Szombat előfizetés 2017

Mozgásban a szovjet zsidóság

Írta: dim - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

1989. DECEMBER 7-ÉN felkereste egyesületünk vezetőségét Roma Szpektor, a Szovjetunió Zsidó Kulturális Szövetségének Budapesten időző alelnöke, s a következő tájékoztatást adta:

A szovjet zsidóság mindennapi életét napjainkban két tényező határozza meg: a félelem és a reménység. A félelem bizonytalanságot támaszt a jövőt illetően és kivándorlásra késztet, miközben a reménység átlelkesíti és egyesülésre sarkallja a zsidóságot.

A Szombat olvasói minden bizonnyal jól ismerik a szovjet zsidóság kivándorlási problémáit. A folyamat olykor a menekülés képzetét kelti. Nem nevezném ezt tömeghisztériának, inkább afféle természeti folyamatnak, amelyet különböző tényezők korlátoznak.

Sokkal érdekesebb a szovjet zsidók egyesülésének folyamata. E téren a zsidó nemzeti mozgalom új vonásaival is találkozhatunk. Az utóbbi két évben a Szovjetunió legkülönbözőbb vidékein jöttek létre zsidó szervezetek. Számuk és sokfé­leségük egyaránt indokolttá teszi, hogy elkezdődjék koordinációjuk.

1989. májusában a Szovjetunió Zsidó Kulturális Szövetségének kezdeményezésére az ország 34 városának 67 zsidó szervezete vett részt azon a Rigában rendezett kerekasztal-megbeszélésen, amelyet a szovjet zsidóság problémáinak megvitatására hívtunk össze. Jelen voltak izraeli, USA-beli és európai zsidó szervezetek küldöttei is. A záródokumentum a szovjet zsidóság mai problémáit négy „kosárba” gyűjtötte össze:

– kivándorlás és beintegrálódás;

– az országos antiszemita hullámmal kapcsolatos teendők;

– a nemzeti élet alapvető (vallási, kulturális, oktatási) intézményeinek létrehozása;

– a szovjet zsidóság bekapcsolódása a világ zsidóságának életébe (teljes együttműködés más országok zsidó szervezeteivel, belépés nemzetközi szervezetekbe).

E négy „kosárról” lesz szó a Zsidó Szervezetek és Közösségek Első Országos Kongresszusán, amelyet 1989. december 18. és 21. között rendezünk Moszkvában. Több dokumentumot is kiadnak majd a megfelelő különbizottságok, közös záródokumentumunk pedig a területen kívüli nemzeti és kulturális autonómia megteremtését fogja körvonalazni. A Kongresszus vezető, koordináló testületet is választ.

A független zsidó nemzeti mozgalom történelmi feladata nemcsak az, hogy őrködjék a Szovjetunióban élő zsidóság nemzeti jogainak sértetlensége felett, hanem az is, hogy kialakítsa érdekeinek képviseletét az állami élet valamennyi szintjén, mert enélkül elképzelhetetlen valamirevaló autonómia. Csak így válthatja fel a félelmet a reménység, ölthet rendezett formát a kivándorlás, amely immár nem fejvesztett menekülés lesz, hanem a távozni kívánó szovjet zsidók elismert, történelmileg és nemzetközileg megalapozott otthonra találása.

Címkék:1990-01

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

1989. novemberi szám

Közlemények Várhegyi György: A magyar zsidóság a Holocaust után Kőbányai János: A zsidóság és a zsinagóga, Varga Sándor: Az 1910-es...

Közlemények

Close