Szombat előfizetés 2017

Milyen célokat tűz maga elé az „1944. március 19. Történelmi Igazságszolgáltató Egyesület”?

Írta: (v.f.) - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Hírlapi közleményből ez év márciusában szereztünk tudomást e szervezet megalakulásáról. Minthogy a hírből nem lehetett egyértelműen megállapítani mi valójában az alapítók célja, az egyesület elnöké- tői, dr. Kovács Aladártól kértünk felvilágosítást.

Mindenek előtt arra voltunk kíváncsiak, kik ők, milyen réteget, irányzatot, közösségeket képviselnek, kiknek érdekében kívánnak munkálkodni. Megtudtuk: egyetlen közös nevezőjük, hogy demokratikus, humanista, a közügyek iránt elkötelezetten érdeklődő és cselekedni kész emberek egyelőre nagyon szerény létszámú csoportjáról van szó.

Az elnök 1922-ben Szabolcsban, Máriapócson született, mezőgazdasági mérnök, évtizedeken át növénynemesítéssel foglalkozott, az Agrártudományi Egyetem nyugalmazott tanára.

– Tizenöt-húszan lényegében hasonló gondolkodású emberek baráti köreként raktuk le egyesületünk alapjait – mondta Kovács Aladár. – Bejelentésünket, működésünk megkezdését a Fővárosi Bíróság tudomásul vette és 6. PK. 64615/90 számon iktatta. Lehetőségeink szerint támogatni kívánjuk mindazokat a szervezeteket, amelyek a háború és a hitleri megszállás áldozatainak, károsultjainak, életben maradt hozzátartozóit, utódait felkarolják, síkraszállnak az őket megillető erkölcsi és anyagi jóvátételért. Tudjuk, hogy a megölt, elpusztított, táborokban és frontokon kioltott százezernyi emberélet értéke pénzben nem kifejezhető, de nem nyugodhatunk bele abba, hogy országunk, amely annak idején elvesztette függetlenségét, amelyet kiraboltak, romba döntöttek, s a nép, amely évtizedeken át e felmérhetetlen pusztítások következtében nélkülözött, nehezen élt, most hálára legyen kö­telezve ellenségeinek jogutódjai iránt, azért mert ma és a jövőben kölcsönökkel segítik, támogatják. Azt akarjuk, hogy ne jótékonykodjanak velünk, hanem ismerjék el követeléseink jogosságát, az országnak és lakóinak okozott felmérhetetlen károkat.

  • Milyen esélyeik vannak arra, hogy elképzeléseiknek, kívánságaiknak érvényt szerezzenek – kérdeztük indokoltnak érzett kételkedéssel az új szervezet ügyvezetőjétől. – Pontosabban: a már meglévő és országosan kiépült, nagy létszámú, a kormánytól vagy a társadalom széles rétegeitől támogatott szervezetek működése idején nem érzik elkésettnek és sok tekintetben azokéval egybehangzónak a programjukat?
  • Nem remélünk látványos sikert – válaszolta. – Kevesen vagyunk, talán valóban inkább csak társaságnak vagyunk tekinthetők, semmint egyesületnek. De hallatni akarjuk hangunkat azok érdekében, akiknek sérelmeit ez ideig senki sem orvosolta, akiket még senki sem képvisel, akik az igénybejelentésekből is kimaradnak. Mi eddig még semmiféle támogatásban nem részesültünk, nincs saját helyiségünk, egyetlen fizetett munkatársunk sincs, de erkölcsi kötelességünknek érezzük, hogy álláspontunkat – ahogy ezt már eddig is megtettük – ismertessük a Budapesten működő diplomáciai testületekkel, a kormány tagjaival, az országgyűlés, a sajtó és a közélet reprezentánsaival. Őket is szeretnénk megnyerni arra, hogy felszólalásaikban erre alkalmas fórumokon az általunk hirdetett elvek is kifejezésre jussanak – mondta befejezésül dr. Kovács Aladár, a „Történelmi Igazságszolgáltató Egyesület” elnöke.

(v.f.)

Címkék:1991-10

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Miféle kárpótlást remélhetnek a politikai üldözöttek?

Őszre a kormány újabb kárpótlási törvényt ígért. Ez nem a vagyoni károk orvoslásával, hanem a személyi szabadságban politikai okokból elszenvedett...

Véletlen helyett céltudatos munka!

A számítástechnikai eszközök tömeges alkalmazása a nyolcvanas évek derekán kezdődött Magyarországon. Az egyes nagyvállalatok és közepes méretű cégek és intézmények...

Close