Szombat előfizetés 2017

Lesz-e kamarai újjászületés?

Írta: Sz.K. - Rovat: Archívum, Gazdaság

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Mindössze másfél esztendei működés után, úgy tűnik, megszűnt vagy hamarosan megszűnik a Magyar Gazdasági Kamara Izraeli Tagozata. A kamarai átalakulásokkal párhuzamosan valószínűleg ugyanez a sors vár más országok tagozataira is. Pontos információkért a Szombat dr. Farkas György főtitkárhelyetteshez fordult, aki egyébként a kamarán belül épp a relációs tagozatok munkáját koordinálja.

Az Izraeli Tagozat – emlékszik vissza Farkas György – viszonylag későn, majdnem utolsóként jött létre. Munkáját az elmúlt két évben az jellemezte, hogy körülbelül 30-40 tagvállalata évente kétszer ülésezett, általában 10 főnél kevesebb, és többnyire mindig ugyanazon résztvevőkkel. Ilyen érdektelenség jellemezte a többi viszonylati tagozat munkáját is. Ez, bármennyire szomorú, hozzá kell tenni, hogy minderről nem a tagozatok, nem is a tagok vagy a kétoldalú kapcsolatok, sőt még csak a Kamara sem tehet.

– Mitől fáradt el Ön szerint ennyire a tevékenységük?

– A viszonylati tagozataink (40 volt) vállalatai eltűntek a színről, a kapcsolati rendszer tagozatonként 10-15 százalékra esett vissza. A tagozatokat sokan tipikus szocialista találmánynak is tekintették, egy kiválasztott csoport találkozóhelyének, amelyet nem is szabad visszasírni.

– Ezért szüntetik meg őket?

– A tagozatok benn vannak a Kamara alapszabályában, és egyelőre benne is maradnak. Megszüntetni őket már csak azért is hiba lenne, mert igen komoly társadalmi szerepet is betöltöttek. Az adott ország állami, gazdasági és üzleti eseményeinek biztosítottak fórumot. A követségek, kereskedelmi kirendeltségek, vegyes vállalatok számára információs bázisként, és kölcsönösen szereplő pontként funkcionáltak. A viszonylati tevékenység megújulásának ezért elsőszámú feltétele lesz, hogy a kiürült kereteket új tartalommal töltsük meg, vagy más szervezeti formákat válasszunk.

Itt térnék vissza az izraeli tagozat jövőjére, amelyik jó kapcsolatokat szerzett és ápolt izraeli üzleti körökkel. Jó lenne, ha ezeket az eredményeket sikerülne megőrizni. Reuven Sharon kereskedelmi tanácsost jól ismerem, több alkalommal megállapodtunk, mindent el kell követni a további együttműködés érdekében.

*

A tagozat társelnöke Bihari László, aki egyébként a HÍD Részvénytársaság elnök-vezérigazgatója, elmondta: átmeneti állapotban, új törvényekre várva, meglehetősen bizonytalan a helyzetük, bár a tagozatra egyértelműen szükség van. Igaz ugyan, hogy Magyarország Izraellel folytatott kereskedelme nem túlzottan meghatározó, mégis Izrael szakemberein keresztül a világgazdaság vérkeringésébe kerülhetnek még a nem zsidó kereskedők is. A kapcsolatok útján képet kaphatnak az izraeli high tech kialakulásáról, és megtanulhatják a környezettel való együttélés fortélyait egy olyan kis ország tapasztalataiból, amely egy 400 milliós arab környezetben él, és prosperál. A magyar gazdasági élet igen jelentős köre felfigyelt ere.

Mivel a Kamara és ezen belül a tagozatok elsőrendű szerepet játszhatnak abban, hogy a vállalkozók mindjobban megismerjék és elfogadják egymás országainak kereskedelmi kultúráját, Bihari László ígéretet tett, ha rajta múlik, a tagozat nem fog megszűnni. Az utóbbi két évben valóban nem mű­ködtek megfelelő aktivitással, nem sikerült konkrét eredményeket fölmutatni, két vezetője le is mondott. A tagok és a tagvállalatok vezetői azonban lelkesek, mindenki azon dolgozik, hogy továbbvigyék az ügyet. Egyre nagyobb az érdeklődés Izrael oldaláról is, jelenleg a tagozat munkájának fölélénkítésén fáradozik Slomo Marom, volt magyarországi nagykövet és Ariel Sharon, volt hadügyminiszter is.

Bihari László megismertette a Szombatot a továbblépés koncepciójával. Hiányzik egy olyan szervező fórum, amely komplex szolgáltatással, gazdasági, pénzügyi és jogi támogatással segíti a gazdasági kezdeményezéseket. Valóságos és hasznos munkát végeznek természetesen a két ország kereskedelmi tanácsosai, ám az intézményes infrastrukturális bázist semmiképp nem helyettesíthetik. A HÍD Részvénytársaság munkatársai mindezeket figyelembe véve tartották indokoltnak egy szigorúan gazdasági racionalitások alapján álló szervezet létrehozását.

Szükségesnek ítélik, hogy a létrehozandó szervezet szorosan együttműködhessen mind a diplomáciai képviseletekkel, mind a külügy- és a gazdasági minisztériumok, csúcsszervek illetékeseivel, hogy így feldolgozható teljes információk álljanak rendelkezésre. Eddig ugyanis a nemzetközi fórumokon, vásárokon kifejezésre jutott a két ország gazdasági szakembereinek, vállalkozóinak érdeklődése a másik ország iránt, de sok kapcsolat informáltság hiányában elakadt.

Mindezek figyelembevételével a koncepció szerint a Kamara akár egyesületi formában is működhet a jelenlegi hatályos jogszabályok értelmében. Az egyesület jellegéből következően tagdíjbevételekből teremtené meg munkájának bázisát.

Tevékenysége többféle szolgáltatásból állhat, például: tájékoztatás a gazdasággal összefüggő jogszabályokról a külföldi befektetőknek. Üzleti lehetőségek feltárása, lehetőség szerint partnerek közvetítése. Kiállítások, szakmai napok, konferenciák, szakmai utak szervezése mindkét országba. Egyedi megbízások alapján konkrét ügyekben jogi és pénzügyi tanácsadás, illetve ezek szervezése mindkét állam területén.

Mindezeken kívül fontolgatják a Kamarán belül egy klub kialakításának gondolatát is, amely a magyar gazdasági vezetők és az izraeli vagy más országokból érkezett üzletemberek kötetlenebb érintkezésének lehetőségeit teremtené meg.

A koncepcióban felvázolt Kamara működtetéséhez feltétlenül szükséges a Magyar Gazdasági Kamara, valamint az Izraelben működő magyar érdekeltségű kamarák és egyesületek részvételének a tisztázása. Elengedhetetlen a Magyarországon működő többi vegyes kamarával való kapcsolatfelvétel, elsődlegesen azért, mert így lehetségessé válik egy olyan információs háttéripar kialakítása, amely a magyar és izraeli gazdálkodók közös fellépését eredményezheti harmadik piacon, hídként, amihez a HÍD természetesen partner lesz.

Sz.K.

Címkék:1993-06

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Segíteni a rászorulókon

1989-ben a magyar állam engedélyezte az American Joint Distribution Committee-nek, hogy megnyissa magyarországi irodáját, melynek igazgatója 1990 óta Moshe Jahoda...

A nagy leleplezés

A Pesti Hírlap 1993. április 15-i számának címoldalán „kivételezett állampolgárokat” leplez le. A lap értesülése szerint ezek a kivételezettek egykori...

Close