Szombat előfizetés 2017

Nehéz az ingatlantól búcsút venni – Október 24-én tartott kuratóriumi ülést a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány.

Írta: Cs. M. - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Nehéz az ingatlantól búcsút venni

Október 24-én tartott kuratóriumi ülést a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány

A kuratóriumban több személyi válto­zás is történt, mióta ez év március 21-én Vályi György személyében új tit­kárt választottak. Az elmúlt fél évben lemondott kurátori tisztjéről Szeszlér Tibor, a B’nai B’ríth delegáltja, aki úgy vélte: a Mazsök nem hatékony és nem az Alapító Okiratban lefektetett célokat szolgálja. (Levelét a Szombat ez év ok­tóberi számában közöltük – a szerk.) Ugyancsak lemondott posztjáról a pá­lyáztatásért felelős Szenes Iván (Ma­gyar Ellenállók és Antifasiszták Szövet­sége) és a pénzügyeket felügyelő Weisz Péter (Mazsihisz), akiknek feladata­it Kardi Judit (Cionista Szövetség) és Korányi László (Magyar Zsidó Kulturá­lis Egyesület) vették át.

Az októberi ülésen több, még márci­usban felmerült kérdésben sikerült megegyeznie a tagoknak, így a zsidó szervezeteknek nyújtandó anyagi támo­gatás ügyében is, ami a Magyar Zsidó Kulturális Egyesületnek egymillió, a Ci­onista Szövetségnek kétmillió, a B’nai B’rith-nek félmillió, a Zsidó Ifjúsági Szö­vetségnek egymillió, a Munkaszolgála­tosok Országos Egyesületének kétmil­lió, a Nácizmus Üldözöttei Bizottságá­nak egymillió forintot jelent – már amennyiben elszámolnak a korábban kapott összegekkel. Szintén fél évvel ezelőtt merült fel a hatvan év alatti ho­locaust-túlélők kárpótlása, akik között most egymillió-háromszázezer forint szétosztásáról döntöttek. Egy másik, most meghozott határozat értelmében a Mazsök nem fizeti ki az elnyert pénzt azon, 2001 előtt jóváhagyott pályáza­tok esetében, ahol a pályázók nem vé­gezték el a vállalt feladatot vagy adósak maradtak az eddigi elszámolással. A kuratórium ezen kívül, inkább csak for­malitásként, jóváhagyta a 2002. évi költségvetést és módosította a titkár­nak járó prémiumról szóló tervezetet.

Az érthetőség kedvéért azonban te­kintsünk vissza a márciusi események­re, az új titkár megválasztásának körül­ményeire és az azt megelőző vitákra is. Vályi György, akit még jogelődje, Sebes Gábor vett maga mellé, a maximális pontszámot érte el azon a pályázaton, melyet először három, majd második alkalommal két országos napilapban hirdettek meg. Megválasztásakor a je­lenlévő kurátorok szinte mindegyike bi­zalmat szavazott neki. Fizetését havi 450. 000 forintban állapították meg, ami megegyezik azzal, amit elődje is ka­pott, csupán az inflációhoz igazították. Ezen túl javasolták még a felsőfokú nyelvvizsgával járó tizenöt százalékos nyelvpótlékot, valamint négyhavi fize­tésnek megfelelő prémiumot is. A kurá­torok közül többen túl magasnak talál­ták ezt az összeget, noha a pályázók kö­zül Vályi igényelte a legalacsonyabb fi­zetést. Mivel a nyelvvizsga pályázati kö­vetelmény volt, a nyelvpótlék jogosult­ságában is kételkedtek, Korányi László a prémiumot illetően kétségeinek adott hangot, szerinte ugyanis a konkrét cél nélkül megígért prémiumot valójában nem más, mint „pofapénz”. Megoldás­ként azt ajánlotta, hogy jutalmat csak előre meghatározott célok elérése, pél­dául az ingatlanokból származó haszon megszabott mértékű emelése esetén adjanak. Javaslatát a kuratórium tagjai októberi ülésükön elfogadták.

