Szombat előfizetés 2017

Nézz vissza haraggal?

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Történelem

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Magyar Zsidó Szemle, 1895

A rabbik és a magyar nyelv

…elöljárnak a reformátusok és az uni­táriusok, a kik mindnyájan tudnak ma­gyarul; utánuk következnek a róm. katholikusok 0,6% magyarul nem tudók­kal, görög katholikusok 15,8, ágostai hitvallásúak 18%, zsidók 18,3% és görög keletiek 43,7%. A rabbinusok tehát utolsóelőtti helyen állanak. Kizárólagosan magyar prédikácziók tartatnak zsidó templomokban Csongrád és Udvarhely megyékben, Hódmezővásárhely, Szé­kesfehérvár, Kecskemét, Pécs, Selmec­bánya, Szeged, Temesvár és Zombor vá­rosokban. – A magyar nyelv ignorancziájának védbástyája Mármarosmegye, a hol 14 rabbi nem tud magyarul; nem sok­kal jobb hírnek örvend Nyitra, a hol 12 tartozik e kategóriába, a szomszédos Pozsonymegye csak egy numerussal marad Pozsony mögött 11 magyarul nem tudó rabbijaival, végre Beregben és Trencsényben 5-5, Sopronban és Zemplén­ben 4-4 Bács-Bodrogban és Tolnában 3-3 rabbi nem tud magyarul…

Egyenlőség, 1925. november 7.

Orvosi beavatkozás és „véres éjszaka”

A letenyei választásokon a fajvédő je­lölt az összes jelöltek között a legtöbb szavazatot kapta… A fajvédő jelöltek ígé­retei között különösen kettő emelkedett ki és ragadhatta meg újszerűségével a lel­keket. Az egyik ígéretet Zsirkay János tet­te. Az ő programjának egyik sarkalatos té­tele… hogy „a zsidó férfiakat és nőket műtéti beavatkozással meg kell akadályozni a szaporodásban”. A zsidókat magtalanítani kell, mert – a szónokok szerint – Magyarországon csak zsidó asszonyok szülnek gyermekeket, a keresztény asszonyok csak szamarakat hoznak a vi­lágra. A második ígéret Ulain Ferencé volt. Ő azt mondta Szepesneken: – Jön egy véres éjszaka, amikor úgy a zsidók­kal, mint a zsidókat támogató Bethlen- kormánnyal el fogunk bánni.

Mi nem akarjuk és nem tudjuk elhinni, hogy Murakereszturon nem volna titko­sabb vágyuk, nyomasztóbb hiányérzetük a szavazóknak, mint az, hogy a zsidók a szaporodástól, orvosi beavatkozással, megfosztassanak… Mi másképpen ismer­jük a vidéki magyar lakosságot Mi azt hisszük, hogy csak piaci bujtogatás tüze, temperamentuma heve és láza tehette meg hatását a választók között.

Uj Élet, 1945. november 18.

I. évfolyam, 1. szám

Új életet

Új életet” hirdetünk a magyar zsidóság nagy többségének sírhantja – elpusztult életének üszkös romjai felett… Érezzük a történelmi pillanat felelősségteljes nagy­ságé a história vasöklének súlyát ami­kor ennek a szónak hatalma lelkünket át­hatja. Új élet elkövetkezését hirdetjük – de, ellentétben a francia történelem ismert mondásával – annak tudatában, hogy semmit sem felejtettünk és nagyon sokat tanultunk” nem felejtettük el, hogy 26 éve folyton fokozódó nyomással törtek el­lenünk azok, akik erkölcsi és anyagi java­ink elrablására áhítoztak, ellenségeink a magyar nép ellenségei. Tanúbizonyságul hivatkozzunk arra, hogy amikor minden szemérmet eldobva, a zsidótörvények népbolondító maszlagját terjesztve nyíl­tan kiállottak ellenünk, mi a gyermeki sze­retet aggodalmával, az évezredes együtt­élés bizalmával és az örök történelmi ta­nulságok tudatos hitével tártuk fel a ma­gyar országgyűlések előtt igazságunkat és a nemzetet fenyegető veszedelmet…

De sokat tanultunk is. Megtanultuk, hogy nemcsak külső ellenségek okozták romlásunkat, de belső betegségeink is: a széthúzás, az önzés, a kizárólagos ön­féltés rövidlátása És hiába harsogták a még egymilliós magyar zsidóságnak, hogy el kell pusztulnia annak a népnek, amely nem érti meg korának tömegeket és tö­megmozgalmakat irányító két vezéreszméjét: a vagyoni kiegyenlítődés szüksé­gességét és a szervezés fontosságát A magyar zsidóság nagy többsége nem ér­tette meg és nem akart hinni a történelem tanúságainak igazságában…

S mégsem a letargiát hirdetjük – hanem az új életet.. Ennek a lapnak a soraiban nem fogsz olvasni bizánci dicséretet, kritikátlan tömjénezést, a lokálpatriotizmus hiúságait… Ha kevesen is maradtunk, erő­sek lehetünk, ha tényleg megvalósítjuk azokat az ideálokat, amelyeket a zsidóság adott az emberiségnek, és amelyek a zsi­dóság lényegét alkotják: általában a mun­ka és a fizikai munka megbecsülését, a szociális gondolat érvényesülését és a va­gyoni kiegyenlítődés feltétlen biztosítását.

Uj Élet, 1970. november 15.

A 25 éves Új Élet köszöntése

Bensőséges házi ünnepséget rendezett november 13-án, péntek délelőtt a MIOK elnöksége és az ÚJ ÉLET szerkesztősége abból az alkatomból, hogy a magyar zsi­dóság lapja, az ÚJ ELET fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte… A megjelenteket dr. Seifert Géza a MIOK és a BIH elnöke, az ÚJ ÉLET főszerkesztője köszöntötte… Kifejtette, hogy ez a negyedszázad nem csak felekezeti lapunk huszonöt éves év­fordulóját jelenti, de egybeforr a felszaba­dult és jogait visszanyert magyar zsidóság negyed évszázados történelmével is. Hangsúlyozta, hogy a lap, amely címében is az új életet hirdeti, sohasem feledkezett meg arról, hogy mit köszönhet a szovjet felszabadító hadseregnek, és minden írá­sával igyekezett támogatni az egész ma­gyar zsidóságot és intézményeit vallási és valláskulturális feladatai ellátásban, ősi zsidó tradícióinak fenntartásában.

Címkék:1995-11

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Gershom Scholem: Zsidó ébredés I. rész

Zsidó öntudatra ébredésem­hez a történelem iránti ér­deklődésem adta a kezdő lö­kést.

Nagyünnepek után

„Teremtette az Örökkévaló Isten az embert…” Ráv Nách­mán, ráv Chiszda fia ehhez a következő magyarázatot fűzte: „Miért írják a teremtette...

Close