Nézz vissza haraggal?

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Történelem

Magyar Zsidó Szemle, 1895. 8-9. szám

Névmagyarosítás

Azok, a kik folyton hangoztatják, hogy a honi zsidók nem magyarosodnak, ámulattal fogják olvasni, hogy éppen a zsidók magyarosítják nevöket legszámo­sabban. Ezt mutatja a következő hivata­los kimutatás. 1891-ben 722 névmagya­rosítás közül volt 433 zsidó, 1892-ben 781 közül 468, 1893-ban 888 közül 502 és 1894-ben 868 közül 526.

Magyar Zsidó Szemle, 1920. 3-4. szám

Algazáli a házasságról

Nagy erkölcsi komolysággal tárgyalja a hires arab filozófus a házasság ko­molyságát minden vonatkozásban… A zsidó nép, melynek lelkülete a talmudban kifejezésre jut, annyira a házasság mellett foglalt állást, hogy az egy-két ki­vétel, az agglegénység igazolásra szó­rni. Csak a szent tannal való foglalko­zást becsüli magasabbra, mint a háza­sodási, a kivételek ily igazolást kapnak („lelkem a tórát szereti”). A mohamedá­nok is a házasság mellett vannak, pró­fétájuk, tehát ideáljuk, kilenc feleség­gel bírt. Mint igazi arabs embert igen sokat foglalkoztatták az asszonyok. Is­tentől különféle alkalmakkor kinyilat­koztatásokat vett, egymásnak ellent­mondókat is. Az, hogy Jézus nőtlen volt és hogy születését mystika vette körül, a keresztény világ felfogására a házasságról önkénytelenül döntő befo­lyást gyakorolt és ennek következmé­nyeképp a népéletre is. Mózes és Moha­med házas emberek, valamint az összes zsidó próféták, úgyszintén a rabbik is. Pál ellenben, a legnagyobb hatású apostol, nőtlen. A zsidó és mo­hamedán emberi ideál a nős férfi, a ke­reszténységé a nőtlen férfi. A férfi köte­lessége, az utódokról való gondosko­dás, a nőnek nem kötelessége ugyan (Jeb. 65b), de azért a zsidóknál nem té­telezik fel, hogy nő leány marad. A szü­zesség ily értelmű dicséretét a talmud vagyis a zsidó nép nem ismeri, sőt min­dent elkövet, hogy nő ne maradjon egyedül akkor sem, ha a férj meghalt. Ma sincs nép, mely annyira a házasság mellett volna mint a régi zsidók voltak, bizonyára az összes keleti népek.

Megújhodás, 1945. 3. szám

A fiatalság megteremti a magyar nyelvű zsidó színházat

A világ minden elfogulatlan elméje el­ismeri a zsidó szellemiség rendkívüli ér­tékét. Ennek a szellemi erőnek, szellemi szépségnek legfőbb kifejezője – művé­szetünk…

A zsidó művészet útja a világtörténe­lemben meg-megújuló folyamat, soha­sem múlik el, s ma éppen egyik rene­szánszához érkezett. Nemcsak élvez­zük, ápolnunk és terjesztenünk is kell a zsidó művészetet.. Meg kell tehát alapí­tanunk a magyar nyelvű zsidó színját­szást is, ehhez a célhoz nevelt színé­szekkel, egyéni stílusban. A P.I.H. Kultu­rális Bizottsága egyéb kultúrfeladatai mellett ennek megvalósítását is elhatá­rozta és minden lehetőséget előterem­tett, hogy egy lelkes és tehetséges fiatal gárda a munkát azonnal elkezdhesse. Hivatásos rendező vezetésével megala­pította a zsidó színjátszó csoportot, amelynek keretét most a zsidó fiatalság­ból jelentkező színjátszókkal kell kitöl­teniük…

Természetesen zsidó tárgyú és pozi­tív zsidó életszemléletű színdarabokat kell bemutatni, lehetőleg minél több ilyen irányú, nálunk még nem ismert színpadi munkát.

Új Élet, 1970. október 1.

Elmélkedés újév napján írta: dr. Seifert Géza, a MIOK és a BIH elnöke

Amikor a felharsanó sófár hangja mellett az elmúlt év történéseire emlé­kezünk, nem haladhatunk el szótlanul azon esemény mellett, hogy ebben a zsinagógái évben, a folyó polgári évünk szerint április 4-én volt 25 éve annak, hogy a magyar nép és benne a magyar zsidóság felszabadult a fasiszta rabság alól…

Az ún. „ezeréves magyar alkotmány” idején a magyar zsidóság diszkriminá­cióknak, hátrányos megkülönbözteté­seknek és az egyes korokhoz mért üldö­zéseknek volt kitéve. Az 1867-es eman­cipációs és az 1895-ös recepciós tör­vénnyel látszatjogokat kaptunk, való­ságos jogegyenlőséget nem élveztünk. A Horthy-fasizmus 25 éve, annak or­szágrontó politikája, a következetes zsi­dók elleni izgatás majd nyílt zsidóüldö­zés jegyében zajlott le…

A felszabadulás óta eltelt 25 év ta­pasztalata bebizonyította, hogy a Horthy- fasizmus hazug propagandája, amely szerint a felekezetek szocialista társa­dalomban nem élhetnek, a valóságnak nem felel meg… Ennek következtében mi jól tudtuk az elmúlt 25 év tapaszta­lata alapján összeegyeztetni az ősi zsi­dó tradícióhoz való töretlen ragaszko­dásunkat, ősi zsidó hitünket magyarsá­gunkkal. Szocialista hazánk szeretetével veszünk részt ezért a szabadságun­kat biztosító szocializmus felépítésé­ben és országunk szociális, gazdasági és kulturális felemelkedését célzó mun­kákban.

Címkék:1995-10

[popup][/popup]