Az ingatlanok hasznosítása minden bizonnyal sok fejtörést okoz majd Vályinak, aki maga sem látott esélyt e té­ren a haszon gyors növelésére. (Ennek elmaradása volt márciusban Sebes Gá­bor leváltásának egyik fő indoka.) A legtöbb ingatlan, állapota miatt kiadhatatlanná vált, felújításukra nincs pénz. Bérlőket pedig amúgy is nehéz szerezni a számtalan új irodaházat kínáló pia­con. Azokban az ingatlanokban, me­lyek jelenleg is ki vannak adva, (ilyen a Mária utcai épület egy része vagy a ba­dacsonyi ingatlan), a bérlők magukra vállalták a felújítás költségeit, amelyet azután „lelakhatnak”. Ez a konstrukció nem volna olyan rossz, ám a Tüköry ut­cában lévő megüresedett épület eseté­ben a komolyan érdeklődő Miniszterel­nöki Hivatal még a szükséges felújítás költségeit is túlságosan magasnak tar­totta. Hasonló a helyzet a Bajza utcá­ban is, ahol harmincmillió forintot kéne áldozni arra, hogy az érdeklődők bérbe vegyék az ingatlant. Amióta az állam­polgári biztosok hivatala elköltözött a Reviczky utcából, az a ház is üresen áll, de természetesen az őrzésre, a fűtésre és a mostani állapot fenntartására for­dított összegek tetemesek.

Ezeket az ingatlanokat a Közalapít­vány alakulásakor kapta az államtól, így – mint egy határozat ki is mondja – az eladott ingatlanokból származó hasz­not csak a meglévők rekonstrukciójára, újabbak vásárlására lehet fordítani, vagy állampapírokba lehet fektetni. Ennek ellenére senki nem akar megválni tőlük, noha – mint Korányi László el­mondta – egyik sem kötődik a zsidó­sághoz, hiszen nem visszakapott, ha­nem adományozott épületekről van szó. Az eladás kérdésének fölvetését általában hosszas huzavona követi, majd a kuratórium határozatképtelen­né válik az épp távozók miatt. Ez alka­lommal mégis több határozatot sikerült hozni ez ügyben: a korábban értékesí­tett Orgona utcai ingatlant a 220 milli­ós limitált ár helyett 241 millióért sike­rült eladni, ám a tizennyolc százalékos vállalkozási nyereségadó némileg csök­kenti ezt az összeget. Korányi László éppen ezért kezdeményezte, hogy a Mazsök egyedi elbírálás alá essen. A leg­utóbbi ülésen több javaslat is felvető­dött az Orgona utcai ingatlanból szár­mazó, jelenleg értékpapírokban lévő pénz felhasználására: az egyik a Kos­suth mozi megvásárlása volt, amit ez­után az Intercom venne bérbe tíz évre. Az épület azonban túl drága, az Intercom évi harmincmilliós bérleti díja pe­dig túl alacsonynak bizonyult, a javasla­tot tehát elvetették. A Tüköry és Bajza utcai épületek bérbeadáshoz szüksé­ges renoválás előkészítésével Vályi Györgyöt bízták meg, az utóbbi iránt ugyanis a Kisebbségi Hivatal érdeklő­dött. Komolyabb nyereséget termelő épület csupán egy van: a Várban műkö­dő Burg Hotel.

Visszatérve néhány mondat erejéig a márciusi ülésre, érdemes megjegyezni, hogy az Szmsz (szervezeti és működési szabályzat) és az ügyrend módosítására tett javaslatokkal megpróbálták tisztáz­ni azokat a pontokat, melyek alapot ad­tak Sebes Gábor menesztéséhez. Ám a titkár utazásokkal járó kötelezettségeit és nyilatkozattétellel kapcsolatos jogait nem sikerült rendezni. Az az elképze­lés, mely szerint sajtótájékoztatót csak a kuratórium élén állók tarthatnak, gya­korlati kérdésekben viszont a titkár is nyilatkozhat, nem segít a helyzeten, a felelősség megállapítása vitás kérdé­sekben ugyanis továbbra is nehézsé­gekbe ütközne.

A gyakoribb ülésezésről szóló márci­usi javaslat pedig továbbra is javaslat maradt.

Cs. M.

Címkék:2002-12

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

„A környék kész mitológia

A környék kész mitológia A Zsidó Nyári Fesztivál keretein belül immár ötödik alkalommal került meg­rendezésre a zsidó könyvhét, ahol az...

A női kultúra más, mint a férfikultúra, avagy mit tud a feminista nyelvtudomány

Esztertáska Előző számunkban a női irodalom sajátosságairól beszélgettünk, ezúttal azt tudakoljuk nyelvész beszélgetőtársunktól, hogy valóban másképpen kommunikálunk-e mi nők, mint...

Close