Mamele-ház

Örvendetesen szaporodnak a non-profit jellegű vállalkozások, nyilván azért, mert az életszínvonal romlásával egyre nagyobb az igény a szociális jellegű szolgáltatásokra, másrészt a mai világban különösebben nagy hasznot amúgy sem lehet egy új vállalkozástól remélni.

Amikor az utcákon tömegesen fekszenek az aszfalton a hajléktalanok, főként idős emberek, jó érzés tudni, hogy egyesek színvonalas öregotthon létrehozásán fáradoznak. A luxusigényeket is kielégítő intézményt persze egyelőre csak a jobb módúak, főleg külföldiek vehetik majd igénybe, ám a szervezők nem titkolt szándéka, hogy a későbbiekben szélesebb körben, még a kisnyugdíjasok számára is hozzáférhetővé váljon szolgáltatásuk.

A pedagógus-kozmetikus házaspár izraeli utazásuk során, főként kibuclátogatásaik alkalmával találkozott olyan öregotthonokkal, amelyek ötletük alapjául szolgálhattak.

Mennyivel jobbak, szebbek ezek, mint nálunk emlékszik vissza a feleség, Beer Ágnes -, össze sem lehet hasonlítani őket a magyarországi szociális otthonokkal. Hazatérve kialakult a pontos elképzelésünk, egy színvonalas, szállodai szintű öregotthon képe, egy kellemes, csöndes, zöldövezeti környezetben.

• Hogyan sikerült tőkét szerezni az elképzeléshez, hol tart a megvalósítás?
• Létrehoztunk egy alapítványt, amelybe egyharmad-egyharmad arányban a Hitközség és két magánszemély szállt be. A helyszínül szolgáló, csodás szép park közepén álló épületet Nagymaroson, a Duna-parton ugyancsak a Hitközségtől béreljük. Az öregek otthona, amelyet „Mamele-háznak” neveztünk, 90 százalékban elkészült, befejeztük az átalakítási munkákat, már csak a belső berendezés maradt hátra.
• Mennyiben számít luxus színvonalúnak ez az otthon, illetve mennyiben különbözik a megszokott szociális otthonoktól?

-Minden idős embernek külön szobája, fürdőszobája és konyhája lesz, ezen kívül egy közös konyhán főznek nekik. Állandó orvosi és nővéri felügyeletet, valamint mosást, takarítást biztosítunk a számukra, csakúgy, mint minden jobb szállodában, emellett vállaljuk a kóser ellátást is. Ebben az épületben kb. 40 férőhelyet alakítunk ki, és az itt elhelyezettek kényelmét egy 15-20 főnyi személyzet biztosítja majd.

-Mekkora az érdeklődés az otthon iránt, és hogyan lesz a kisnyugdíjasok számára hozzáférhető az ellátás?

Sokan jelentkeznének, ám a kisnyugdíjasokat egyelőre nem tudjuk még fölvenni. Igaz, a belépési összeg nem túl magas, de a havonkénti hozzájárulás sok. Mivel ma Magyarországon a kisemberek 5-6 ezer forintnál többet nemigen képesek ilyen célokra fordítani, ez pedig a fenntartásra bizony kevés, ezért induláskor még csak a magasabb jövedelmű, elsősorban külföldi időseket tudjuk fölvenni. Tervünk azonban, hogy később, ha az alapítvány kissé megerősödik és fedezni tudja a magas fenntartási és bérleti kiadásokat, akkor az alacsony jövedelmű, ellátásra szoruló idős embereket is fölvehetjük majd.

• Akkor viszont kevés lesz majd a 40 férőhely…
• Igaz, de ha ez az első lépés kedvező fogadtatásra talál, és az alapítvány megfelelő anyagi körülmények közé kerül, nem lesz már akadálya, hogy az ország legkülönbözőbb pontjain további, hasonló otthonokat hozzunk létre. Persze ez még igen távoli terv, egyelőre azt várjuk, hogy összegyűljön annyi támogatás, amiből az épületet bebútorozhatjuk. Idén, június 1-től szeretnénk indulni, hiszen sok olyan idős, egyedülálló és egyedül élő zsidó

ember vár arra, hogy élete hátralévő részét méltósággal, derűs, kulturált környezetben élhesse le.

(Mivel az otthon szervezői támogatókat várnak, talán nem érdektelen feltüntetni alapítványuk csekkszámlaszámát: Leumi Hitel Bank Rt. 1052 Bp., Bárczy I. u. 3-5. „Mamele-ház” Alapítvány LHB 105739.)

Szegő Krisztina