Nézz vissza haraggal?
Magyar Zsidó Szemle, 1896
Felhívás a hazai zsidósághoz
A magyar zsidóság ama nagy történeti jelentőségű eseményt, mely ősi vallásfelekezetünket a törvényesen bevett felekezetek sorába emelte, nemcsak igaz önérzettel, hanem tettre kész kötelességtudással fogadta…
Ily eszmék és érzelmek hatása alatt tette magáévá a folyó év január hó 5-én tartott országos értekezlet felekezetűnk üdvére irányuló egyéb elhatározásai közben egy országos magyar izraelita közalap ügyét…
Hitfeleink! Ragadjuk meg az alkalmat és bizonyítsuk be ország-világ előtt, hogy jogaink birtokában, felekezetünk fokozott mértékű kötelességteljesítésre kész. És ha a közvárakozásnak megfelelve, közalapunk méltó arányban megnövekszik és megerősödik, nemcsak hitéletünk és kulturális törekvéseink fognak megtermékenyülve lendületet venni, hanem felekezetünk egyenjogúsításának is méltó emléket emelünk – emléket, mely a magyar állam fennállása második évezredének küszöbén hithűségünket és hazafiságunkat a jövendő nemzedékeknek fenn fogja hirdetni.
Egyenlőség, 1926. január 30.
„Zsidók, jól vigyázzatok”
Francia Kiss Mihály a következő kijelentést tette:
– Azt üzenem a budapesti zsidóságnak: zsidók, vigyázzatok, mert addig csintalankodtok, mig végre megint rajtatok pattanik az ostor.
E fölényes, játszi humor, mely e szavak mögött rejtőzik, elfeledteti velünk, hogy aki e kedves üzenetet küldi, nem népszerű és kedves operettkomikus, hanem a lajosmizsei és orgoványi erdők hőse. Ő már megmutatta egyszer, hogy tud a budapesti zsidókkal bánni. Megmutatta már, hogyan pattanik az ostor, ha ő pattantja. Úgy pattanik, mint ahogy dr. Fritz Rezsőn, Neubauer Mihályon, Pánczél Árpádon, Beck Gyulán pattant a 919 és 920-as éjszakában.
Tehát vigyázzunk. Jó lesz összehúzódni, jó lesz csendesnek lenni és jó lesz arra gondolni, hogy nem szabad dühösíteni Francia Kiss Mihályt.
Zsidók, jól vigyázzatok!
Új Élet, 1946. január
Böjtöltünk és imádkoztunk
A pesti hitközség rabbisága emlékezésül az egy évvel ezelőtt meggyilkolt mártírok ezreire, mementóként a megmaradtak számára, december 31-ét általános böjtnappá deklarálta… A Dohány utcai templom zsúfolásig megtelt… Ábrahámson Manó főkántor megrázó szépséggel előadott gyászéneke után dr. Hevesi Ferenc főrabbi lépett a szószékre.
Emlékezzünk a mártírokról, akiknek halálát biztosan sejtjük, hinni benne mégsem akarunk… E templomokban azoknak szent emléke borong, akik hívek maradtak hitükhöz és meggyőződésükhöz tántoríthatatlanok voltak, nem a gyávák, a lelket elárulók halálával haltak meg, hanem hitük szent erejével vértezetten. Emlékük tanítson minket is hithűségre, vértanú áldozatuk sugárzó ereje szólítsa vissza a gyöngéket és a megtévelyedetteket, akik kicsinyes előnyökért elárulták zsidóságukat. Szóljon sugárzó hirdetésünk azokhoz is, akik pártszempontok miatt, ha látszatra is, de szakítanak a zsidó élet törvényeivel, azokhoz is, akik magas pozícióba jutottak és azt hiszik, szégyellni, tagadni kell zsidóságukat és látszat tárgyilagosság kedvéért háttérbe kell szorítaniok zsidó testvéreik egyetemes érdekeit.
De kötelezi mártírjaink emléke az egész magyar társadalmat, melynek legkisebb bűne, hogy közömbösen, passzívan nézte és tűrte zsidó honfitársaik százezreinek lemészárlását… Szálljon magába a magyar társadalom és hajoljon meg hódolattal mártírjaink erkölcsi nagysága, vallásunk magasztos igazsága és erkölcsi fensége előtt, és keresse a békés kiengesztelődést annak a tiszteletnek útján, mely a szerencsétlen sorsú magyar zsidóságot megilleti.
Új Élet, 1971. január 1.
Lévai Jenő: A nyugatnémet ifjúság és a náci bűnök
Komoly erőfeszítések történnek évek óta, nyugatnémet ügyészek és bírák részéről, hogy a náci bűnügyi eljárások óriási restanciáját… valamelyest csökkentsék. Nem könnyű feladat ez, már csak azért sem, mert az első fokú döntések ellen szinte minden esetben benyújtott jogorvoslati kérelmek túlnyomó részben azt eredményezik, hogy a legfőbb bírói fórumok az ítéleteket feloldják és újabb esküdtszéki főtárgyalást rendelnek el… Azt a tekintélyt, amelyet sokan a bírák közül igazságszolgáltatásuknak megszereztek, sűrűn rontják le más bírák döntései…
Kirívó példaként sűrűn emlegették a Buchenwaldhoz tartozó, föld alatti Dora tábor egyes náci bűnöseinek perét… A védők egyértelműen arra az álláspontra helyezkedtek: „a koncentrációs táborok egykori foglyai a nekik okozott szenvedések hatása alatt nem lehetnek abban a helyzetben, hogy az ott történteket mint normális emberek foghatnák fel, s ezért vallomásukat a bíróság nem fogadhatja el bizonyítéknak.”
Címkék:1996-01