Szombat előfizetés 2017

Lapokban olvastuk…

Írta: (Pauska Zsolt) (Szente Zoltán) - Rovat: Archívum, Belföld

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

ÚJ DUNÁNTÚLI NAPLÓ (Nyíltab­bá vált a zsidóellenesség. Interjú Zolnai János szociológussal)

-Az antiszemitizmus mint gyűj­tőfogalom és a politikai antiszemi­tizmus között különbséget kell tenni. Beszéljünk hát az utóbbiról!

-Ha az antiszemitizmust vala­mely politikai csoport politikai el­lenfeleivel szemben használja fel, a fejlettebb demokráciában akár fel is oszlathatja magát. A Kádár-éra 1963-64-es konszolidációja után egé­szen 1068-ig, tehát a rendszer buká­sának kezdetéig a politikában szin­tén nem lehetett téma a zsidóelle­nesség. A hatalom abban az időszak­ban olyan alkut kötött az értelmiség különböző rétegeivel, amelyben az is szerepelt, hogy – legalább a nyilvá­nosság előtt – antiszemita pártfrak­ció nem létezik.

-A rendszer bomlásának kezde­tén, amikor az ellenzék a nyilvános­ság előtt is megjelenhetett, újra előtérbe került az antiszemitizmus.

-Igen, a hatalom az „oszd meg és uralkodj” elve alapján próbálta lehetetlenné tenni a vetélytársakat. Az ellenzékben ugyanis számos zsidó értelmiségi is képviseltette magát. A taktika azonban nem jött be, s ez jelentős tényezője lett annak, hogy elindulhatott a demokratizálódási fo­lyamat.

-A politikától kissé elvonatkoz­tatva: az antiszemiták úgy gondol­ják, a zsidók összetartásuk révén bizonyos szakmákban egyeduralomra tettek szert, Ön hogy véli: tény ez, vagy csupán hiedelem?

-Ilyesmiről nincs szó! Tény, hogy bizonyos szakmáikat, mint a té­vét, rádiót, sajtót, a politika bizo­nyos bőreit, az ügyvédeket és az or­vosokat, valamint a színházi és fil­mes világot gyakran vádolják ezzel. Annak, hogy e pályákon világszerte nagyon sok zsidó ténykedik, termé­szetesen megvannak a társadalom- történeti okai… Hogy megerősödik-e hazánkban az antiszemitizmus, vagy sem, nyilván később derül ki. Azt viszont leszögezhetjük: olyan légkört kell teremteni, melyben zsi­dóellenesség (s egyáltalán: bármi­lyen kisebbséggel szembeni előítélet) hangoztatása hátrányára válik an­nak, aki ilyen nézetet képvisel.

(Pauska Zsolt)

DÉLVILÁG (Európaiság, ember­fajok, zsidóság)

Egységes európaiságról beszélni ma még értelmetlenség. A nagyvona­lúan értelmezett európaiság hangoz­tatása, s szembeállítása más – egyébként szintén elsősorban föld­rajzi és tradicionális – kategóriák­kal („Ázsiával a Balkánnal”), célsze­rűtlen és intoleráns magatartás, hi­szen gyakran kirekesztő szándékot rejt. Ami persze egyáltalán nem zárja ki azt, hogy mi a magunk ré­széről egész Európa fejlődési irányát a mai nyugat-európaiság felé halad­va tartsuk kívánatosnak.

Csak remélni lehet, hogy a jövő európai gondolkodásában nem lesz helye az emberfajok fogalmának, még olyan értelemben sem, ahogy manapság oly divatos használni: fajra, nemzetiségre, vallásra stb.

tekintet nélkül”.

Az antropológia régen bebizonyí­totta: az emberiség a maga egészé­ben alkot egyetlen fajt, s e fajon belül vannak az egyes emberfajták (rasszok). Vajon miért használják mégis olyan sokan a fajok fogalmát? Hiszen tudjuk, hogy ez a kifejezés a fasizmus terminus technikusa volt, amit a náci ideológusok terjesztet­tek el. A fajelmélet alapfogalma az állatvilág osztályozásával analóg mó­don használta ezt a megkülönbözte­tési módszert. Az állatvilág fajokra oszlik, s az egyes fajok között valóban alkalmazkodás- , életmód- és képességbeli különbségek is vannak. A fasizmus ideológiája szerint az emberiség ehhez hasonlóan külön­böző képességű és értékű fajokra oszlik. Ezt ugyan senki nem bizonyí­totta be, mégis, a fogalomrendszer azóta is használatos. Ezt a szóhasz­nálatot vette át például a magyar szocialista Polgári Törvénykönyv is.

Bizonyos – pejoratív – jelentés- tartalommal használják újabban so­kan a zsidó szót is. Ha valakit lezsidóznak, az sokak szemében még akkor is sértésnek és elítélő minősí­tésnek számít, ha a célzott személy valóban zsidó. Pedig a zsidóság épp­oly etnikum, illetve vallás, mint a magyarság, illetve a kereszténység. Ha tehát valaki egy zsidót azzal kí­ván dehonesztálni, hogy zsidónak nevezi, arról feltételezhetjük, ha ő maga sértőnek tartaná, ha magyar­nak neveznék.

(Szente Zoltán)

Címkék:1990-06

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

„Recrudescunt vulnera”?

Túl sokat foglalkoznak-e velünk? Az év elején az Úton című deb­receni hetilap kedélyeket felzaklató vitája, áprilisban-májusban a Népszabadság hasábjain hosszan...

A magyar zsidóság ideiglenes vezetősége

A MIOK ügyvezető igazgatója: Zoltai Gusztáv. Az ügyvezető igazgató mellé rendelt nyolctagú vezető testület: az ortodoxia képviseletében Herczog László, a...

Close