni. Mert igaz az, hogy a mi korunk a nem remélt, csodálatos tudományos eredmények kora, a rakéták, a kompu­terek, a penicillin, de Auschwitz és Hi­rosima évszázada is!

Aligha lehet elmondani, hogy mind­az, amit a világban tapasztalunk, egyér­telműen jó! A probléma nem a mi ko­runk sajátja. Felveti, de meg is feleli már maga a Tóra is. Mire a most meg­kezdett Öt Könyv zárófejezeteihez érünk, megtaláljuk a megoldást Mózes búcsúbeszédében, ahol ezt olvassuk: a romlás az övé? Nem! Fiai hibája. (M. V.32.5.)

A felelősség az emberé, hogy mit tesz a világból, amely Isten szemében jónak tűnt az alkotás idején.

Címkék:1996-10

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Naplók és levelek

1899. június 21. Tegnap reggel lementem a régi rue Cambonon a Tuilerie kertekig, ahol most egy autókiállítás van. Az automo­bilokat...

Bevezetés a Herzl-dokumentumokhoz

A Herzl Naplók teljes magyar fordítása még várat magára, bár G. Gerő László 1933-ban megjelent (Herzl Tivadar Nap­lójából Bp. 1933,...

Close