Nézz vissza haraggal?

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Történelem

Magyar Zsidó Szemle, 1896

Felhívás a hazai zsidósághoz

A magyar zsidóság ama nagy történe­ti jelentőségű eseményt, mely ősi val­lásfelekezetünket a törvényesen bevett felekezetek sorába emelte, nemcsak igaz önérzettel, hanem tettre kész köte­lességtudással fogadta…

Ily eszmék és érzelmek hatása alatt tette magáévá a folyó év január hó 5-én tartott országos értekezlet felekezetűnk üdvére irányuló egyéb elhatározásai közben egy országos magyar izraelita közalap ügyét…

Hitfeleink! Ragadjuk meg az alkalmat és bizonyítsuk be ország-világ előtt, hogy jogaink birtokában, feleke­zetünk fokozott mértékű kötelességtel­jesítésre kész. És ha a közvárakozás­nak megfelelve, közalapunk méltó arányban megnövekszik és megerősö­dik, nemcsak hitéletünk és kulturális törekvéseink fognak megtermékenyül­ve lendületet venni, hanem felekeze­tünk egyenjogúsításának is méltó emlé­ket emelünk – emléket, mely a magyar állam fennállása második évezredének küszöbén hithűségünket és hazafiságunkat a jövendő nemzedékeknek fenn fogja hirdetni.

Egyenlőség, 1926. január 30.

Zsidók, jól vigyázzatok”

Francia Kiss Mihály a következő kije­lentést tette:

– Azt üzenem a budapesti zsidóság­nak: zsidók, vigyázzatok, mert addig csintalankodtok, mig végre megint raj­tatok pattanik az ostor.

E fölényes, játszi humor, mely e sza­vak mögött rejtőzik, elfeledteti velünk, hogy aki e kedves üzenetet küldi, nem népszerű és kedves operettkomikus, hanem a lajosmizsei és orgoványi er­dők hőse. Ő már megmutatta egyszer, hogy tud a budapesti zsidókkal bánni. Megmutatta már, hogyan pattanik az os­tor, ha ő pattantja. Úgy pattanik, mint ahogy dr. Fritz Rezsőn, Neubauer Mihályon, Pánczél Árpádon, Beck Gyulán pattant a 919 és 920-as éjszakában.

Tehát vigyázzunk. Jó lesz összehú­zódni, jó lesz csendesnek lenni és jó lesz arra gondolni, hogy nem szabad dühösíteni Francia Kiss Mihályt.

Zsidók, jól vigyázzatok!

Új Élet, 1946. január

Böjtöltünk és imádkoztunk

A pesti hitközség rabbisága emléke­zésül az egy évvel ezelőtt meggyilkolt mártírok ezreire, mementóként a meg­maradtak számára, december 31-ét ál­talános böjtnappá deklarálta… A Dohány utcai templom zsúfolásig meg­telt… Ábrahámson Manó főkántor meg­rázó szépséggel előadott gyászéneke után dr. Hevesi Ferenc főrabbi lépett a szószékre.

Emlékezzünk a mártírokról, akiknek halálát biztosan sejtjük, hinni benne mégsem akarunk… E templomokban azoknak szent emléke borong, akik hí­vek maradtak hitükhöz és meggyőző­désükhöz tántoríthatatlanok voltak, nem a gyávák, a lelket elárulók halá­lával haltak meg, hanem hitük szent erejével vértezetten. Emlékük tanítson minket is hithűségre, vértanú áldozatuk sugárzó ereje szólítsa vissza a gyöngéket és a megtévelyedetteket, akik kicsinyes előnyökért elárulták zsi­dóságukat. Szóljon sugárzó hirdeté­sünk azokhoz is, akik pártszempontok miatt, ha látszatra is, de szakítanak a zsidó élet törvényeivel, azokhoz is, akik magas pozícióba jutottak és azt hi­szik, szégyellni, tagadni kell zsidóságu­kat és látszat tárgyilagosság kedvéért háttérbe kell szorítaniok zsidó testvé­reik egyetemes érdekeit.

De kötelezi mártírjaink emléke az egész magyar társadalmat, melynek legkisebb bűne, hogy közömbösen, passzívan nézte és tűrte zsidó honfitár­saik százezreinek lemészárlását… Száll­jon magába a magyar társadalom és ha­joljon meg hódolattal mártírjaink erköl­csi nagysága, vallásunk magasztos igaz­sága és erkölcsi fensége előtt, és keres­se a békés kiengesztelődést annak a tiszteletnek útján, mely a szerencsétlen sorsú magyar zsidóságot megilleti.

Új Élet, 1971. január 1.

Lévai Jenő: A nyugatnémet ifjúság és a náci bűnök

Komoly erőfeszítések történnek évek óta, nyugatnémet ügyészek és bírák ré­széről, hogy a náci bűnügyi eljárások óriási restanciáját… valamelyest csök­kentsék. Nem könnyű feladat ez, már csak azért sem, mert az első fokú dön­tések ellen szinte minden esetben be­nyújtott jogorvoslati kérelmek túlnyo­mó részben azt eredményezik, hogy a legfőbb bírói fórumok az ítéleteket feloldják és újabb esküdtszéki főtár­gyalást rendelnek el… Azt a tekintélyt, amelyet sokan a bírák közül igazság­szolgáltatásuknak megszereztek, sűrűn rontják le más bírák döntései…

Kirívó példaként sűrűn emlegették a Buchenwaldhoz tartozó, föld alatti Dora tábor egyes náci bűnöseinek perét… A védők egyértelműen arra az álláspontra helyezkedtek: „a koncentrációs tábo­rok egykori foglyai a nekik okozott szenvedések hatása alatt nem lehetnek abban a helyzetben, hogy az ott történ­teket mint normális emberek foghat­nák fel, s ezért vallomásukat a bíróság nem fogadhatja el bizonyítéknak.”

Címkék:1996-01

[popup][/popup]