Menekültek vagy bevándorlók az orosz zsidók?

Írta: Kartal Zsuzsa - Rovat: Archívum, Interjú, Világ

Beszélgetés Gereben Ágnessel, a téma kutatójával

-Azt jelzi-e az orosz zsidó kivándorlás, hogy elszabadult az antiszemitizmus a Szovjetunióban?

Nem, a kivándorlás már Sztálin halála után megindult, de csak a cionisták és az ortodoxok szánták rá magukat. A hatvanas évekig mintegy 4000 ember ment ki. Most a kiváltó ok az, hogy a legtöbb zsidóban megszólalt az ösztön, hogy menekülni kell. Ennek gyökerei igen mélyre nyúlnak. De a közelmúlt politikai kampányai is hozzájárultak a mostani, tömeges kivándorlás megindulásához. A Brezsnyev-korszak hivatalos állami ideológiája volt az antiszemitizmus. Mondok egy példát. Alekszandr Gálics, az egyik legnépszerűbb orosz énekes bárd, mikor egy színházi előadását betiltották, megkérdezte a pártinstruktort, vajon miért tették ezt vele. A válasz így hangzott: „Amíg mi óriási erőfeszítésekkel felépítettünk egy szocialista társadalmat, addig maguk, zsidók elfoglalták helyünket az egyetemeken, a kultúrában. Meg kell akadályoznunk a zsidó előretörést. Ezt Ön is megértheti.” A cári Oroszországban az egyetemeken vigyáztak arra, hogy a zsidók aránya ne nőjön a lakosságban betöltött számarányuk fölé. A Brezsnyev-korszakban azonban ennél is kevesebb zsidót vettek föl. Nyilvánvaló, a szülők már ekkor keresték az emigrálás lehetőségét, hogy a gyerekeik továbbtanulhassanak. Ráadásul a hatvanas évek végétől többszázezres példányban jelentek meg zsidóellenes brosurák és könyvek. Ha összeszámoljuk, mintegy tíz év alatt 200 millió példányban adták ki. Hivatalosan ez nem antiszemita, hanem anticionista propagandának nevezték. Csoda, hogy a társadalmat nem hatotta át jobban. Talán azért nem, mert az orosz ember nem igazán hajlamos az antiszemitizmusra. Inkább általában idegengyűlölő. Jellemző, hogy akik a tavalyi választásokon antiszemita programmal indultak, azok közül alig egy-kettő jutott be a parlamentbe. A zsidóságot ez mégis 1953-ra emlékeztette, a bitófákra, amit a Vörös téren készültek felállítani az „orvosper” idején. Akkor két hónapig tartott a sajtó hecckampánya „a fehérköpenyes gyilkosok” ellen.

  • Magas a zsidóságban az értelmiség részaránya?
  • Ahhoz képest, hogy nemzedékek óta próbálják visszaszorítani, nagyon magas. Elég arra a 6000 zsidó orvosra gondolni, aki most keres munkát Izraelben.
  • Mindenütt azt olvasom, hogy az orosz zsidók több gondot okoznak Izraelben, mint az etiópiaiak.
  • Ez természetes. A homo sovieticus tökéletesen alkalmatlan rá, hogy egy teljesítményorientált társadalomban éljen. Mindent az államtól követel. A Szovjetunióból bevándorolók pszichésen is alkalmatlanok, de egészségi állapotuk is súlyos. Gyerekkoruktól kezdve rosszul táplálkoztak, és nem volt mögöttük egy korszerű egészségügy. Kevés köztük az olyan bevándorló, aki azt mondaná: „most elkezdem a semmiből”. Az európai Oroszországban élő zsidókat inkább taszítja az izraeli életforma. A jiddis nyelvű Keleti zsidóság más. Van köztük, aki nem is beszél oroszul. Mások azok a fiatalok is, akik egyedül jöttek, kicsikarva a szülői engedélyt, és ha az utcán alszanak, akkor sem szenvednek, hiszen otthon vannak. A többség azonban az oroszországi 10 rubeles lakbért hasonlítja össze az izraeli 600 dollárossal.
  • Az új olék tömege felborítja Izrael kényes etnikai egyensúlyát.
  • Az izraeliek hősiesen viselik ezt a tömeget, amely nem haza akart jönni, csak el akart menekülni a Szovjetunióból. Óvatos becslések szerint is csak a következő generáció fog beilleszkedni a társadalomba.
  • Még mindig nem értem, hogy a megnyitott határ, vagy az elszabadult antiszemitizmus indította-e el ezt az áradatot. Magyarán: miért nem tudta megfékezni az antiszemitizmust Gorbacsov? Hiszen az nem európai, nem szalonképes dolog.
  • A szabadság Kelet-Európában mindenütt előhívja az antiszemitizmust. Különben se tévedjünk: Gorbacsov nem demokrata. Az apparátusban nőtt fel. Azt mondta: „kommunistaként születtem, úgy is fogok meghalni”. Mondják, s valószínűleg igaz, hogy a KGB-nek volt mivel megzsarolnia a pártfőtitkárt. A mostani kivándorlási hullám nem Gorbacsov műve. Ehhez kellett 1970-ben az a bizonyos repülőgép.
  • Melyik?
  • Nem emlékszik arra a repülőgép eltérítési kísérletre?
  • Dehogynem. De azt hittem, merő koholmány.
  • Nem, a justizmord ennél is nagyobb volt. 16 ember, ebből 14 zsidó elhatározta, hogy jegyet vesz egy belföldi járatra Prozjorszkba, és onnan eltéríti. Nem gondolták, hogy ez sikerülhet, hiszen 16 ember titka nem maradhat titok a KGB előtt, de fölhívhatják a világ figyelmét a zsidók kivándorlási problémájára. Ennek a következménye az volt, hogy a reptéren összeverekedett a KGB moszkvai és leningrádi szervezete, melyikük tartóztassa le őket. Hogy fölszámolják a bontakozóban levő zsidó mozgalmat, a pert 40 városban házkutatások, letartóztatások követték. December 24-én a per két halálos ítélettel és 10-15 éves börtönbüntetésekkel zárult. Az egyik elítélt Dimsic volt. Ő lett volna a gép pilótája, ha sikerül az eltérítés, ő vezette volna külföldre a gépet. A másik Eduard Kuznyecov volt, aki már korábban is 7 évet töltött lágerben.
  • Ezzel párhuzamosan folyt egy per baszk szeparatisták ellen, amelyben szintén halálos ítéleteket hoztak. Miután Franco megkegyelmezett a baszkoknak, Brezsnyev is kénytelen volt a zsidóknak. Így is rettenetes retorzió érte ezeket az embereket. Jelena Bonnemek, Szaharov feléségének segítségével sikerült fellármázni a nyugati sajtót, és a nemzetközi közvélemény felfigyelt a zsidó vándorlás problémájára.
  • Ez mind nem válasz a mai kivándorlási hullámra.
  • Talán jellemző az, hogy öt évvel ezelőtt a szülők még nehéz ezreseket adtak azért, hogy gyermekük személyi igazolványába a nemzetiségi rovatba ne kerüljön bele az, hogy zsidó. Ma azért adnak pénzt, hogy beírják. Akár zsidó a gyerek, akár nem.
  • Ez jó jel.
  • Nem tudom. Rossz vért szülhet. A zsidóknak még ez is sikerül? Hogy elmenjenek a Szovjetunióból?

Kartal Zsuzsa

Címkék:1991-10

[popup][/popup]