Szombat előfizetés 2017

Muzulmán marránusok

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Muzulmán „marránusok”

A mecsetet elkerülik, de ha valami külső tényező pénteken oda- kényszeríti őket, utána hazasietnek, hogy mint minden péntek este, szűk családi körben, bezárt ajtók mögött gyújtsák meg a szombatot köszöntő gyertyákat. Avatatlan szem nem fedezi fel az ajtókon a mezüzét, s ugyancsak titokban metélik körül az újszü­lött fiúgyermekeket a születésük utáni nyolcadik napon, és nem tizenharmadik évükben, mint azt az iszlám törvénye előírja

A Hebron körüli falvakban hetven, jelentős földbirtokkal ren­delkező család viseli a Sitrit nevet, akik titokban zsidónak tart­ják magukat, hasonlóknak a kényszerből kereszténnyé lett spa­nyol-portugál zsidókhoz, a marránusokhoz. A család felmenője 250 éve érkezett feleségeivel, gyermekeivel Marokkóból, mert ősei földjén akart meghalni, s Hebronban vett földet, mert ez­zel Ábrahám példáját követte. Vágya mindenben teljesült, de utódai élete alapvetően megváltozott.

Palesztina a 16. századtól a török birodalom része volt, s va­lamikor az akkori helyi hatóságok a Sitiiteket a mohamedán vallás felvételére kötelezték. Ennek csak látszólag tettek eleget, és hogy megőrizhessék identitásukat, a zsidó hagyományok rej­tett gyakorlása mellett csak egymás között házasodtak. Arab szomszédjaik a mai napig jadid al iszlamnak, vagyis új muzulmánoknak nevezik őket.

Eredetüket megerősíti a jeruzsálemi Héber Egyetem professzo­ra, Salom Bar-Asher, aki történelmileg bizonyítottnak tartja a zsi­dók 18-19. századbeli visszatelepedését a mai Algéria, Tunézia, Marokkó tájairól, és tárgyi bizonyítékként évszázados sírkövekre hivatkozik. A közösség most fél, aggódik jövője miatt, mert nem tudják, hogy mi lesz velük, ha falvaikat a palesztin önkormányzat­hoz csatolják. Lehet, hogy átköltöznek Izrael más területére, de visszatérési lehetőségként kapcsolatot teremtettek a marokkói ál­lami szervekkel és az ottani hitközséggel. Ugyanakkor felkérték a jeruzsálemi főrabbinátust, hogy vizsgálja meg: milyen feltételek teljesítésével válhatnak teljes jogú zsidóvá.

A hebroni zsidó telepesek vezetője, Noam Amon szerint a Sitiitek által lakott falvaknak mindenképpen Izrael fennhatósá­ga alatt kell maradniuk. „Ez lenne Izrael Állam számára a legol­csóbb bevándorlás” – hangzik érvei között.

A júdeai hegyekben, két zsidó település, Maon és Sussia kö­zött, kivájt kőbarlangokban, a bibliai időkhöz hasonló körülmé­nyek között él a több száztagú Al-Machamra arab család, amelynek tagjai szintén azt tartják, hogy őseik zsidók voltak. Szokásaikban azonban már csak annyiban térnek el a muzul­mánoktól, hogy az elhunytakat fejjel nem Mekka felé temetik, s a férfiak szakállukat az ősi zsidó szokások szerint viselik.

Címkék:1998-12

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Kell-e zsidó filmfesztivál – egy filmsorozat és konferencia elé

Kell-e zsidó filmfesztivál?Egy filmsorozat és konferencia elé A Szombat úttörő vállalkozásként egy olyan háromnapos vetítés-so­rozattal egybekötött eszmecserét rendez, amely a...

Őrségváltás előtt, őrségváltás után – Zsidóság a magyar filmiparban és a magyar játékfilmben (1930-1945)

Őrségváltás előtt, őrségváltás után Zsidóság a magyar filmiparban és a magyar játékfilmben (1930-45) A vásári mutatványként induló film az első...

Close