Menóra a kultúrházon

A mellékelt plakát eredetije, a hatalmas menóra és a kékbetűs szöveg függött az Erdei Ferenc Művelődési Központ bejáratánál, belül pedig, a város elmúlt évtizedekben emelt legrangosabb kulturális intézménye termeiben, egy hét alatt közel kétezren fordultak meg. Ilyen közérdeklődést kiváltó zsidó rendezvényre Budapesten kívül évtizedek óta nem került sor.

Kecskeméten a zsidó hét a város eseményévé vált. Közüggyé tette, hogy a város kulturális szakemberei kezdeményezték, szervezték meg; hogy költségét a megye, a város, az MTA Regionális Kutatóközpont Alföldi Tudományos Intézete, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségért Alapítvány fedezte, hogy közreműködői, szereplői között sok keresztény volt; hogy az esemény-sorozatot Merász József, Kecskemét polgármestere nyitotta meg, egy másik eseménynél dr. Hernády Gyula, a megyei bíróság elnöke mondott beszédet, a tudományos konferencia felett pedig Kőtörő Miklós, a megyei közgyűlés elnöke vállalta a védnökséget; s főleg, hogy a városból és környékéről nagyszámú néző, hallgató vett részt a programokban. Az eseményekről beszámolt a körzeti tévé és rádió, a helyi sajtóorgánumok állandó tudósításokat adtak, sőt, a Kecskeméti Lapok és az Alföldi Lapok a Zsidó Kulturális Napok tiszteletére, EGYÜTT címmel, alkalmi újságot jelentettek meg.

Dal, film, kiállítás

Mi tette aktuálissá, és egyáltalán, hogy is került sor a kulturális napokra? Erre ad választ Kovácsáé Tóth Ibolya, a művelődési központ munkatársa, az egyik kezdeményező és fáradhatatlan rendező.

Vibrál körülöttünk a levegő az ellentétek feszültségétől. Kollégákkal beszélgetve született a gondolat, hogy próbáljuk ezt legalább a városban oldani, a másságot megismerni. A zsidó kultúrával kezdtük, márciusban a cigánysággal folytatjuk, áprilisban kerül sor a sváb napra, majd következnek a többi nemzetiségek. Mire összeállítottuk a zsidó anyagot, kiderült, hogy nem fér be egy napba, még ha huszonnégy órán át tart is. Ezért az egyből hét nap lett lankadatlan érdeklődés mellett. És még két örvendetes tény: a piarista gimnazisták, élükön igazgatójukkal, az Angolkisasszonyok lányai, a református diákok is csoportosan jöttek el, illetve a falrafirkáló, plakátszaggató éjszakák idején sem nyúltak az utcán függő transzparensünkhöz.

Mi is történt Kecskeméten? A programot koncert nyitotta meg és zárta. A Goldmark Kórus kezdte ókori és modern liturgikus kompozíciókkal, jiddis és chasszid dallamokkal, az utolsó napol pedig a Gryllus-fivérek együttese zárta az erdélyi jiddis népköltészet Kányádi Sándor fordította dalaival. Énekeltek az Anna Frank Gimnázium tanulói, felléptek színjátszói, táncosai.

Az érdeklődők kiállításokat is felkerestek. Több hazai és külföldi bemutató után eljutott Kecskemétre a Fejezetek a magyarországi zsidók életéből című vándorkiállítás, tablóin elődeink élete a római kortól napjainkig. Láthatták a városi képtár birtokában lévő zsidó festők műveit. Fotóművészek is bemutatkoztak: Rékai András néprajzkutató segítségével Horváth Éva és Kiss Ferenc örökítette meg Avrum ünnepeit, amely az identitás és hitélet fenntartásáért egy munkácsi férfi mai erőfeszítéseit láttatja. Strasszer András, a város polgára Jelenben élő múlt című gyűjteményében fényképekkel óvja a megye zsidó emlékeit a múlandóságtól. A Magyar Fotográfiai Múzeumban került sor a városhoz kötődő Gönci (Frühof) Sándor életműkiállításra.

Vetítettek filmeket: az olasz Mózest, Tari János Makótól Jeruzsálemig című alkotását és Jancsó Miklós Hegyalja zsidóságáról szóló filmjét, a Kövek üzenetét, s szerkesztőség-olvasó találkozót rendezett a Múlt és Jövő.

Fekete leplen arany-fehér talesz

A talesz és három égő gyertya szolgált dekorációként azon a 15 előadásból álló dispután, amelyen Raj Tamás és Schweitzer József főrabbi elnökölt. Elhangzott az Erdélyből érkezett Kányádi Sándor költő emlékezése a székelyekből zsidóvá lett szombatosokra. Haraszti György történész, a Wesselényi utcai Amerikai Alapítványi Iskola főigazgatója az 1867-es és 1895-ös egyenjogúsításról vitaindító elemzést adott. Szerinte az emancipációt mindig a neológok szempontjából vizsgálják, az ortodox álláspontot elhanyagolják. Az uralkodó osztály az emancipációt azért támogatta, mert az segítette a magyar szupremáciát a Kárpát-medencében, a magyarok lélekszáma ugyanis kisebb volt a nemzetiségekénél, azt javította meg az asszimilált zsidóság. Az előadó azt is fejtegette: szinte hallgatólagos megállapodás volt arról, hogy milyen közhivatalt viselhetnek. Annak ellenére, hogy Ferenc József királysága alatt 6 miniszter és 12 államtitkár került ki soraikból igaz, közülük csak egy őrizte meg ősei hitét -, az államigazgatásban és a hadsereg tisztikarában igen kevesen voltak.

