Szombat előfizetés 2017

Látogatóban szomszédainknál

Írta: Kroó László - Rovat: Archívum, Interjú, Külföld

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Bécs belvárosának a kellős közepén, az elegáns, színpompás, gazdag üzletek között szinte elvész a látogató. Itt szorong Paul Grosznak, az Osztrák izraelita Kultuszegyesület (OIK), magyarán a hitközség elnökének szerény, kicsiny szőrmeüzlete. Ami valójában a hitközség fiókja. Ugyanis Paul Grosznak hivatalosan egyszer egy héten van fogadónapja a székházban, de itt, az üzletben mindenki számára elérhető.

Joviális külsejű, hatvanon túl levő szemüveges, jóvágású úr fogad. Túl vagyunk a rövid bemutatkozáson.

  • Szeretnénk a Szombat olvasóinak bemutatni az OIK-t. De talán oldottabb lesz a légkör, ha az ön személyével kezdenénk az interjút. Már önmagában véve az a tény, hogy az üzletvezetés mellett nem éppen húsz- évesen felelősségteljes posztot vállalt, sokat árul el az ön hozzáállásából a zsidóság ügyéhez. Egyúttal arra is megkérném, árulja el, osztrák lévén, miért írja sz-szel, vagyis magyarosan a nevét?
  • Ennek egyszerű a titka. Szlovákiából származtunk el, onnan hoztuk magunkkal a sz-t. Én viszont már Bécsben születtem, 1925-ben. Apám szűcs volt. Jól megvoltunk itt, új otthonunkban, kedvesek voltak a szomszédok. Az Anschlussig. Akkor minden a feje tetejére állt. Nem ismertünk többé rá a szomszédainkra, a városunkra. Elképesztően nehéz évek, a bujdosás évei következtek, remegés minden napért, a túlélésért.
  • Mennyiben rabja mindannak, amit átélt?
  • Nem létezik külön múlt és jelen. Nem lehet köztük elválasztó vonalat húzni. Összemosódnak, akár a sziámi ikrek. Bármit teszek, teszünk, bárhova lépek, a tegnapba ütközöm.
  • Családja?
  • A feleségem itt dolgozik mellettem az üzletben. A munka javarésze rá marad. Van egy fiam, a filozófia doktora, és egy matematikus lányom.
  • Mióta tölti be az elnöki tisztséget?
  • Három éve. De már előzőleg is nyakig benne voltam a hitközség ügyes-bajos dolgaiban. Számomra nagy megtiszteltetés ez a bizalom. Nem állítanám, hogy könnyű a dolgom. Egész embert kíván. Sőt.
  • Milyen területet ölel fel ez a tisztség? Önök, mint tudjuk, nem választották külön a kulturális tevékenységet az egyesület életétől. Ez megnehezíti a helyzetét?
  • Így áttekinthetőbb a munkánk. Jobban el tudjuk osztani az erőnket. Két helyettesem van: dr. Anton Winkler és dr. Ariel Muzicant. A közgyűlés 24 tagú elnökséget választ, amely illetékes minden fontosabb kérdés eldöntésében. Sok részlegünk, bizottságunk, komissziónk van, nem akarom untatni velük az olvasót. Két nagy templomunk, 13 imaházunk, 3 iskolánk van, egy az ortodoxok (6-15 évesek), a Chabat Iskolába 10-15 évesek járnak, a Zwi Peresz Chajes Gimnázium pedig országos hírű oktató intézményünk. Ennek 300 hallgatója van. Ezenkívül számos szociális intézményünk működik, az aggok otthona, kórház, egész­ségügyi hálózat. Folyóirataink közül a Die Gemeinde-t említeném, megfelel az önök Szombatjának.
  • Hány tagja van a közösségüknek?
  • Hatezerre tehető. Nagy múltú szervezet a miénk. 1891-ben alapították. A holocaust jóformán kipusztította az osztrák zsidóságot. Nem hiába tették fel nekem külföldön a kérdést: „Mi keresnivalód van még neked Bécsben?” Ugyancsak 6 ezerre tehető azoknak a zsidóknak a száma, akik nem tagjai a hitközségnek, de eljárnak a rendezvényeinkre, támogatnak valami módon. Nagyon heterogén a közösség összetétele. A bécsiek száma állandóan apad. Az utóbbi években a bevándorlók révén lényeges fordulat állt be. Sok közép- és fiatalkorúval gyarapodtunk. Ez, mondhatnám, a holnap bázisa. Sejtem, mit akar kérdezni. Megfelelek rá: 5-800-re tehető a magyar zsidók száma, akik hitközségünk tagjai.
  • Olvasóinkat érdekelné az OIK és a társadalom viszonya, a környezet viszonyulása önökhöz.
  • A Kurt Waldheim körüli csetepaté felborzolta a kedélyeket. Feléledt az antiszemitizmus.
  • Vagyis hamu alatt izzott a parázs?
  • Ennél összetettebb a probléma. De nem véletlenül említettem interjúnk elején az Anschlusst. Ma is nagyon gondosan meg kell választani az antiszemitizmus elleni harc valamennyi formáját.
  • Valamilyen példával kézzelfoghatóbbá tenné a kérdést ?
