Szombat előfizetés 2017

Nem mondunk le jogainkról!

Írta: Szántó T. Gábor - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Régóta húzódó, s égetően sürgős ügyek nehezednek az újonnan megválasztott hitközségi elnök, dr. Feldmájer Péter vállára, aki korábban a MZSKE vezetőségi tagja is volt, de most lakóhelye: Nagykőrös és Budapest között ingázva örül, ha napi feladatait intézni tudja. Először a kárpótlással kapcsolatos álláspontról kérdeztem.

  • A magyar zsidóság nem kér kárpótlást, mert teljes körű kártérítésre, kártalanításra tart igényt. Előbbi a jogellenes cselekmények miatt jár, utóbbi a formális jogoknak esetleg megfelelő, mégis joghátrányt okozó magatartás következménye. Nem lehet vitás, hogy a magyar állam jogellenesen járt el, mert a zsidóellenes törvények és intézkedések nem tekinthetők jogszerűnek. A magyar állam ezt a népellenes bűncselekményt mint társtettes követte el a fasiszta német állammal, így az okozott kárért egyetemlegesen felel. Természetesen a kártérítésből részteljesítést el lehet fogadni, de végső célunkról nem mondhatunk le. A havi ötszáz forintos nyugdíjkiegészítés igen nagy dolog azoknak, akiknek kis nyugdíját egészíti ki, de ezzel az ügyet nem tekinthetjük lezártnak. A Hitközség a többi zsidó szervezettel együtt folyamatosan napirenden tartja a magyar kormányzattal szembeni követelést, hiszen annak jogelődje az 1947-es Párizsi Békeszerződésben kötelezettséget vállalt a teljes körű kártérítésre és kártalanításra.
  • A magyar kormány az 1946. évi XXV. törvénycikkben arra is kötelezettséget vállalt, hogy létrehozza a Zsidó Helyreállítási Alapot, melyhez a meggyilkoltak, vagy eltűnt személyek jogutód híján gazdátlan anyagi javai tartoztak.
  • A Helyreállítási Alap működött is a negyvenes évek végéig, 1955-ig névleges függetlenségét is megőrizte, majd beolvasztották az Állami Egyházügyi Hivatalba. Amikor az ÁEH megszűnt, a Hitközségnek adták át azt a betétkönyvet, melyben összesen 600 000 forint körüli összeg szerepelt. Az Alap gazda nélkül maradt, ezért a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vezetősége első ülésén felhatalmazást adott nekem, forduljak levélben a miniszterelnökhöz, kérve az Alap intézőbizottságának újraélesztését. Az Alap intézőbizottságának elnökét, elnökhelyettesét és tagjainak kétharmadát olyan személyek alkotják, akit két a Hitközség delegál, a fennmaradó egyharmadot a miniszterelnök nevezi ki. Az Alap vagyona az örökös nélkül maradt zsidók hagyatékából áll, ugyanis miután egész családokat gyilkoltak meg, utánuk törvény szerint az állam örökölne, márpedig az a jogszabályokkal és az erkölcsi elvekkel is ellenkezik, hogy az örököljön az elhalt után, aki halálát okozta.

Többszázezer ingatlan, milliárdos nagyságrendű ingóság a tét. Azt, hogy az elmúlt negyven év alatt az Alap javára milyen összegek folytak be, s ezt mire költötték, pontosan nem tudjuk. Az irattárról még nem hullott le a lakat. Ahhoz, hogy ezek visszaszerzése érdekében valaki jogszerűen fellépjen, létre kell hozni az Alap intézőbizottságát. Az intézőbizottság felállításának terve a Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete, elsősorban az ügyvezető elnök, Schwarcz István Mihály dühödt ellenállását váltotta ki. Különböző távirataival, tiltakozó leveleivel azt sejtette, hogy aki az Alap újjáélesztését kívánja, az a “zsidóság árulója”. Az nem derült ki miért küzd az ellen, ami alapvető célja kellene legyen, lévén szervezete ezért jött létre. Talán a MUSZOE integritását, jövőjét félti, hisz ez egy bevallottan egycélú szervezet. Tiltakozása annál is érthetetlenebb, mert a MUSZOE eddigi figyelemreméltó eredményei – gondolok itt a nyugdíjkiegészítés elérésére – a nyomatékos gyors és egységes fellépés sikerét példázzák. Az elkészített levéltervezetet azért nem akartuk elküldeni a miniszterelnöknek, nehogy a MUSZOE – jóllehet a törvényszöveg ilyen jogosítványt nem biztosít a Hitközségen kívül másnak – párhuzamosan felvéve a kapcsolatot, összezavarja a tárgyalások menetét. Az Alap felállítása e pillanatban tehát emiatt is késik, ezért nem működtethető a vagyontömeg a magyarországi zsidóság javára.

  • Ez az ügy ezek szerint még igencsak a kezdeteknél tart, de az egyházi ingatlanok visszaigénylése, melyben jócskán érintett a zsidó közösség, a fentiektől teljesen függetlenül zajlik, s mint a HVG-ben olvasható volt, talán már idén eredményre lehet számítani.
  • A törvény kihirdetését követő kilencven napon belül kell előterjeszteni részletes igényeinket. Ez a hosszú lista valószínűleg több mint száz tételt foglal majd magába. Egyaránt tartalmaz fővárosi és vidéki ingatlanokat, például Pécsett a zsinagóga és a kultúrterem közti kétemeletes épületet, ami jelenleg kollégium, s ahol a pécsi zsidó közösség tervei szerint dél-dunántúli közösségi házat lehetne kialakítani.

Budapesten sürgősséggel három ingatlant igényelt vissza a Hitközség: a Munkácsi Mihály utcai valaha hitközségi tulajdonú négyemeletes házat, a volt Zsidó Kórházat az Amerikai úton, s a volt Abonyi utcai zsidó gimnáziumot, a mai Radnóti Miklós Gimnázium épületét. Mi fizikai valójában nem ragaszkodunk egyik ingatlanhoz sem, elképzelhetőnek tartunk más megoldást is, azt azonban halaszthatatlannak tartjuk, hogy sürgősen kapjunk egy épületet, mely a zsidó szervezetek székházaként funkcionálhat. Feltétlenül tovább akarjuk fejleszteni a Zsidó Szeretetkórházat. Ehhez vagy a volt Zsidó Kórházra, vagy egy új épület felépítéséhez anyagi forrásra van szükségünk. Tudjuk, hogy az Amerikai úti Idegsebészet elköltöztetése országos problémát okozhatna, ezért megfelelő csereingatlanról és pénzbeli megváltásról is hajlandóak vagyunk tárgyalni. Megoldásra vár még a középfokú zsidó oktatási intézmények elhelyezése, mert elfogadhatatlan, hogy helyhiányra hivatkozva akár egyetlen zsidó gyermek felvételi kérelmére is elutasítás legyen a válasz.

Szántó T. Gábor

Címkék:1991-09

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Három zsidó lap

Örömmel fogadtuk az új tájékoztató kiadványt, amelyet ezentúl havonta ad ki Izrael budapesti nagykövetsége és a Szochnut. "Izrael - Tények,...

Állásfoglalás az állampolgári jogegyenlőségről

Szövetségünk érdekelt abban, hogy hazánk állampolgárai között a megértés, a kölcsönös tisztelet és a közös nemzeti célokért történő összefogás, a...

Close