Szombat előfizetés 2017

MAZSÖK-pályázat  – A pénz csaknem felét már eligérték –

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

MAZSÖK-pályázat

A pénz csaknem felét már elígérték

A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapít­vány által áprilisban meghirdetett pályá­zat (melyet lapunk előző száma is közölt) beadási határideje május 15-én jár le.

A pályázati elvek között szerepelt az, hogy csak konkrét tervekre fognak pénzt adni, semmilyen szervezet nem kap támogatást csupán létezése jogán. A lefektetett elv alól kivételt képez a Ná­cizmus Üldözötteinek Bizottsága és a Munkaszolgálatosok Országos Egyesüle­te – előbbi egymillió, utóbbi nyolcszáze­zer forintos egyszeri, alanyi jogon járó támogatással. E két esetben „maga a szervezet a projekt” – hangzott a nehe­zen értelmezhető hivatalos indoklás. A megkülönböztetés valódi okát Zoltai Gusztáv terjesztette elő: a kárpótlás so­rán e két szervezet oly nagy segítséget nyújtott a Közalapítványnak – egyebek közt adatbázisuk rendelkezésre bocsájtásával – hogy ekképpen kívánják segít­ségüket honorálni. Ezen túlmenően e szervezetek sanyarú „lakásviszonyain” is enyhítenek a fenti összeggel. Szeszlér Tibor, a B’nai B’rith szervezet vezetője és képviselője a kuratóriumban azt java­solta, hogy a hatvan év alatti holocaust­-túlélők (tehát az 193945 között szüle­tettek), akik életjáradékra még nem jo­gosultak, kapjanak tízezer forint egysze­ri segélyt. Ellenvéleményt hangoztatott Pollák Jenő, aki szerint tízezer forint a még aktív korban lévő emberek számá­ra nem nagy jelentőségű összeg, viszont becsülhetőleg húszmillió forinttal terheli meg az alapítvány büdzséjét, amely eb­ben az évben nem lesz sokkal több százmillió forintnál. Korányi László, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke úgy vélte, hogy a tízezer forint aktív, jól kereső embernek jelentéktelen, viszont a 20 millió forintnál kisebb összeggel is sokat lehetne segíteni a 2000 ember kö­zül szociálisan vagy egészségileg rászo­rultakon. A kuratórium végül mind a két javaslatot a megszavazta: fejenként 10 ezer forintot juttatott a hatvan évnél fia­talabb holocaust-túlélőknek; tovább 5 millió forintot adott át a Magyarországi Zsidó Szociális Segély alapítványnak, amely ezt a nehéz anyagi helyzetben lé­vők támogatására fordítja majd.

Ebben az esztendőben feltehetőleg 60 millió forintnyi szétosztható pénz fö­lött dönthet majd a MAZSÖK. (A remélt 100 millió egy része azért nem jött be, mert kormány által átadni ígért egyik in­gatlan, egy Tüköry utcai bérház átadása nem történt meg. Az ügy még függőben van.) A fenti összeget figyelembe véve megállapítható, hogy a kuratórium a ren­delkezésére álló összeg 45 százalékát elígérte – még a pályázat kiírása előtt. A lapzártánkig benyújtott pályázatokban feltüntetett támogatási igény jóval felül­múlja a százmillió forintot.

Korányi László terjesztette be azt a ja­vaslatot, hogy a fontosabb zsidó szerve­zetek és orgánumok alanyi jogon kapja­nak támogatást a közalapítványtól. Ja­vaslatát a hozzáfűzött írásos indoklás­ban azzal támasztotta alá, hogy jelenleg egyetlen magyarországi zsidó társadalmi szervezet sem képes a tagdíjakból meg­élni a civil társadalom gyengesége miatt. A javaslatot a többség leszavazta, azzal érvelve, hogy az alanyi jogon járó támo­gatás a csupán pénzre áhítozó fantom­szervezetek terjedését segítené elő. Az indítványozó erre azt javasolta, hogy minden szervezet a ténylegesen befize­tett tagdíjak összegét kapja meg a Közalapítványtól. A javaslatot leszavazták. Ugyancsak Korányi László javasolta a zsidó sajtó kiemelt támogatását – annál is inkább, mivel az egyéb alapítványok az erre fordítandó összegeket épp a MAZSÖK-re hivatkozva csökkentették. Bur­kolt cenzúrának nevezte azt az ellenve­tést, mely szerint a kuratórium ne támo­gasson olyan kiadványokat, melynek tar­talmát nem ismeri.

A kuratórium legutóbbi ülésén elhang­zott még egy javaslat: a Közalapítvány ne csak a magyarországi, hanem a ma­gyar ajkú (tehát a szomszéd országokban és Izraelben élő) zsidóságra is terjessze ki a pályázaton való részvétel lehetősé­gét. A javaslat Pollák Jenő tájékoztatá­sa szerint elfogadtatott, ennek ellenére a pályázati kiírásból hiányzik – abban már csak a külfölddel való kapcsolattar­tás fontossága szerepel. Mint azonban más forrásból megtudtuk, külföldiek is pályázhatnak, amennyiben magyaror­szági projektet akarnak megvalósítani.

Címkék:1998-05

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Igy történt… (Az új állam első napja)

Kétrészes mellékletben emlékezünk meg Izrael Állam ötvenedik születésnapjáról. Az összeállítás első két írása az ország születése és az azt megelőző...

Ámosz Oz: Európa és a Negev között

Ámosz Oz Európa és a Negev között Nálunk Izraelben az írók sok tekintetben olyan népszerűségnek örvendenek (vagy mondjam inkább úgy:...

Close