Szombat előfizetés 2017

Mose Avinu – Ahogyan a filmesek látják

Írta: (Rajki András) - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A film alkotója

Az „Egyiptom hercege” című egész estés rajzfilm alkotója Jeffrey Katzenberg, akinek a nevéhez olyan hallatlan rajzfilm-sikerek kötődnek, mint „A kis hableány”, „A szépség és a szörnye­teg”, az „Aladdin” és persze az eddigi rekorder, „Az oroszlánkirály”. Mind­egyik film a Disney-stúdióban készült, amelynek Katzenberg volt a művészeti vezetője. De miután összerúgta a port Michael Eisnerrel, a Disney nagyhatal­mú elnök-vezérigazgatójával, inkább összeállt barátjával, a gazdag David Geffennel, hogy másutt próbáljon sze­rencsét.

Lehet, hogy az „Egyiptom hercege” – és a szintén DreamWorks által készített „Z, a hangya” – olyan nagy sikert arat majd, hogy több más stúdió is belátja: a rajzfilm nemcsak gyerekeknek ké­szülhet, hanem a felnőttek is örömüket lelik benne. Ezzel kisebb forradalom mehet végbe a hollywoodi stúdiók háza táján. Katzenberg mindig is azt mondta Eisnernek, hogy nem lesz az jó, amit manapság Hollywood művel: sztárokat nevel ki, akik köré fel lehet építeni egy filmet, majd 7-8 jegyű összegeket fizet ki a sztároknak, hogy szerepeljenek a filmben. Így nem csoda, ha manapság egy film elkészítése 8-9 jegyű összeget igényel. Ebből az ördögi körből ki lehet és ki is kell lépni – mondogatta.

Mióta Katzenberg vette a kalapját, a régi, jól bevált Disney-recept sem mű­ködik már olyan jól: sem „A Notre Dame toronyőre”, sem a „Herkules”, sem a „Mulan” nem lett kirobbanó siker, egyik sem hozta a tervet, nincs kizárva, hogy a forradalmian új „Egyiptom her­cege” Katzenberg győzelmét jelenti majd a hervadó Disney, azaz Michael Eisner felett.

A DreamWorks Stúdió

A DreamWorks SKG Steven Spielberg, Jeffrey Katzenberg és David Geffen közös vállalkozása, 65 év óta az el­ső új hollywoodi stúdió. Mindhárom alapító zsidó, de vallásukhoz igen kü­lönbözően viszonyulnak: míg Katzen­berg Jom Kipurkor is dolgozott az „Aladdinon”, ezalatt Spielberg egyhe­tes szünetet rendelt el a „Schindler lis­tája” forgatásán.

Katzenberg így vall magáról és az „Egyiptom hercegéről”: „nem azért nyúl­tam a témához, mert zsidó vagyok. Én csupán az embereket akarom szórakoz­tatni. Itt a szó minden értelmében egy vi­lági vállalkozásról van szó. Ugyanakkor a DreamWorks tiszteletben tartja a vallá­sos emberek érzelmeit is és műanyag-fi­gurákat, pólókat vagy más hasonló ter­mékeket nem dob piacra, legfeljebb egy könyvet és egy CD-lemezt, amely a film dalait tartalmazza. Azt is el kell monda­nom, hogy az egyiptomi kivonulás törté­netét a Disneynél nem engedték volna filmre vinni. Ott még mindig a tündér­mesékkel vannak elfoglalva.”

A „gój Mózes”

Amikor Cecil B. de Mille 1956-ban másodszor is elkészült a Tízparancso­lattal (az első változatban Mózes szerepét Ramon Novarro játszot­ta), a film nyílt hadüzenet volt minden zsarnokság ellen: az em­berek cselekedetét csak Isten törvénye irányíthatja, egy ural­kodó soha, legyen a neve akár Ramszesz, akár a Szov­jetunió Kommunista Párt­ja. Mózes igazi szabadsághős, a szabad világ baj­noka, amit a Mózest ala­kító Charlton Heston meggyőző színészi képességei tesznek még hihetőbbé. A filmtörténészek az izmos, magas, szőke Hestont ezért a „gój Mózesként” titulálták.

Amikor 42 évvel ké­sőbb bemutatták az „Egyiptom hercege” cí­mű egész estés rajzfil­met, Mózes szerepe már nem ennyire egyértelmű. A story összefoglalását a film végi dalocs­ka adja meg („Csak hinned kell”), amely szerint ki tudja, milyen csodákra vagy képes, csak hinned kell.

