Szombat előfizetés 2017

Nem fogunk tétlenül tűrni

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Belpolitika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Míg a magyar országgyűlés megbízott elnöke New York-ban zsidó szervezetekkel tárgyalt, addig Pozsgay Imre Izraelben járt. Magyar-zsidó üzletemberek, mint A. Sarlós vagy a Reichmann testvérek, dollármilliókat készülnek az országba hozni. Mindeközben pedig – és mindezek ellenére – a magyar zsidóság közérzete rossz, ismét feltámad az emberekben az aggodalom, sőt a félelem.

Ez utóbbi tényre Seifert Gézáné, a MIOK főtitkára mutatott rá a különböző zsidó közösségek és szervezetek tanácskozásán, mely február elsején zajlott le az MZSKE helyiségében. A megjelentek akcióbizottság felállítását határozták el, hogy az gondoskodjék az antiszemitizmus mind gyakoribb megnyilvánulásai kapcsán megteendő intézkedések összehangolásáról.

Nem annyira a gyűlölködés primitív megnyilvánulásai adnak okot nyugtalanságra, mint inkább azok a jelenségek, amelyek egyfelől tudatos politikai manipulációra utalnak, másfelől egyes sajtóorgánumok enyhén szólva meggondolatlan magatartását mutatják. Az előbbi kategóriába tartoznak azok a provokatív zsidóellenes röplapok, amelyek az utóbbi időben számos változatban és több száz példányban bukkantak fel. Szövegük és technikai kivitelezésük azt sejteti, hogy nem holmi tanulatlan suhancok otromba csínyével van dolgunk, hanem nagyon is hozzáértő fejek és kezek művével. A röplapok miatt a MIOK feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettesek ellen.

A zsidó szervezetek tanácskozásán egyetértés alakult ki Csurka István rosszízű beszédéről is, mely január 14-én hangzott el a rádió Vasárnapi újság című adásában. Senki sem tartotta hihetőnek a magyarázatot, amit erről részint maga Csurka István, részint az MDF elnöksége adott. Az egybegyűltek szerint ez a beszéd a maga sajátos stílusával és célzatos kétértelműségeivel politikai manipulációnak minősíthető, mely bizonyos körök választási elgondolásait szolgálja. Raj Tamás ennek kapcsán rámutatott: nem az a lényeg, antiszemita-e Csurka István, hanem az, hogy az ügy tanulsága szerint a zsidókérdés politikai számításokból bármikor bevethető. Ami a sajtó magatartását illeti, figyelmet érdemel, hogy míg Csurka megnyilatkozását néhányan bírálták, addig egyes lapokban az antiszemitizmus elleni vita címén egészen durva zsidóellenes hangok szólalhattak meg. Általános megütközést keltett az Úton című debreceni lapban közölt néhány „olvasói levél”, amelyek miatt többen javasolták büntető eljárás kezdeményezését a lap felelős szerkesztője ellen. Mindezek a jelenségek már nem tekinthetők szórványosaknak – mondta dr. Kádár Iván -, hanem folyamat részei. Ezért nem esetileg kell fellépni ellenük, hanem széleskörűen és egységesen. Raj Tamás szerint azonban éppolyan hiba lenne félreverni a harangokat, mint egyáltalán nem törődni e tünetekkel.

Többen hangsúlyozták, hogy az alázatos védekezésből már elég volt. Annál is inkább, mert nem is célravezető. Ha nem is agresszíven, de keményen kell visszautasítani a múlt mentalitásának ezeket a megnyilvánulásait – vélte Kádár Iván, dr. Schweitzer József pedig úgy fogalmazott, hogy nem szabad kunyerálni, ehelyett méltósággal kell szembeszállni a gyűlölködőkkel. G. Márkus György szerint el kell érni, hogy az antiszemita manipuláció ne legyen kifizetődő senki számára.

Milyen eszközökhöz célszerű folyamodni? Egyes vélemények szerint fontos a felvilágosítás, ezért valamiféle kiskátét kellene kiadni, mely az antiszemiták érveivel szemben a zsidóság hazai teljesítményeit ismertetné. Ezt azonban többen fölöslegesnek ítélték, ugyanis az antiszemitákon tapasztalat szerint nem fognak az érvek. Mások adott esetben indokoltnak mondottak egy kellően előkészített utcai megmozdulást is zsidók és nem zsidók részvételével. Végül volt, aki a színfalak mögötti nyomáskifejtést vélte eredményesnek és javasolta, hogy evégett – nyugati mintára – létre kell hozni ún. pressure groupot, nyomásgyakorló csoportot.

Dr. Engländer Tibor úgy látta, hogy – ellentétben egyes kormánypárti politikusok megállapításaival – az antiszemitizmus mint legális politikai lehetőség jelent meg, mert a kelet-európai forradalom feldolgozatlan történelmi örökségekkel terhelt. A magyar zsidóságnak szembe kell néznie ezzel. Nagy Péter Tibor megítélése szerint az antiszemitizmus lényege, hogy utálja a magyar progressziót. Diósi Lajos viszont arra mutatott rá, hogy az a progresszió, amelynek gyűlöletében a zsidóság ellen fordulnak, nem egységes és nem egyértelmű. Szerinte a zsidóságnak sem szabad állást foglalnia a progresszió egy bizonyos felfogása mellett. Engländer Tibor szerint azonban elsősorban azt kell meghatározni, hogy mi az, ami ellen tiltakozunk – nem pedig azt, hogy miféle progressziót kívánunk.

A tanácskozás nyomán létrejött akcióbizottság hozzáfogott különböző intézkedések és lépések előkészítéséhez.

Címkék:1990-03

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

1990. februári szám

A világ hírei Salamon: Moses Rosen különös életműve Vadász Ferenc: Nem az Erzsébet-, hanem a Ferenc József-hidat (i – y):...

A világ hírei

Close