Szombat előfizetés 2017

Mit miért hánukká ünnepén?

Írta: Jólesz László - Rovat: Archívum, Hagyomány

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Jóllehet hánukká igazában nem a vidám lakomák ünnepe, mégis sokan némi vidámsággal szokták régóta vegyíteni az étkezések lefolyását, s ezen belül magasztosan emlékeznek meg azokról a csodákról, amik Izrael népét bajaiban megsegítették.

Ilyenképpen hánukkákor a jeruzsálemi szefárd gyülekezet együttes lakomákat rendez, és ezeken ki-ki megbékél azzal, akivel az év során nézeteltérése volt, köztük az asszony is a férjével.

A gyermekek között elterjedt és kedves játékszer a pörgettyű a trendeli ez is hánukkái szokás. Ilyenkor ugyanis a szülők ajándékából ott csörög pár fitying a gyermekek zsebében, meg aztán a hánukkái mécs a hosszú téli éjszakákon arra is ösztökél, hogy valamicskével kevésbé szigorúan lapozgassák a szent tankönyvet, a humást – azt mondják hát a szülők gyermekeiknek: – Ezek a napok hozzanak nektek derűs órákat, kellemes időtöltést, de hánukká után vegyétek magatokra ismét a Tóra kötelékét és a micvákért való fáradozás terhét. És még most, a játékotok óráiban se feledkezzetek meg azokról a csodákról és nagyszerű tettekről, amiket az örökkévalónak köszönhetünk. – És ezért róják a Szentföldön a pörgettyűk négy oldalára a nun, gimel, hé és betűket, amiknek jelentése: nész gádól hájá pó, vagyis: Nagy csoda volt (történt) itt. A gáluti pörgettyűk negyedik betűje a helyett sin, s ennek nyomán így változik az olvasat: Nész gádól hájá sám Nagy csoda volt (történt) ott. S mindezt azért, hogy még a játék óráiban se menjen feledésbe az egykori nagy csoda.

*

Alighanem közismert az az aggáda, ami elmondja, hogy a görög uralom alól felszabadító Hasmoneusok emberei mindössze egy napra való kásér, azaz tiszta olajat találtak a szentélyben, ez azonban kitartott nyolc napig, amikorra ismét elkészülhetett a főpap által megszentelt olaj.

Azt az aggádát azonban kevesebben ismerik, amely fölteszi a kérdést: mi okozta azt, hogy ennyi napon át tartott ez a művelet.

A kérdésre a magyarázat: a szabadságharcban résztvevők, akiknek az elesettek temetését is kellett végezniük, a tetemekkel való foglalkozás által maguk is tisztátalanná váltak, hét napon át várniuk kellett tehát, amikorra az előírások szerint ismét tisztává nyilvánulnak. Ezután egy nap már elegendő volt az olajbogyók kipréselésére.

Igen ám tűnődik az aggáda, csakhogy ha az egész gyülekezet tisztátalanná válik, akkor meg van engedve tisztátalanná vált tárgyak, így az olaj felhasználására is, az emberek jogosultak minden, a Szentély körül végzendő munka ellátásra miért kellett hát várniuk hét napon át a megtisztulásukra?

Valóban hangzik a válasz erre a kérdésre meggyújthattak volna a menórában tisztátalan olajat is. Ezt azonban mégsem akarták, lévén, hogy hosszú megszakítás után ez volt az első alkalom a menóra olajának meggyújtására, ez a felavatás szertartása volt, márpedig minden olyasmire, ami felavatással jár, a tisztaság teljes szigorát kell alkalmazni.

Jólesz László

 

Címkék:1993-12

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Chanuka

Kiszlév hónap 25-én ünnepeljük a Hasmóneus család által vezetett szabadságharc győzelmének emlékére a Chanukát. A szabadság ünnepét, a csoda ünnepét,...

Téríteni a zsidóságon belül, avagy: hogyan kell zsidót csinálni?

Beszélgetés Baruch Oberlander rabbival Baruch Oberlander a budapesti Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesület vezetője, a lubavicsi Rebbe sliah-ja....

Close