A tudományos tanácskozás szorosan vett témája és címe: A zsidóság szerepe az alföldi városok fejlődésében volt.

A párizsi szociológus professzor. Karády Viktor Asszimiláció az Alföldön című előadásában kifejtette, hogy e tájon azért jutott a zsidóknak nagyobb gazdasági szerep, mint Erdélyben vagy a Felvidéken, mert itt a török hódoltság óta eltelt 200 év alatt sem fejlődött ki ipart teremtő, áruforgalmat jól lebonyolító polgárság. Fejtegetése után hangzottak el a városok konkrét történeteit feltáró beszámolók. Ember Mária Abádszalók múltjára emlékezett. Bereznai Zsuzsa, O. Kovács József a kecskeméti, Marjanucz László a szegedi zsidóság településtörténetét ismertette. Timár Lajos Pécs és Debrecen társadalmában játszott szerepüket értékelte, s ugyancsak a debreceni zsidók urbanizációjával, iskolázottságával foglalkozott Síró Béla. Schweitzer Gábor az alföldi hitközségek egykori historiográfusairól értekezett.

Zsidók a hírös városban

A város zsidósága, mint a többi kisvárosban fogy, mégis egyre öntudatosabban éli közösségi és vallási életét, neveli ennek szellemében gyermekeit.

Kecskeméten, más városoknál korábban, 1746-ban telepedett le négy család, és a XIX. század második felében, e század első négy évtizedében a zsidók tekintélyt és megbecsülést szerezlek, különösen orvosként, ügyvédként, a mezőgazdasági termékek közvetítőiként. Az I. világháborúban 27 hőst gyászoltak, a gyűlölet azonban már 1919-ben elérte őket: Horthy különítményesei meggyilkoltak két ügyvédet, egy főiskolai tanárt, bankhivatalnokot, kereskedőt, joghallgatót, nyomdásztanulót, tanítót. 1944 májusában kétezrüket deportálták, közöttük a .,szerencsések” Ausztriába kerültek, így menekültek meg néhányan.

Ma nyolcvanan tartoznak a kiléhez. A rasekol dr. Grósz András repülőtiszt, igaz ,,csak” az itteni Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézet orvosa, kandidátus. Vallásos családból származik. Szakmai fejlődésére nagy hatással volt, hogy két hónapig Izraelben tanulmányozta a Magyarországon ritka szembetegségeket, a más típusú egészség­ügyi szervezeti felépítést, a fejlett orvosi technikát. Az ott elsajátított műtéti módszerrel Magyarországon először Kecskeméten gyógyítottak szürkehályogos betegeket műlencse beültetéssel.

Grósz elnök úr a következőket mondja közösségükről:

Helyzetünk, hangulatunk az országban élő többi zsidóéval azonos. Van aki zavartalanul, összhangban él környezetével, mások panaszkodnak. Nem érzünk hátrányos megkülönböztetést, a helyi vezetők általában megértők kéréseink iránt. Két zsinagógánkat az 1960-as években a hitközség vezetői Budapesten eladták, tehát ezekért az egyházi ingatlanok visszaigényléséről szóló jogszabály alapján nem jelentkezhetünk. Bejelentettük azonban igényünket egy házra. Szeretnénk az egykori ortodox zsinagógánál emlékparkot kiépíteni, és egy köztéri emlékművet állítani az 1200 mártírnak.

A vallásos élet mécsese pislákol, a nagy ünnepeken fellobban, például a széderesten ötvenen ültünk az asztalnál. Jomkiperkor. Rasesonekor átmentünk Nagykörösre, a hívek adományozásából gyönyörűen felújított zsinagógába. Ott 1993-ban, ki tudja hány év után került sor négy barmicvóra! Nagykörössel azért is szoros az együttműködés, mert ott él a ma is tekintélyes, és hála Istennek nagylétszámú Feldmájer család, akik minden rendezvény mozgatói. A gyerekekre visszatérve: a fele már iskolás, s egy tucat közülük Talmud Tórára jár Kávés Gyula tanár úrhoz. Táboroztak Izraelben és Szarvason. A barmicvók közül kelten, akiket születésükkor nem vettek fel Ábrahám szövetségébe, most estek át a brit milán.

El kell mondanom, hogy Kecskemét a székhelye a MAZSIKE Bács-Kiskun megyei, a fővároson kívüli egyetlen csoportjának. Az elmúlt években számos előadást, kiállítást, hangversenyt, találkozót, kirándulást, megemlékezést szerveztünk, amelyeken keresztények is résztvettek. Szerepünk van abban is. hogy Kecskemét és az izraeli Naharia között tartalmas testvérvárosi kapcsolat alakult ki.

V. E.