Nézz vissza haraggal?
Magyar Zsidó Szemle, 1895. 8-9. szám
Névmagyarosítás
Azok, a kik folyton hangoztatják, hogy a honi zsidók nem magyarosodnak, ámulattal fogják olvasni, hogy éppen a zsidók magyarosítják nevöket legszámosabban. Ezt mutatja a következő hivatalos kimutatás. 1891-ben 722 névmagyarosítás közül volt 433 zsidó, 1892-ben 781 közül 468, 1893-ban 888 közül 502 és 1894-ben 868 közül 526.
Magyar Zsidó Szemle, 1920. 3-4. szám
Algazáli a házasságról
Nagy erkölcsi komolysággal tárgyalja a hires arab filozófus a házasság komolyságát minden vonatkozásban… A zsidó nép, melynek lelkülete a talmudban kifejezésre jut, annyira a házasság mellett foglalt állást, hogy az egy-két kivétel, az agglegénység igazolásra szórni. Csak a szent tannal való foglalkozást becsüli magasabbra, mint a házasodási, a kivételek ily igazolást kapnak („lelkem a tórát szereti”). A mohamedánok is a házasság mellett vannak, prófétájuk, tehát ideáljuk, kilenc feleséggel bírt. Mint igazi arabs embert igen sokat foglalkoztatták az asszonyok. Istentől különféle alkalmakkor kinyilatkoztatásokat vett, egymásnak ellentmondókat is. Az, hogy Jézus nőtlen volt és hogy születését mystika vette körül, a keresztény világ felfogására a házasságról önkénytelenül döntő befolyást gyakorolt és ennek következményeképp a népéletre is. Mózes és Mohamed házas emberek, valamint az összes zsidó próféták, úgyszintén a rabbik is. Pál ellenben, a legnagyobb hatású apostol, nőtlen. A zsidó és mohamedán emberi ideál a nős férfi, a kereszténységé a nőtlen férfi. A férfi kötelessége, az utódokról való gondoskodás, a nőnek nem kötelessége ugyan (Jeb. 65b), de azért a zsidóknál nem tételezik fel, hogy nő leány marad. A szüzesség ily értelmű dicséretét a talmud vagyis a zsidó nép nem ismeri, sőt mindent elkövet, hogy nő ne maradjon egyedül akkor sem, ha a férj meghalt. Ma sincs nép, mely annyira a házasság mellett volna mint a régi zsidók voltak, bizonyára az összes keleti népek.
Megújhodás, 1945. 3. szám
A fiatalság megteremti a magyar nyelvű zsidó színházat
A világ minden elfogulatlan elméje elismeri a zsidó szellemiség rendkívüli értékét. Ennek a szellemi erőnek, szellemi szépségnek legfőbb kifejezője – művészetünk…
A zsidó művészet útja a világtörténelemben meg-megújuló folyamat, sohasem múlik el, s ma éppen egyik reneszánszához érkezett. Nemcsak élvezzük, ápolnunk és terjesztenünk is kell a zsidó művészetet.. Meg kell tehát alapítanunk a magyar nyelvű zsidó színjátszást is, ehhez a célhoz nevelt színészekkel, egyéni stílusban. A P.I.H. Kulturális Bizottsága egyéb kultúrfeladatai mellett ennek megvalósítását is elhatározta és minden lehetőséget előteremtett, hogy egy lelkes és tehetséges fiatal gárda a munkát azonnal elkezdhesse. Hivatásos rendező vezetésével megalapította a zsidó színjátszó csoportot, amelynek keretét most a zsidó fiatalságból jelentkező színjátszókkal kell kitölteniük…
Természetesen zsidó tárgyú és pozitív zsidó életszemléletű színdarabokat kell bemutatni, lehetőleg minél több ilyen irányú, nálunk még nem ismert színpadi munkát.
Új Élet, 1970. október 1.
Elmélkedés újév napján írta: dr. Seifert Géza, a MIOK és a BIH elnöke
Amikor a felharsanó sófár hangja mellett az elmúlt év történéseire emlékezünk, nem haladhatunk el szótlanul azon esemény mellett, hogy ebben a zsinagógái évben, a folyó polgári évünk szerint április 4-én volt 25 éve annak, hogy a magyar nép és benne a magyar zsidóság felszabadult a fasiszta rabság alól…
Az ún. „ezeréves magyar alkotmány” idején a magyar zsidóság diszkriminációknak, hátrányos megkülönböztetéseknek és az egyes korokhoz mért üldözéseknek volt kitéve. Az 1867-es emancipációs és az 1895-ös recepciós törvénnyel látszatjogokat kaptunk, valóságos jogegyenlőséget nem élveztünk. A Horthy-fasizmus 25 éve, annak országrontó politikája, a következetes zsidók elleni izgatás majd nyílt zsidóüldözés jegyében zajlott le…
A felszabadulás óta eltelt 25 év tapasztalata bebizonyította, hogy a Horthy- fasizmus hazug propagandája, amely szerint a felekezetek szocialista társadalomban nem élhetnek, a valóságnak nem felel meg… Ennek következtében mi jól tudtuk az elmúlt 25 év tapasztalata alapján összeegyeztetni az ősi zsidó tradícióhoz való töretlen ragaszkodásunkat, ősi zsidó hitünket magyarságunkkal. Szocialista hazánk szeretetével veszünk részt ezért a szabadságunkat biztosító szocializmus felépítésében és országunk szociális, gazdasági és kulturális felemelkedését célzó munkákban.
Címkék:1995-10