Szombat előfizetés 2017

Máhzorvarázs

Írta: Jólesz László - Rovat: Archívum, Hagyomány

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

(Nagyünnepi mahzor. Fordította és magyarázta: Dr. Krausz Fülöp. III. rész: Kol-Nidre estjére. [Az 1942. évi debreceni kiadás hasonmás kiadása] Masvoret Avot Alapítványi Iskola és az M & G. Memóriái Foundation 1993. 144 oldal, ár nélkül.)

Családunkban, egy falusi zsidó családban mindenkinek megvolt a „máhzerlije” – az az ünnepi imakönyv, ami vagy sorozatból állt, vagy egyes kötetekből. Más kiadásúból imádkozott édesapám, másból édesanyám, s nekünk, a fivéremnek és nekem is megvolt a magunk „sziderlije” és „máhzerlije”. Vándor árusoktól vásároltuk – úgy, mint Mendele Mojkhér Szforim vásárlói -, de mert ez a dolgok rendje, elhunyt elődöktől is maradtak ránk kötetek. Ez utóbbiak kissé szigorúbbak voltak: ugyanis fordítatlan imaszövegek vagy a meg­szokott betűktől eltérő héber vagy gót betűkkel nyomott fordítások kísérték az imák szövegét, utóbb tudtam meg, hogy ezek az eltérő betűk az úgynevezett Rási-betűk és az általuk közvetített szöveg jiddis, esetleg német nyelvű volt.

Meghitt társaink voltak azok az egykori ünnepi imakönyvek – sokukat „Schlesinger Jos.” adta ki -, s ezek az imakönyvek – mint gazdáik nagy része – a kor, a holocaust áldozataivá lettek.

Az utóbbi években, ahogy a Magyarországon megmaradt zsidóság­ban ébredezett, vagy éppen föléledt a hovatartozás bizonyossága és fölerősödött a velejáró nosztalgia is, több, elsősorban izraeli intézmény hoz­zákezdett a zsidó vallás gyakorlásához régóta nélkülözött mindennapos és ün­nepi imakönyvek vagy éppen a Sulhán Árukh hasonmás újrakiadásához. (Csak zárójelben említem meg – pedig külön méltatást érdemelne -Pollák Kaim 1881-ben megjelent Héber-magyar teljes szótár-ának a Budapesti Refor­mátus Theológiai Akadémia által történt kiadásait.)

Most ez a facsimile folyamat egy újabb kiadvánnyal bővült.

A kötet külön címe: „Sorsdöntő napok”, s tartalmazza a Kol nidré est­ jenek imáit – de ennél jóval többet. A mártírhalált halt, nagy tudású szerző világos szavakkal értelmezte a Jom-kippur alapeszméit, a Sulhán Árukh idevonatkozó rendelkezéseit, s ami még több: a magyar nyelv fordulatait remek érzékkel alkalmazta az áhítatos héber szövegek átültetésére. Külön méltatást érdemelnek azok a magyarázó jegyze­tek, amikkel az egyes szövegrészeket valódi hozzáértéssel, más kommen­tátorok véleményének figyelembevéte­lével – vagy azokkal vitatkozva – kifej­tette az ima valódi gyökereit és mon­danivalóit. Egyetlen példát hadd említ­sek, azt a részt, amiben Isten tizen­három tulajdonságáról elmélkedik (80-87. lap); innen idézek: „Hogyan egyeztethető össze az isteni irgalommal a kegyetlen halál, amelytől egy életen át rettegünk, és mikor bekövetkezik, siral­mat és bánatot hagy önmaga után?

Talán nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy az Isten-fogalommal szöges ellen­tétben állana az olyan felfogás, mintha Isten jóvátehetetlen kegyetlenséget akarna elkövetni rajtunk. […] A lélek a földi életben elidegenített állapotban van […] Isten visszaveszi gyermekét az elidegenített állapotból, mert elvégezte földi pályafutását, és elviszi abba az ő világába, melynek mibenlétét, az ő kifürkészhetetlen akaratából, meglát­nunk nem adatott. ”

Pár éve – 1989-ben – jelent meg Izraelben az a máhzor, amit az áldott emlékű Hevesi Simon fordított magyarra. Talán akad még hozzáértő kutató, aki vállalkozik rá, hogy Krausz Fülöp fordítását egybevesse a Hevesi­félével. S ha igen, ki fog tetszeni, hogy a két tudós fordítása korántsem egyezik, mindkét fordítás szép, de másképpen szép. Mindenképpen öröm, hogy most már Krausz Fülöp máhzorja is gyarapítja a zsidó múlt emlékeinek jelenlétét.

A kötet elején néhány ajánló levelet olvashatunk, így Ráv Jákov Joszéf Singertől és Ráv Slomo Krausztól, és egy „Kései előszót ”-t, aminek a magát szerényen csupán M. Z. M. monogram­mal jelölő szerzője a kötet előtörténetét illetően nyújt eligazítást az olvasónak.

A kötet elegáns, de nem hivalkodó küllemével segít valósággá tenni azt az érzést, amit e sorok szerzője „máhzorvarázsnak” nevez.

 

Címkék:1994-10

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Az IPO a Margitszigeten

Az Izraeli Filharmonikus Zene­kar, Zubin Mehta vezényleté­vel augusztus 11-én hangver­senyt adott a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Az est az évad -...

Anyám meséi

(regényrészlet) Én nem tudom, ki ez a nő. Sápadtan áll a napfényben. Törökmintás pongyolája csillog. Sovány. Göndör haja a válláig...

Close