Más a lépték?

Beindult az üzlet Magyarországgal. Sok minden történik, jók a perspektívák. Olyannyira, hogy az izraeli szakember megkönnyebbülten nyugtázza, hogy megszűnőben van Izrael kellemetlen kereskedelmi deficitje Magyarországgal.

1992-ben Izrael 24,8 millió dollár értékben szállított árut Magyarországnak, importja viszont 34,5 millió dollár volt. 1992 első felében izraeli adatok szerint mindkét oldalon 16 millió dollár szerepelt.

,A kereskedelmi struktúra nem túlzottan bonyolult” mondja Reuven Saron, a budapesti Izraeli Nagykövetség első tanácsosa. Magyarország vegyicikkeket, műanyagot, gyógyszerkészítményeket és fémipari termékeket ad el Izraelnek és citrusféléket, gyapotot, brómot, foszfátot és nitrogént vásárol. De már megfigyelhető a legfejlettebb technikai termékek, különösen az orvosi elektronikának növekvő aránya.

„Kezdetben az izraeli export a műtrágyára, a növényvédőszerekre, a citrus-sűrítményekre és a műszálra, gyapotra koncentrált” mondja Sáron tanácsos. A legutóbbi években viszont a hangsúly erőteljesen áthelyeződik az olyan kifinomult gyártmányokra, mint az orvosi felszerelések, az elektronikus rendszerek, a robotok, a software és a gépesített mezőgazdaság.”

Amikor az egykori keleti tömb országaiba való beruházás kerül terítékre, változatlanul nem világos, hogy Izrael osztja-e a Magyarország iránti nyugati preferenciát. Izrael Állam központi bankja egyszerűen nem közöl adatokat. A tel-avivi Magyar Nagykövetség információja szerint 35 izraeli beruházó van jelen Magyarországon, 40 millió dolláros tőkével. A legnagyobb beruházás a Leumi Bank és a Magyar Hitelbank 10 millió dolláros közös bankvállalkozása.

Egy évvel ezelőtt az Elbit Egészségügyi Szolgálat, a Haifában működő Elbit leányvállalata az egyik budapesti kórházban megnyitotta Kelet-Európa legnagyobb és legfejlettebb orvosdiagnosztikai központját. Azt a technológiát, amelyet az Elscit, az Elbit leányvállalata állít elő, kardiológiai, ideg- és vesediagnózisra használják. Pados László, a Magyar Nagykövetség kereskedelmi tanácsosa úgy értesült, hogy az Elbit két további központ létesítését tervezi.

Az izraeli társaságok az utóbbi időben magyarországi tevékenységükkel tesztelik a közép- és a kelet-európai terepet. „Magic” Software pl. éppen magyarországi tevékenységét használta referenciaként, hogy betörjön a lengyel és a csehszlovák piacra.

Még 1989-ben a Degem Systems Ltd., amely műszaki képzési módszereket programoz, közös leányvállalatot létesített a Magyar Hitelbankkal. A Munkaügyi, a Népjóléti Minisztérium a Matávval karöltve Degew-rendszerekkel szerelt fel egy oktatóközpontot, amely digitális elektronikát és telekommunikációs technológiát tanít. A Postaés Távközlési Minisztérium annyira elégedett volt az eredménnyel, hogy létrehozta a Tele-Techet, egy másik közös vállalatot a Degem-mel, hogy egész Kelet-Európára kiterjessze a Degem-rendszerek eladását.

Nagyobb vállalkozásnak tekinthető még a húsfeldolgozó, az építőipari, az oktatási software, a textilipari beruházás s természetesen a turizmus.

Ami a nagyobb közös ipari beruházásokat illeti, néhány valóban komoly ajánlatot még nem sikerült tető alá hozni: az Oszem, az egyik legnagyobb izraeli élelmiszer-feldolgozó vállalat a magyar források szerint „nagyon igyekszik, hogy részvényeket vásároljon az egyik gyors-étkeztetési cégnél”. Tim Kranko, az Őszem kelet-európai kereskedelmi igazgatója a következőket nyilatkozta: „Több magyar társasággal tárgyalunk egy közös vállalkozásról, mind a termelést, mind a marketinget illetően. Itt különböző ágazatokról van szó. Nagyon szép lenne, ha a dolgok közelednének a megoldáshoz, de Kelet-Európábán sok türelemre van szükség. Ott más a lépték, mint nálunk.”

A Teva, az egyik legnagyobb izraeli gyógyszervegyészeti gyár levélben közölte a magyar féllel, hogy kész megvásárolni a debreceni gyógyszergyár 30%-át; a privatizációs ár 120 millió dollár, az induló összeg 17 millió dollár. Úgy hírlik, a Teva 40 hónapot kért, hogy megvásárolja a részvények többségét, kivéve a gyár munkásainak fenntartott 12%-ot. A Teva egy nyugat-európai partnert is be akar vonni az üzletbe, hogy a részvények 30%-át ugyanazon az áron vásárolja meg, mint a Teva.

Egyéb közös vállalkozások (tervei): Nádudvar, a Na’an Öntözési Vállalattal együtt, az Eisenberg-csoport részvétele a váci textilfeldolgozó gyárban, Hi-tech lézerberendezések gyára (M. L. I. Laser és Tungsram), Hungaplast, a soroksári csomagológyár a Gamaplasttal karöltve, a szan’asi húsfeldolgozó kombinát (Gallicoop), az Agro-Meat és a Ramit közös beruházása, Protexim kereskedelmi vállalat (Leumi és Hitelbank közösen).

Tekintettel arra, hogy mind Magyarország, mind Izrael szabad kereskedelmi társulás keretében kereskedik Európával, de egymás között még nincs ilyen egyezmény, mindkét fél keresi a megoldást ennek az anomáliának a megszüntetésére, mert a jelenlegi helyzet kedvezőtlenül érinti mindkét ország exportját. Pados úr a következőket mondja: „Textilipari, bútoripari és mezőgazdasági termékeink versenyképtelenek a magas izraeli vámok miatt.” De egészében véve, üzenete biztató. „Természetesen a prioritás mind Magyarország, mind Izrael számára az Egyesült Államok és az Európai Közösség piaca, de azért lehet találni kiskapukat. Izrael fejlett technikájával, technológiájával, magasan képzett marketing-tapasztalatával, a magyar politikai és gazdasági stabilitással, a jól működő bankrendszerrel s nem utolsó sorban azzal, hogy kaput nyithatunk új keleti piacok felé, igazi siker sztorit írhatunk közösen.”

LINK* 1993. január

 

*Izraeli Kereskedelmi és technológiai havi folyóirat