Szombat előfizetés 2017

Megteremtődnek a hitélet biztos anyagi alapjai?

Írta: V.E. - Rovat: Archívum, Hazai dolgaink

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Szerződést köt a Hitközség a kormánnyal

A vallásgyakorlás, sőt a magyarországi hitközségek teljes körű működésének jö­vőjét meghatározó ügyről tárgyalt 1997. július 24-én a Budapesti Zsidó Hitközség, július 27-én pedig a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének képviselőtes­tületi ülése. Igent mondtak a Mazsihisz és a kormány között készülő (lapunk megje­lenésekor már valószínűleg alá is írt) szer­ződésre, amely elfogadja, hogy az államo­sított egyházi ingatlanok visszaszolgálta­tásáról szóló 1991. XXXII. törvény helyé­be új lép: az állam további ingatlanokat nem ad vissza, ellenben azok után jelen­tős nagyságú „örök” járadékot fizet!

A Bzsh elnöksége optimistább a képviselő-testületnél

A tanácskozás kezdetén három, végren­delet útján szerzett ingatlan helyzetéről tá­jékoztatta a jelenlevőket Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató. Két másfél szobás la­kás fele részének tulajdonjogát akarják a társörökösöknek eladni, egy 15 833 000 forint értékű házat pedig egy hasonló érté­kű, II. kerületben fekvő telekre elcserélni. Utóbbiban a XV. kerületi önkormányzat szociális otthont tart fenn. A közgyűlés a tranzakciókhoz hozzájárult.

A főtéma előadója dr. Korn József, a Bzsh elnöke bevezetőjében felhívta a fi­gyelmet, hogy nagy fontosságú ügyről lesz szó, arról, hogy az elkövetkező 50-100 évben mekkora összeg áll majd a Hitközség rendelkezésére.

A kormány az egyházak és a Hitközség vallási támogatásának törvényi szabályo­zására készül, aminek előnye, hogy a jö­vőben évenként nem kell „késhegyre me­nő csatározást folytatni, vetélkedni az álla­mi dotáció elosztásáról”, s ami még fonto­sabb: az új törvény nem tesz majd kü­lönbséget az állami, önkormányzati, egy­házi és alapítványi oktatási intézmények támogatásában, ami durván számítva 10 százalékkal növeli az iskoláinknak jutó pénzt. A várhatóan szeptemberben parla­ment elé kerülő törvény szerint 199&tól kezdve a társadalmi szervezetek számára juttatható 1 százalék mellett további 1 százalékot lehet a jövedelemadóból egy­házi célokra felajánlani. A hitközségi veze­tők ebből 40 millió forintra számítanak.

A Bzsh elnöke arra emlékeztetett, hogy azok adójából is elkülönítik az új 1 száza­lékot, akik nem nevezik meg a támogatni kívánt egyházat Ebből az alapból az egy­házak létszámuk arányában részesülnek, tehát, akik nem nevezik meg a hitközsé­get, adójuk ennek az 1 százaléknak csak töredékét juttatják zsidó célra, mivel a négy történelmi egyház közül a miénk a legkisebb! A kormány a hitéletnek nyúj­tott támogatást megszünteti, ennek he­lyébe a fent említett 1% kerül. Arra azon­ban ígéretet tett, hogy ha ez a bevétel 1998-ban nem éri el a 93 millió forintot, kiegészíti azt, és ez a kiegészítés további 3 évig (reálértéken) megmarad.

E témához hozzászólt a többiek között dr. Pollák Jenő, aki azt bizonygatta, hogy a plusz 1 százalék adó a duplája annak az összegnek, amit az állam az egyházaknak ad, noha 1998-ban még egyetlen fillér sem származik belőle. Kiemelte a törvényterve­zetből, amiről Korn József nem beszélt, hogy abban – az oktatási intézményekről szóló fejezetben – az 1996-97-es tanév létszámát rögzítik, tehát ha többen tanul­nak majd a Pedagógiumban vagy a Rabbi­képzőben, akkor sem kapják meg a nekik járó fejkvótát Dr. Olti Ferenc először azt fejtegette, milyen módszerekkel lehet a zsidókat meggyőzni: adójuk 1 százalékát juttassák a Hitközségnek. Ezután felhívta a figyelmet arra, hogy az adományozók ada­tait „nemtelen célokra is fel lehet használ­ni”. Tehát ne az APEH, hanem az államtól és politikától független szerv – erre vannak nemzetközi példák – kapjon az adatok fel­dolgozására és tárolására megbízást. Fela­jánlotta segítségét az információtárolás tit­kosításának kidolgozásához.

