Szombat előfizetés 2017

Magyarországi zsidó folklór

Írta: Babits Antal - Rovat: Archívum, Hagyomány

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A hagyományos zsidó folklór emlékei egyre kisebb számban élnek Magyarországon. Többezer éves tradíciók, szokások és szertartásaik – az egyes ünnepek színes és bensőséges alkalmai első pillantásra is gazdag tudományos anyagot kínálnak a kutatóknak.

A kutatás és feldolgozó értékelés nem lévén folyamatos – sőt jó ideje szünetelt is – így a magyarországi zsidó folklór alaposabb ismerete és megismertetése többnyire csak körvonalazott cél és elvégzésre váró feladat maradt.

A szakemberek egyre élénkebb érdeklődésének egyik jeleként 1987-ben Budapesten konferenciát rendeztek a zsidó folklorisztikáról. E recenzió alapját az ott elhangzott előadások könyv alakban megjelentetett változata képezi, amely “A hagyomány kötelékében” címet viseli. A tudományos tanácskozást a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportja rendezte. A jeles előadók hagyományait folytatva a sürgető feladatok megvitatására is vállalkoztak, hazai és külföldi előadók részvételével. A magyarországi zsidó néprajz nagyjai mind sokoldalú tudósok voltak, akik a zsidó hittudomány felől elindulva újabb és újabb szakterületeket meghódítva váltak az egyes tudományterületek alapítóivá. A teljesség igénye nélkül olyan nevek fémjelzik az eddigi kutatási eredményeket, mint például Goldziher Ignác, Munkácsi Bernát, Krausz Sámuel, majd olyan jeles személyiségek tevékenykedtek ezen a téren, mint Heller Bernát, Kolbach Bertalan, Lőw Imánuel, vagy a közelmúltban elhunyt Scheiber Sándor, akit már 1942-ben a folklór magánta- nárává habilitált a szegedi egyetem. “Folklór és tárgy- történet” címen eddig kétszer kiadott, három kötetes műve az egész hazai folklorisztika egyik legjelentősebb eredménye. Ezirányú munkásságának folytatásaként értékelhető ez a kiadvány is, hiszen számos esetben az egyes tanulmányok szerzői előszeretettel hivatkoznak az eddig feltárt eredményeire.

Folytatásként értékelhető azért is e kötet, mert a megkezdett úton haladva számos, eddig feltáratlan részterületen végeztek kutatómunkát.

Példaként említhetem Dobos Ilona “A csodarabbi alakja a néphagyományban”, Katona Imre “A politikus Kohn és Grün, valamint társaik”, Frigyes Judit “Egy Haggada-felolvasás zenei stílusjegyei”, vagy Verebélyi Kincső “Népies zsidó grafika Magyarországon” című tanulmányát.

A Kriza Ildikó által szerkesztett kötet értéke többek között a tematikus tagoltság is. Négy nagyobb fejezetben mutatja be a legújabb forráskutatásokon alapuló dolgozatokat (I. A Szájhagyomány emlékei, II. Ünnepek és hétköznapok folklórjából, III. Adatok a zsidóság társadalom- és művelődéstörténetéből, IV. A vallások között).

E kötet olyan nehezen körvonalazható és szerteágazó szubkultúrát választott vizsgálata tárgyául, amely hagyományos módszerekkel aligha megközelíthető. Ezért a most közreadott anyag mindenképpen jelentősnek mondható a magyarországi zsidó folklór területén.

Reméljük, hogy ez a kiadvány új lendületet ad e fontos tárgykör további tudományos vizsgálatához, hiszen lehet, hogy egy-két évtized múlva már hiábavaló volna minden fáradság…

Babits Antal

Címkék:1991-06

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Izrael Fesztivál 1991

először magyar részvétellel Ezeken a hasábokon sem hely nem adódik, sem nem feladat összefoglalni egy olyan eseménysort, mint az „Israel...

Ahogy az izraeli fél látja

Joel Barnea tanácsossal ülök szemben az izraeli nagykövetség virággal díszített szobájában. Arra kérem, bemelegítésként szóljon néhány szót önmagáról. Szülei felvidékiek,...

Close