Szombat előfizetés 2017

Milyen lesz a Zsidó Egyetem? –

Írta: Szombat - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Milyen lesz a Zsidó Egyetem?

Az Országos Rabbiképző Intézet 1990-ben bővült főiskolai tagozattal, amelynek előkészítésében, megszervezésében és kezdeti finanszírozásában döntő szerepet vállalt az izraeli Midreset Jerusalaim tanintézet. Az immár két karral rendelkező Rabbiképző ez év közepe óta viseli az Országos Rabbiképző Intézet – Zsidó Egyetem elnevezést. Az intézmény most akkreditáció előtt áll. Meglehet, hogy már a következő tanévben, de legkésőbb 1999 december 31-ig (minden magyarországi felsőoktatási intézménynek) át kell esnie az Állami Akkreditációs Bizottság vizsgálatán, amely eldönti: megfelel-e az intézmény az egyetemekkel szemben támasztott követelményeknek. Ebből az alkalommal beszélgettünk Schőner Alfréd rektorral.

Hány tanszéket terveznek fölállítani?

A szervezeti felépítése az intézetnek még nem kialakított. Ezek egyelőre még csak tervek. Ebben – éppúgy, mint pedagógiai munkásságom minden területén, a tradíciót szeretném követni. Kikerestettem a könyvtárból a Rabbiképző Intézet még ma is érvényben lévő szervezeti és működési szabályzatát, amely még a második világháború előtt íródott. Én az akkori “tanszékeket” (amelyeket akkor nem így neveztek) képzelem el a munkatársaimmal mai tanszékeknek.

Pontosan ugyanúgy?

Tartalmában igen, elnevezésében nem. A Rabbiképző Intézet hajdani felső tagozatán volt hat fő oktatásai egység, amelyet kötelező kollégiumoknak neveztek. Ezek voltak: bibliatudományok, talmudtudományok, szertartástani csoport, történelem és irodalomtörténet, vallásbölcselet, gyakorlati lelkészkedés. Ennek a régi tradíciónak az alapján született meg az új tanszékek gondolata. Ezek: Szentírástudományi tanszék, Talmudtudományi tanszék, Halacha és gyakorlati judaizmus tanszék, Zsidó vallásbölcseleti tanszék, Zsidó történelem és irodalomtörténeti tanszék, Zsidó vallás- és módszertan és pedagógia. Ezek természetesen csak elképzelések, melyeket a Hitközség hozzájárulása nélkül nem tudok megvalósítani, mert ennek komoly anyagi vonzata van. Ezért még a tanszékek élére elképzelt vezetőket nem tudtam felkérni.

Mikor dőlnek el az anyagi jellegű kérdések?

Remélem, hogy néhány héten belül.

Milyen forrásokból gazdálkodhat a Rabbiképző – Zsidó Egyetem?

1991-től a Midreset Jerusalajim igen jelentős anyagi támogatást adott a Pedagógium működéséhez. Sliachokat küldött és magyarországi pedagógusok fizetését is állta. 1996 decemberében szüntette be a magyarországi pedagógusok fizetését. 1997 januártól már csak két sliach dolgozott a Midreset Jerusalajim kiküldetésében: Naomi Spitzer, a pedagógiai tárgyak felelőse és én. Naomi Spitzer 1997-ben hazatért, így most én vagyok az egyetlen kiküldött. A Midreset Jerusalajim felkérésére a Szochnut az elmúlt években és még idén is biztosította a héber nyelvtanárokat. 1998 szeptemberétől ez utóbbi is bizonytalanná válik. Továbbá 1991-től minden másodéves pedagógiumi hallgató a harmadik szemesztert Jeruzsálemben tanulta végig. A hallgatók kintlétét, az ottani pedagógusok fizetését sőt hosszú ideig még a tanulók útiköltségét is – úgy tudom – a Midreset Jerusalajim biztosította. Csak az utolsó egy-két évben kellett a hallgatóknak fedezni az útiköltséget. A segítség formájáról a tárgyalások még tovább folynak. Az biztos, hogy a Mazsihisz fogja a továbbiakban is fizetni az intézmény oktatói gárdáját, de ez nem zárja ki, hogy a majdan Magyarországra jövő sliachok, például egy szentírásoktató pedagógus fizetését ne a Midreset Jerusalajim adja. A következő évtől a Rabbiképző hallgatói is Izraelben töltenek majd egy fél évet a Midreset Jerusalajim költségén.