Utolsó napirendi pontként került sor a legbonyolultabb és legfontosabb témára. Az közismert, hogy az 1991. XXXII. tör­vény szerint az egyházak visszakapják azokat az államosított ingatlanaikat, ame­lyeket eredeti funkciójuk szerint tudnak működtetni. Ez a megszorítás különösen a zsidó hitközség számára hátrányos, hi­szen híveinek száma az ismert okok mi­att töredékére zsugorodott, így e feltétel­nek a legtöbb esetben nem tud eleget tenni. Közben a kormány is felismerte, hogy vállalt kötelezettségét nem tudja tel­jesíteni, mert az ingatlanok felszabadítá­sa (például a református egyháznak visszaadott leánygimnázium helyébe egy új Móricz Zsigmond gimnázium építése vagy az Anna Frank Iskolára adott másfél milliárd) elviselhetetlen terheket ró rá. Ezért beszünteti az ingatlanok visszaadá­sát, s helyette az összes, még állami vagy önkormányzati tulajdonban levőért jára­dékot fizet Az egykori zsidó ingatlanok értékét közel 10 milliárdra becsülik, s an­nak járadékaként négy éven át négy és fél százalékot (430-430 millió), majd öt szá­zalékot ad a költségvetés. Az inflációtól óv majd, hogy a járadék alapjául szolgáló összeget egy valutakosár segítségével ál­lapítják meg. Korn elnök közölte, hogy a hitközségi delegáció a kormánnyal való tárgyaláson hiteles értékelés alapján ma­gasabbnak mondta az ingatlanok értékét és ezért évi 780 millió forint járadékot kért. Bejelentette azt is, hogy nyolc ingat­lant változatlanul természetben kémek vissza, közte azt a zöldövezeti épületcso­portot, amelyet jelenleg a kanadai követ­ség bérel havi 50 000 dollárért. A hozzászólók közül Heisler András megkérdezte, hogy mi volt a 10 milliár­dos értékbecslés alapja, s az kinek a szá­mítása, továbbá kifejezte aggodalmát: va­jon a szerződés megkötésekor is állja-e a kormány ezt az összeget? Pollák Jenő ügyvéd, a szerződés különös jogi jellegét firtatta, hiszen az állam a saját tulajdoná­ban levő ingatlanok után vállalja a járadékfizetést, s ennek törvényessége ké­sőbb vitathatóvá tehető. Hasonló kételyé­nek adott hangot Beer Iván, aki azt is hangoztatta, hogy más zsidó közössége­ket, újságokat is megillet a járadék. Ez utóbbi véleményhez csatlakozott dr. Engländer Tibor, mondván, hogy nem kizárólag a Hitközséghez kötődik a zsidó­ság szerveződése. Majd így folytatta: „A cionista szövetséget is anyagi veszteség érte, mert például az ő anyagi alapjából élelmezték a gettót és a védett házakat Erről eddig nem szóltunk, mert jóhiszeműek vagyunk ebben az ügyben, más­részt nem akartuk vitákkal terhelni a Hit­község nevében tárgyalókat. Most, hogy eljutottunk eddig a pontig bejelentjük majd igényünket…”

Zoltai Gusztáv a fentiekre azt válaszolta, hogy a Hitközségen kívüliek csak a Ma­gyarországi Zsidó Örökségi Közalapítvány­tól kérhetnek támogatást, de azt megígér­te, hogy a Budapesti Ortodox Hitközség a járadék 10 százalékát megkapja.

 

Címkék:1997-09

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ki mennyit kap? – Közcélokra csak hónapok múlva

Szeptemberben megkezdődik az életjáradékok folyósítása Beszélgetés Hajósné dr. Vértes Antóniával, a Közalapítvány titkárával Az 1947-ben Kötött párizsi Békeszerződésben a magyar...

Felhívás a Szombat Olvasóihoz!

Nyári számunkban megírtuk, hogy folyóiratunk több korábbi szponzo­ra megvonta a Szombattói támogatását, így lapunk további sorsa bi­zonytalanná vált. Akkor közzétett...

Close