Mint sokan mások előtte, de Mille már 1928-ban, az első Tízparancsolat elkészítésekor észrevette, hogy Mózes II. könyve Mózes életének egy nagy ré­szével – a születése és a zsidókkal kegyetlenkedő egyiptomi munkafelügyelő megölése között eltelt mintegy 30 év­vel – adósunk marad, azaz a képzelőe­rő szabadon szárnyalhat.

1992-ben a Disney bemutatta az „Aladdint” és ezt követően sok arab származású amerikai panaszkodott a stúdiónak, hogy az arabokat vadembe­reknek állítják be. Ezt elkerülendő, a DreamWorks most majdnem 70 szakér­tő és zsidó, keresztény és mohamedán vallási vezető tanácsát kérte ki, a fő ta­nácsadó pedig az az Everett Fox volt, aki a Bibliát fordította le modem angol­ra. Ennek eredményeképpen a történe­tet kissé átalakították. Hogy ne sértse­nek bizonyos közel-keleti érzékenysé­geket, el kellett kerülni még a látszatát is, hogy itt most jó zsi­dók fognak harcol­ni a gonosz egyiptomiak ellen. Bonyolultabbá kellett tenni a személyiségeket, a fáraó nem lehe­tett abszolút gonosz és Mózes nem le­hetett spontán, Charlton Heston-szerű végtelenül jó szabadságharcos.

A film eredeti szövegében a zsidókat mindig héberekként („Hebrews”) emlí­tik, sohasem zsidókként („Jews”). (A film szinkronizált változatában szerepel a „zsidó” kifejezés – a szerk.) Mózest nem a fáraó lánya, hanem a fáraó fele­sége találja meg (Spielberg ragaszko­dott hozzá, hogy énekhangja az ara­nyos és remek hangú izraeli énekes­nőé, Ofra Hazaé legyen, aki néhány részt a magyar változatban részben ma­gyarul, részben héberül énekel el) és így Mózes filmbéli testvére és egyben legjobb barátja a fáraó fia, Ramszesz lesz. Mózes tehát elkényeztetett hercegecske, aranyifjú, akinek szinte semmi kötelezettsége nincs. Ramszesz sem különb nála, csak őt ráadásul még az édesapja is zaklatja állandó figyelmez­tetéseivel, miszerint semmirekellő és nem lesz képes átvenni atyai öröksé­gét, azaz a fáraó trónusát.

Mózes akkor döbben rá, hogy ki is ő, amikor elvetődik a zsidók nyomorúsá­gos negyedébe és véletlenül összefut anyjával, Mirjammal, aki persze rögtön felismeri. Ezután nincs nyugta és rövi­desen – most már Mózes II. könyvével összhangban – elteszi láb alól a zsidók­kal kegyetlenkedő egyiptomi munkafel­ügyelőt és persze nem marad más hát­ra, mint hogy menekülnie kell a fáraói udvarból.

A DreamWorks végre zsidósíthatta volna de Mille „gój Mózesét”, de nem­igen tette. Az Egyiptomban sínylődő zsidók arcvonásai egyáltalán nem zsidósak. Talán Áron az egyetlen zsidó kö­zöttük (hangja az eredeti, nem szinkro­nizált változatban Jeff Goldblumé).

Mint ismeretes, a zsidók 40 évig vo­nultak a pusztaságban a Kánaán felé. Mivel Mózes V. könyve szerint Mózes 120 éves korában halt meg a Nebó-hegyen (a mai Jordániában), tehát Mózes 80 éves volt, amikor kivezette a zsidó­kat Egyiptomból. De az „Egyiptom her­cegében” Mózes rövid barna szakálla még csak nem is őszül.

A 93 perces rajzfilm csak Mózes II. könyvének első 15 fejezetének elbe­szélésére szorítkozik, bár a legvégén még felvillan a kőtáblákat cipelő Mó­zes, nyitva hagyva egy esetleges folyta­tás lehetőségét…

Rajki András

Címkék:1999-02

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Amerikai történetek

Amerikai történetek A New York és Boston között fekvő tengerparti kisvárosban, New Londonban magnóval, videóval, fényképezőgéppel a nyakamon caplatok a...

Színből, szívből vagy politikai megfontoltságból

Színből, szívből vagy politikai megfontoltságból?Ultraortodox tolerancia a jeruzsálemi választások után A novemberi helyhatósági választáso­kon a jeruzsálemi ultraortodoxia várat­lanul nagy győzelmet...

Close