  • Hogyne. Nagyra értékelve Helmut Zilk bécsi főpolgármesternek az emberi jogokért folytatott harcát, az OIK aranyérmével tüntettük ki. Az ünnep az antiszemitizmus elleni csendes demonstrációvá vált, hiszen ki ne ismerte volna a főpolgármesternek ebben a kérdésben elfoglalt álláspontját?
  • Milyen helyet foglal el a tevékenységükben az izraeli kapcsolat?
  • Munkánk egyik alappillére. Az Öböl-háború kapcsán például széleskörű szolidaritási mozgalmat bontakoztattunk ki Izrael mellett a telekommunikációban, összejöveteleken, különféle rendezvényeken. A háború legforróbb napjaiban nagyszámú küldöttség látogatott el tőlünk Izraelbe. Részletesen beszámoltunk minden fórumon élményeinkről. Sok mindent tettünk és teszünk Ramat Gan, a rakétatámadások által legjobban sújtott terület lakosainak megsegítéséért. Most például ottani gyerekek nyári üdülését szervezzük ausztriai családoknál. De politikai fellépéstől sem riadunk vissza. Fegyvergyárosaink is hozzájárultak a huszeini Irak felfegyverzéséhez. A követelmény: Izrael példáját követve a parlament ellenőrzése alá kell helyezni a fegyverexportot.
  • A Die Gemeinde melléklete hetente informálja az érdeklődőket az izraeli tévében látott, hallott eseményekről. Ezt a tapasztalatot nálunk is érdemes volna megszívlelni. Kérhetném, hogy a kulturális és szociális bizottság munkájáról adjon némi képet olvasóinknak?
  • Készséggel. Én többször is példaként hoztam fel a hatvan tagú szlovákiai zsidó küldöttség ausztriai látogatását. Nagyon sikeres volt. Kultúresemény a javából. Közös programok, táncok, zeneszámok tették emlékezetessé a két közösség egymásra találását. Egy másik példa. Meghívtuk Izrael öt legjobb kántorát ausztriai fellépésre. Frenetikus sikerük volt. Ennél jobb propagandát Izrael mellett keresve sem találnánk.
  • Új reformról hallani a Zwi Peresz Chajes Iskolában.
  • Hosszú idő után végre sikerült kivívnunk az illetékes hatóságoknál, hogy a héber nyelvet fogadják el iskoláinkban idegen nyelvként és kötelező tárgyként. Mostantól kezdve csak azok kerülhetnek be a gimnáziumunkba, akinek bizonyítványában szerepel a héber nyelvvizsga.
  • Maradna még az OIK szociális tevékenysége.
  • Költségvetésünk 30 százalékát, vagyis 21 millió schillinget fordítunk ez évben erre a célra. Igyekszünk intézményesen megoldani a szociális kérdéseket, vagyis intézményesen támogatni az arra rászorultakat. Persze, egyéni problémák, gondok is akadnak bőven. Hogy is hagyhatnánk ki a zsidó iskolák szegényebb sorsú diákjait? Az aggok házának fenntartása, az egészségügyi hálózat fejlesztése mellett azokra is kell gondolnunk, akiknek alacsony a nyugdíjuk, lakásgondjuk van, netán nem telik télen fűtésre.
  • A bevándorolt zsidók integrálása is a szociális bizottság hatáskörébe tartozik?
  • Ez mindnyájunk gondja. Ez nemcsak szociális kérdés. A keletről jött bevándorlás arra késztet, igazítsuk az új helyzethez tevékenységünket. Mi nemcsak hogy nem gátoljuk meg, ha a szovjet zsidók itt kívánnak letelepedni, és nem Izraelben, hanem szállásukról is gondoskodunk. Még szociális akadémia is nyílt, ahol a hallgatók ebben a szakterületben nyernek képesítést. Egyébként nemcsak szovjet zsidók érkeznek hozzánk, hanem máshonnan is, Romániából, sőt még Iránból is.
  • Utolsó kérdésem: milyennek ítéli a magyar zsidókkal való kapcsolatot?
  • Ahhoz képest, hogy milyen jó a két ország viszonya, nem vagyunk megelégedve ezzel a kapcsolattal. Az együttműködés sok tekintetben bővítésre szorul. Sok közös probléma köt össze bennünket: a zsidó öntudat ébren tartása, harc az antiszemitizmus ellen, az Izraellel ápolt barátság. Vagy talán nem kellene együtt fellépnünk, hogy a Vatikán ismerje el a zsidó államot? Sok mindenről értesültünk Zoltai Gusztáv, az önök elnökének, valamint Gadó György országgyűlési képviselőnek a Die Gemeinde-ban megjelent cikkeiből. De ennél sokkal többet tehetnénk.
  • Köszönöm Grosz úr, olvasóink nevében az interjút.

Kroó László

 

Címkék:1991-06

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Hírek

A zsidók, a keresztények és a moszlimok szent helyei Jeruzsálemben kapjanak ugyanolyan státust, mint a diplomáciai képviseletek - javasolta Teddy...

Izraeli-német tudományos együttműködés

Kettős feladattal kell megbirkózniok a Szovjetunióból érkezett bevándorlók közül azoknak, akik Izraelben tudományos munkával kívánnak foglalkozni. Nemcsak az izraeli társadalomba...

Close