A felsőoktatási törvény előírja, hogy a tanszékek vezetői tudományos fokozattal rendelkezzenek…

Vagy tudományos fokozattal rendelkezzenek vagy szakterületük kiemelkedő tudású személyiségének kell lenniük. A tudományos fokozatok problémája elsősorban művészeti és teológiai főiskolákon létezik.

Az elmúlt időszakban Magyarországon nem bővelkedtünk a judaika területén kiváló szakembergárdával. Ezek hiányában esetleg külföldről jönnének megfelelő szakemberek?

Igen, lehetséges. Bővebbet még erről sem tudok mondani, mert ez is “tárgyalási fázisban” van. A Midreset Jerusalajimtól szeretnék segítséget kérni azokon a területeken, ahol arra a legégetőbb szükség van: így a szentírás, a Talmud, a halacha és a héber nyelv területén. Ha nem találok megfelelően kvalifikált szakembert Magyarországon, akkor a Midreset Jerusalajimtól kérek akár tanszékvezetőt is. Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy ők készek ilyen irányú kérésnek eleget tenni.

Ön szerint a szükséges tudományos fokozattal rendelkező oktatóknak mekkora részét kell majd a Midreset Jerusalaimból toborozni?

Ha két-három magasan kvalifikált szakembert kapnék a Midreset Jerusalajimtól, azzal meg lennék elégedve, a többi személyi kérdést meg tudnám oldani.

A törvény szerint bizonyos számú főállású oktató is szükséges az egyetemi rang elnyeréséhez.

Teológiai karoknál ez a szám kisebb, a szakemberhiány miatt, mint állami egyetemeknél. Kérdéses még az is, hogyan alakul a főállású, mellékállású és az óraadói státuszú tanárok száma. Ez elsősorban anyagi kérdés. Mindenképpen főállásúnak vagy félállásúnak kell lennie a tanszékvezetőnek és lehetőség szerint tanszékenként még egy-két embernek.

A tervezett hat tanszékkel számolva ez legalább 20-25 főállású munkatársat jelent.

Egyelőre még nem tudom, hány tanszéket tudok felállítani. Amennyiben ez problémát jelent, márpedig valószínűleg azt fog jelenteni, akkor valamilyen racionális kompromisszumos megoldást kell elérni, azaz tanszékeket összevonni.

De két-három tanszék mégis szükséges.

– Hat tanszéket ideálisnak találnék..

Van valaki a reménybeli oktatók közül, aki az ELTE hebraisztika tanszékén végzett?

Egyelőre nincs, de lehet.

Hogyan alakul majd az együttműködés ezzel a tanszékkel, amely egészen a közelmúltig az első számú műhelye volt a hazai judaikának?

Komoróczy professzorral több alkalommal beszéltem és abban maradtunk, hogy folytatjuk ezeket a beszélgetéseket. Ennél tovább nem jutottunk. Eddig az oktatóimat főleg a magyarországi szellemi elitnek abból a rétegéből toboroztam, amelyhez ismeretségeim kötnek. Mondok egy példát: a következő évtől kezdve Hunyadi László professzor a “Biblia és a számítógép” címmel fog nálunk tanítani. Ő jelenleg Debrecenben nyelvészetet oktat. Az Egyesült Államokban és Izraelben folytatta posztgraduális tanulmányait és itt mélyedt el a Biblia és a komputer kapcsolatának vizsgálatában. Ő a debreceni hitközség tagja, a hitközség Samor V’zachor című kiváló folyóiratának szerkesztője. De óraadó tanár lesz nálunk Bence György professzor, az ELTE Filozófiai tanszékének vezetője. Az idén, a második félévben már oktatóink között található Ferge Zsuzsa professzorasszony.

Nem zsidó diákok tanulhatnak az intézményben?

Nem szeretünk semmiféle diszkriminációt. De érthető módon rabbinikus tudományokat olyan tanul, aki rabbi akar lenni. Jelenleg az intézményben csak zsidó diákok tanulnak. A Pedagógiumban érvényben lévő szervezeti szabályzat szerint a harmadik félévet csak az a tanárjelölt kezdheti meg, aki halachikus értelemben zsidó. Akik eddig ilyen konfliktus előtt álltak, azok betértek. A másik lehetőség az, hogy a diák tudomásul veszi, hogy nem kap diplomát, csak abszolutóriumot szerez a Pedagógiumban. Ilyen azonban még nem fordult elő. Szeptemberben azonban szeretnénk elindítani a zsidó művelődéstörténet posztgraduális tagozatot. Akit ennek valamilyen tárgya érdekel, azt vallásra való tekintet nélkül szívesen látjuk.

