Szombat előfizetés 2017

Nézz vissza haraggal?

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Történelem

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Egyenlőség, 1896. április 10.

Védekezzünk!

Amiről éveken által a leggonoszabb éjszakáinkon se álmodtunk, de amit egy-két év óta mind fenyegetőbben lá­tunk közeledni: a rém itt van. Rosszabb a dögvésznél, mert nem arra támad, a mi porladó rajtunk, hanem lelkünk ép­ségét, erkölcseink tisztaságát, emberi érzéseinket mételyezi meg. E rém az antiszemitizmus.

Ne áltassuk magunkat! Hiú, ostoba ta­pintatból el ne hallgassuk, abban a naiv hitben, hogy a hangos szó fölébreszti a még szunnyadót. Ez a rém nem szunnyadozik, hanem ébren van. Vigyázzunk, áll­junk résen vele szemben, az utolsó, dön­tő harczot kell megvívnunk vele és győz­ni fogunk: Mert íme nem alszik és nem szunnyad Izrael őrizője!

Itt az ellenség. Bécsből jön, ahol már minden az övé, ahol őt imádja minden.

De a sátán nem éri be ennyivel: most már hozzánk jön el. Itt se a népet bujtogatja föl; ó ez a nép, a józan magyar nép nem alkalmas rá, hogy őrült chimaerakkal saját polgártársaira lázítsák. Itt is a na­gyokat és a harsogó hangúakat kerítette hatalmába, akik most a kiáltozástól re­kedten kínálják meggyőződéseiket a nép­nek. A grófok és aranygyapjasok meggyő­ződései miként válnak népi hitté? Való­ban kíváncsiak vagyunk e csodatételre!…

Védekezzünk! Védekezzünk minden erőnkkel, a szellem, az erkölcs, a tisztes tartózkodás fegyvereivel. De védekez­zünk, ha kell, akár fegyverrel is, mert a gyávaság aljas vádját nem engedjük gyá­va lelkektől magunkon száradni.

Nem magunkat féltjük: „Sokat szo­rongattak gyermekkorom óta, elmond­hatja bátran egész Izrael… de azért egészen nem fojthattak el.” Minekünk magunkat nem kell védenünk, hisz véd a törvény, a fönnálló rend.

De meg kell védenünk a nemzet be­csületét, melynek igaz szívvel őrzői va­gyunk; féltenünk kell szeplőtlen hírne­vét a magyar népnek, melynek jobb gyermekei, áldozatra készebb fiai vagyunk, mint a lelketlen gazok, kik üszköt dobnak békés szomszédaik födelére.

Egyenlőség, 1926. április 5.

A húszezer honvéd

Haller István kétségbevonta a sza­badságharc húszezer zsidó honvédjét. Figyelmeztetjük Haller Istvánt, hogy ez­zel a kijelentéssel veszélyes területre lépett. Megvan a honvédnévkönyv, benne megvannak az összes zsidó hon­védek nevei, de ez a honvédnévkönyv tetemesen ki is bővült, mert Bernstein Béla dr. nyíregyházi főrabbi, ki a ma­gyar zsidók történetét a 48-as szabad­ságharcban megírta, a monarchia buká­sa után a felszabadított titkos levéltár­ból is több száz új nevet nyomozott ki és hozott köztudomásra. Már 1896-ban tették közzé Kossuth Lajosnak jászberé­nyi beszédét, melyben Kossuth kijelen­tette a zsidókról, hogy húszezren vité­zül harcolnak seregünkben …melyet azóta semmiféle történettudósnak nem jutott eszébe kétségbevonni.

Új Élet, 1946. április 3.

A vértanúk és az áldozatok napja

Üzenet a kitérteknek

A polgári esztendő utolsó napját a vértanúk és az áldozatok emlékének szenteltük. A magunkbaszállásnak ez az ideje arra intett minket, maradék zsi­dóságot, gondolkozzunk azon: a té­nyekkel és az iszonyatos tanulságokkal szemben hogyan kell viselkednünk, hogy elbírjuk ezt a gyásszal és terhes emlékekkel terhes életet… A zsidóság felvehető – viszont levehetetlen. A zsi­dó sorstól semmiféle alkalmazkodás, álcázás, vallásváltoztatás nem szabadít meg senkit… Szánalmat és részvétet ér­zünk az ilyen zsidó iránt. Nem tartozik sehova… Nincs olyan közösség, amely szeretné s amelyet ő szerethetne. Meg­mondom nyíltan: a kitért zsidókra gon­dolok, azokra, akiket keresztény vallási meggyőződés nélkül megkereszteltek… akik tavaly tavasszal és nyáron azt hitték, hogy a keresztlevél meg­menti őket és gyermekeiket a vagontól és a pusztulástól. Láthatták: semmitől senkit nem mentett meg.

Új Élet, 1971. március 1.

A zsidóság helyzete a Szovjetunióban

– Az APN tudósítójától –

Az imperialista körök a szovjetellenes, kommunistaellenes propaganda felszítá­sára az utóbbi időben az úgynevezett zsi­dókérdést használták fel… Ezeket a rágal­makat szertefoszlatják az objektív adatok, amelyek képet adnak arról, milyen helyet foglal el a Szovjetunióban a zsidóság..

A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom felszámolta a zsidó lakosságot súj­tó letelepedési korlátozásokat. A Szov­jetunió Központi Végrehajtó Bizottsága 1934-ben határozatot hozott a Zsidó Autonóm terület létrehozásáról. Ennek székhelye Birobidzsán. Területe 35 800 négyzetkilométer, vagyis nagyobb, mint Izrael államé. Az 1959-es adatok sze­rint a területen 162 856 fő volt, zsidók mellett oroszok, ukránok, beloruszok stb. élnek… A Zsidó Autonóm területet Lenin-renddel tüntették ki gazdasági és kulturális eredményei elismeréseként.

A Szovjetunióban bárhol éljenek is különböző nemzetiségű dolgozók, min­denütt aktívan bekapcsolódhatnak a gazdasági, a politikai és a kulturális életbe. Régen eltűntek már az úgyneve­zett zsidó foglalkozások: orvosok és ügyvédek, ötvösök és kereskedők, sza­bók és cipészek mellett a Szovjetunió különböző vidékein mindenütt találunk zsidó nemzetiségű építőket és kohá­szokat, lakatosokat és asztalosokat, gépkezelőket és gépkocsivezetőket, bányászokat és pilótákat, pedagóguso­kat és állami alkalmazottakat, pártmun­kásokat és hivatásos katonákat…

A szovjet alkotmány biztosítja a hí­vőknek a vallásszabadságot, akiknek minden rendelkezésükre áll vallásuk gyakorlásához. Peszach előtt például a zsidó vallási közösségeknek mindig biztosítják a maceszt, 1969-ben pél­dául mintegy száz tonnát készített a moszkvai zsinagóga péksége.

Címkék:1996-04

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Moshe Carmilly-Weinberger kitüntetése

A tudós rabbi és a zsidóság történetével foglalkozó tudós A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoport Kuratóriuma az 1995. évi Bacher...

„ISRAEL ON LINE”

A múlt és a jelen karikaturistái Az Izraeli Karikaturisták Szö­vetsége és az izraeli külügy­minisztérium támogatásával megjelentetett kiadvány ta­nulságos olvasmány is...

Close