“Nagyszabású túrisztikai rendezvény” – interjú Vadas Verával, a fesztivál szervezőjével

Írta: P. K. - Rovat: Archívum

Nagyszabású turisztikai rendezvény”

Interjú Vadas Verával, a Hitközség Zsidó Idegenforgalmi és Információs Központja vezetőjével a Nyári Zsidó Fesztivál szervezőjével

Vadas Verával a Nemzetközi Klezmer Fesztivál szünetében, a Budapesti Kongresszusi Központban beszélget­tünk.

  • Érdekes és sikeres volt a fesztivál. Mit szóltál hozzá, hogy mégsem volt telt ház? A Dudu Fischer-koncerten va­jon nem a borsos árak szegték a kö­zönség kedvét?

Nem az árak miatt nem volt telt ház, hanem azért, mert Magyarországon még nem olyan ismert Dudu Fischer, mint a nagyvilágban. Nagyon kevesen tudtak róla, hogy ő az a világsztár, aki a Broadway-n is fellép. Biztos vagyok benne, hogy legközelebb, amikor az emberek már tudni fognak róla, tele lesz a zsina­góga.

Egyébként elkeltek előre a je­gyek?

  • A jegyek jó része elkelt előre, fő­leg az utazási irodákban. A jegyárakat elsősorban az befolyásolta, hogy mi ezt a fesztivált elsősorban külföldiek­nek szerveztük, a magyaroknak a Síp utcában volt jegyárusítás, fél áron, ezt reklámoztuk is.

És mi a helyet a mozijegyekkel? Úgy tudom, a jegyirodákban 1000 fo­rintért lehet kapni, míg az Örökmozgóban az ott szokásos 350 forint a filmbelépő ára. Viszont erről csak a megrögzött Örökmozgóba járók tud­hatnak. így aztán nem csoda, hogy a vetítések egy része félig üres ház előtt ment.

  • Nem, tele volt a mozi!

  • Bocsánat, amikor én voltam, azaz csütörtökön, vasárnap, illetve szerdán a délutáni és a kora esti előadásokon, egyáltalán nem volt telt ház. Az első napi vetítésen megkérdeztem a jegy­szedő hölgyet, hogy sok 1000 forintos belépőt látott-e már, s azt válaszolta, még egyetlenegyet sem.

Este tele volt a mozi, amikor pedig nem, akkor ez nem az ár miatt történt, hanem mert nem volt elég pénzünk ta­lán a propagandára.

  • A pénzhiány miatt nem volt propa­ganda?

  • Persze! Mi az államtól, a Turisztikai Célalaptól, a fővárostól és a Nemzeti Kulturális Alaptól kaptunk támogatást, és ez a pénzmennyiség arra volt elég, hogy a produkciókat tervezzük meg, de a reklámra nem futotta. Biztosan tu­dod, hogy a Budapesti Tavaszi Fesztiválé sokszorosa ennek a büdzsének…

  • Mennyi pénz állt a szervezők ren­delkezésére?

  • 30 millió forint.

  • És ebből már nem maradt a pro­pagandára…

Maradt, de csak kevés. Mert ah­hoz, hogy az ember egy posztert kite­gyen a falra, több százezer forint kell.

  • Ide, a Kongresszusi Központba is elkeltek a jegyek előre? Látom, hogy a földszint tele van, és fent az emeleten, ahol én ülök, csak kevés üres hely ma­radt.

  • Igen.

  • Mekkora a stábotok?

  • Másfél ember szervezte az egé­szet. Tavaly novemberben a Buda­pesti Zsidó Hitközség életre hívta a Zsidó Idegenforgalmi és Kulturális Központot, ami áll az én személyem­ből és egy fél titkárnőből. Szerencsé­re igen sokan besegítettek lelkese­désből, hozták a szakértelmüket és a kapcsolataikat.

  • Terveztek újabb fesztiválokat is?

Nagyon szeretnénk, hogy ha évről évre rendezendő hagyománnyá válna a fesztivál. Azt tudni kell, hogy a turizmus­ban csak azt lehet eladni, amit már elő­re 1-2 évvel meghirdetünk. A jövő évi fesztiválnak gyakorlatilag már most az utazási irodák rendelkezésére kell állnia ahhoz, hogy az irodák szervezett cso­portokat hozzanak ide. Ebből a szem­pontból kis késésben vagyunk, de a Bu­dapesti Tavaszi Fesztiválnak is tíz év kellett ahhoz, hogy utolérje önmagát…

  • Ezek szerint tehát a Nyári Zsidó Fesztivál nem a Zsidó Kultúra Napja helyébe lépett, hanem inkább valami nagyszabású turisztikai rendezvény szeretne lenni?

Igen, mi ezt úgy is hirdettük meg, mint hézagpótló eseményt a Tavaszi és az Őszi Fesztivál között. Hidat akarunk képezni, és kifejezetten turisztikai jellegű fesztivált szervezni. Szeretnénk, ha ebben az időszakban Magyarország ta­lálkozóhellyé válna a külföldiek számára. Ez a magyar állam számára devizabevételt eredményez, számunkra pedig lehetővé teszi a zsidó kultúra bemuta­tását a nagyvilágnak, és természetesen a belföldieknek is.

  • A jegyvásárlóknak körülbelül hány százaléka külföldi?

  • Negyven százalék, az eddigi ta­pasztalataink szerint.

A „maradék~ kedvéért nem lehet­ne legközelebb lejjebb vinni a jegyára­kat? Sokakat kizárt ez az árszint a je­lenlétből. És éppen azokat, akik szíve­sen járnak hasonló programokra. Ta­lán nem véletlen, hogy az utcai rendez­vényeken kívül kevés ismerőst láttam.

  • Éppen a magas árakat szerettük volna kompenzálni a Síp utcában kap­ható, félárú jegyekkel. Mást nem te­hettünk, a kettős árrendszert nem en­gedik meg a hazai törvények. Egy né­met számára azonban komolytalan lett volna a 30 márka alatti jegyár.

  • Ki tudhatott a kedvezményes je­gyekről?

  • Mindenki, aki olvassa az Új Életet, vagy hallgatja a Juventus Rádiót.

  • Együtt marad a szervezőcsapat” a jövőben is?

  • Együtt maradunk, de az idei fesz­tivál sikerétől is függ, hogyan tovább. Amikor először történik valami új do­log, fontos a jó oldalát is nézni. És a hibákból levonjuk a tanulságot…

Címkék:1998-10

[popup][/popup]