Miért van minden oktató óraadói státuszban?

Részint anyagi okokból, részint pedig azért, mert nincs annyi óraszámunk, amennyivel egy oktatót egy tantárgy ellátására fel tudnánk hatalmazni. Ennek jövő szeptembertől meg kell változnia, ami komoly szervezési gond és kihívás számunkra.

Mennyire kíván kapcsolatokat fenntartani a zsidóság reform- illetve ortodox ágaival?

Az intézmény továbbra is a magyarországi neológiának lesz a szellemi központja. Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének vagy nincsenek olyan előadóink, akik ortodox világlátásúak. Ha ők hajlandók velünk együttműködni, készséggel várjuk őket, de mi a neológ világlátásunkat nem kívánjuk föladni.

És ha valaki reform-elkötelezettségű és magasan kvalifikált, el tudja képzelni, hogy az intézményben tanítson?

A Rabbiképzőben, a Pedagógiumban és a Zsidó Liturgia szakon nem, a másik két szakon inkább.

Ez az intézmény “elő fog állítani” szakembereket. De lesz erre “felvevőpiac”? Például olyan sok liturgiai szakemberre van szükség?

Véleményem szerint egyelőre igen. Az első hívó szóra annyi potenciális jelentkező volt vidékről, ami minden elképzelésünket felülmúlta. Szeged kivételével nem volt olyan közösség, ahonnan ne jelentkeztek volna. A liturgia szakra huszonkét hallgatót vettünk fel. Természetesen tudjuk, hogy leszneklemorzsolódások.

De ha ezeknek csak a fele végez, akkor is három évfolyam a teljes magyarországi szükségletet kielégíti.

Nem biztos. Gondolja, hogy például Debrecenben elég egy előimádkozó? És mi van azokkal a közösségekkel, amelyek reményeim szerint újra fognak éledni? És az elképzelhető lett volna néhány évvel ezelőtt, hogy Vácon újra lesz hitközség, amelyik hallgatót küld a liturgia szakra? És azt ki tudta néhány éve, hogy Veszprémben több száz zsidó él?
Az én és munkatársaim felelőssége az, hogy teremtsük meg azt a szakértői gárdát, amely adott esetben ugrásra kész. Ne forduljon elő, hogy megakad a vallási vagy kulturális élet, mert nincs jelen hozzáértő rabbi, kántor, szociális munkás vagy pedagógus. A pedagógia szakon tavaly 11 diák végzett. Közülük kilencnek már van állása. A Lauder iskolában jelenleg nyolc Pedagógiumot végzett egykori diák tanít. Az Anna Frank gimnáziumban és a Wesselényi utcai iskolában egy-egy.

Volt már érdeklődés a Pedagógium végzettjei iránt a zsidó közösségen kívülről is?

Egyelőre nem.

És ez belefér az intézményről alkotott elképzeléseibe?

Természetesen. Nagyon fontosnak tartanám, hogy eljussunk azokba a nem zsidó iskolákba is, ahol adott esetben öt év múlva igényelni fogják, hogy zsidó vallásoktatás is legyen.

Gadó János


Engedje meg magának a hagyományos újságolvasás kényelmét!

Fizessen elő a Szombat folyóiratra 2017-ben is!

Előfizetőink közt értékes ajándékokat sorsolunk ki:

szombat_20c.indd

Digitálisan is olvashatod a Szombatot vagy előfizethetsz 10 lapszámára itt.

 

Banki adatok:
Név: Magyar Zsidó Kulturális Egyesület Szombat
belföldi utalás esetén: OTP 11709002-20066703
külföldről történő utalás esetén:
IBAN: HU45 1170 9002 2006 6703 0000 0000 BIC(SWIFT) OTPVHUHB



Címkék:1998-02

1998. januári szám

Olvasóink írják Bíró Tamás:  Merre tovább, fiatalok? Kertész Péter: Akik alijáztak és akik visszajöttek Zsidó újszülöttek bejegyzése -   1945-1996 Zsidózásért...

Kevesebb a szegény, gazdagabb a gazdag

Kevesebb a szegény, gazdagabb a gazdag Az izraeli társadalombiztosítás adatai szerint 1996-ban 44 ezerrel kevesebben, 693 ezren az éltek a...

Close