Szombat előfizetés 2017

Körültekintés korszakfordulón

Írta: Béri-Lichtner János - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Körültekintés korszakfordulón

Miáltal magaslik ki a huszadik század a zsidóság utolsó húsz évszázada kö­zül? Vagy más szóval: mivel szorítja háttérbe a zsidó történelem utolsó két évezredét?

Mindenekelőtt a Soa által, ami két évezredre szóló esemény volt. Másod­szor: a zsidó államiság újjáteremtésével Izrael földjén, amely ugyancsak ilyen jelentőségű tény.

E kettőben mindenki egyetért. Van azonban három további esemény is, amelyek horderejének a zsidók és a nem zsidók nagy többsége nincs tuda­tában, jóllehet hasonló jelentőségűek, mint az első kettő.

Először: A keresztény egyházak és fe­lekezetek, elsősorban a katolikus egy­ház, kinyilvánították, hogy véget vetnek a zsidókkal és a zsidó vallással szem­beni kétezer éves polémiának és ellen­ségességnek. Erről az oldalról csak­ugyan befejeződött a zsidó nép kárhoztatása.

Másodszor: A 20. század utolsó évti­zedében már csak egyetlen szuperhata­lom létezik a földön. Az amerikai zsidó elit mind az állam és a gazdaság, mind a média és a kultúra területén része az amerikai hatalmi elitnek. Erről a hatalmi pozíciójáról már több ízben bebizonyo­sodott, hogy képes kifelé (Amerikán kí­vülre) sugározni erejét. Ez történt, ami­kor Brezsnyev idejében kikényszerítette a szovjet határok megnyitását a zsidók kivándorlása előtt. Ez jelent meg Ameri­ka közel-keleti politikájában Nixon el­nöksége óta. Ez mutatkozik meg ma bi­zonyos államok, bankok, biztosítótársa­ságok, múzeumok, városi önkormány­zatok stb. által a második világháború előtt, alatt és után tanúsított magatartás politikai és jogi megkérdőjelezésében. Ez érvényesül a feledés és a csend öt­ven éve után a hibás magatartás követ­kezményeinek korrigálására már meg­tett lépésekben. Kétezer-valahány év óta most először történik meg, hogy a diaszpórában élő zsidók valamely or­szágban a hatalmi elit részét képezzék, bárminő kis részét is.

Harmadszor: Valami korábban elkép­zelhetetlen történik a keresztény – első­sorban a protestáns – teológiai iroda­lomban. A hit kétezer éves bizonyossá­gait, azokat, amelyek ott állnak zsidó­ság és kereszténység elágazásánál és kettéválásánál, a szerzők sora döngeti, relativálja, értelmezi át, allegorizálja különböző mértékben, közöttük lelké­szek is. Ám a zsidóknak nem szabad elégtételt érezniök e fejlemények mi­att, és semmiféle örömet nem enged­hetnek meg maguknak. A keresztény­ség további fennmaradása nélkül ugyanis a zsidóság és a zsidó nép elve­szíti világtörténelmi jelentőségét.

Az öt pontban elsorolt valamennyi esemény és fejlemény súlya és fontossá­ga abszolúte egyedülálló és hallatlan. A jelenkori zsidó tudat és a zsidó történel­mi tudat egyiket sem mellőzheti, mert ezek együttesen alkotják a zsidó törté­nelmi lét összehasonlíthatatlan mélységi dimenzióját a nem hagyományőrző, illet­ve nem vallásos zsidók számára is, sőt különösen az ő számukra mind Izrael­ben, mind a diaszpórában.

A vallásos zsidó lét számára mind az öt irrelevánsnak tűnhet. Ortodox zsi­dók számára csupán egyetlen ese­ménynek volt meghatározó relevanciá­ja az elmúlt tizenkilenc évszázadban: a jeruzsálemi szentély lerombolásának a világi időszámítás 70. évében. Ám a többi zsidók tudják, hogy amikor ez be­következett, a zsidó nép háromnegyed része már Erec Jiszrael területén kívül élt. A szentély lerombolásának valódi jelentőségét a történelmi zsidó lét szempontjából azon mérhetjük le, hogy a Bet haMikdas lerombolása ellen­ére mind a diaszpórában, mind Erec Jiszraelben nem kisebb, ha ugyan nem nagyobb vitalitással folyt tovább a zsi­dó élet, és különösen a zsidó irodalom vett nem is sejtett, évezredes jelentő­ségű műveket hozó lendületet.

Minerva baglyának nem mindig este kell szállnia. Egy korszak lényegét néha már akkor fölismerjük, mielőtt véget érne. Különösen érvényes ez a korszakváltásokra, amelyeket már akkor felfog­hatunk, amikor még javában tartanak. Napjainkban épp ilyen korszakfordulót élünk meg: a zsidó történelem egyedü­lállóan sajátos pillanatát. E pillanaton elámulnunk nemcsak hogy szabad, de nagyon is kell, hogy el ne veszítsük tör­ténelmi tájékozódó-képességünket és a mértékek iránti érzékünket.

(Bázel)

Címkék:1998-04

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Lapzárta után – Hamis számlák a hitközségen

9 760 000 forint Hamis számlák a hitközségen ,,Tisztelt Hittestvérem! A zsidóság iránt érzett felelősségem­től áthatva küldöm ezeket a számlákat....

Aforizmák a zsidók tartósságáról I.rész

Aforizmák a zsidók tartósságáról I. rész Zsidónak lenni több ezer éves kihívás. Világnép, szinte min­denütt ott van, és ami régóta...

Close