Szombat előfizetés 2017

Körül hegyek

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Izrael, Képzőművészet

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Ez volt a főcíme izraeli grafikusok a Bálint Zsidó Közösségi Házban megrendezett, a ’70-es, ’80-as évek Jeruzsálemét bemutató, vagy a városban alkotott rajzai tárlatának.

Az örök Jeruzsálem gyakori rajztéma volt az oda hódító vagy tudományos cél­lal érkezett expedícióknak. A topográfiai pontosság igényével készült rajzok nem azt a fajta képíró embert képviselik, aki valójában költeményt rajzol. Bennszü­lötteknek, araboknak és zsidóknak a századfordulóig vallás tiltotta az efféle panteista istenábrázolást. A föld köl­dökén szent a táj, áldottak az olajlige­tek. A paloták és kertek, sikátorok és ka­lyibák harmóniája csak a legújabb idők­ben nevezhető néven a lírai rajzokon. Átmeneti funkciót töltött be Shmuel Shulmon 1887-es, szinte falvédő tömör­ségű Siratófal-litográfiája: még liturgikus kép, de már profán örömmel rajzolja a művész azt az egyedi-esetleges archi­tektúrát, amelyet a Templomhegy és az Olajfák hegye lejtőin összehordtak az évezredek.

A mai értelemben vett izraeli grafika történetét annak az Ephraim Liliennek a rézkarcsorozata nyitotta meg, aki a bibliai Bezalelről elnevezett első zsidó képző- és iparművészeti iskola és nem­zeti múzeum egyik alapítója volt 1906-ban. Ott rendezték az első csoportos tár­latokat. Ma Jeruzsálem nemcsak a köz- igazgatás fővárosa, hanem a képzőmű­vészeti élet központja is. 1920-ban ala­kult meg a Zsidó Művész Szövetség, tag­jai első kiállításukat három évvel ké­sőbb Dávid Tornyában rendezték meg. A római-muzulmán erőd 1967 óta váro­si múzeumként szolgál. A Bezalel kollekcióját ma nagyrészt az Izrael Múzeumban őrzik, amelyet Alfred Monsfeld ter­vezett és 1965-ben nyitották meg. A legnagyobb izraeli grafikai gyűjtemény ma 60-80 ezer nyomatot, rajzot és akvarellt tart számon. Két jelentős grafikai alkotó- közösség is működik a városban: a Burston Graphic Center (1974) és a Jerusalem Print Workshop (1975). A most be­mutatkozó grafikusok munkái az előbbi három gyűjtemény és a tel-avivi és a Schreiber University Art Gallery segítsé­gével jutottak el hozzánk.

AVIGDOR ARIKHA, akinek hét rajza a várost övező hegyeket tárja elénk, Bu­kovinában született 1929-ben, 44-ben érkezett Palesztinába. A függetlenségi háborúban szerzett súlyos sebesülése után fölvették a Bezalel Akadémiára. Ta­nulmányait a párizsi Ecole des Beaux Arts-on és a Sorbonne filozófiai fakultá­sán folytatta. 1950 és 1960 között könyvillusztrációkat és absztrakt képe­ket festett. Ezután a természet és a mű­történet felé fordult. Hatással volt rá a város, a „szem éhségével” rajzolta meg kedves helyeit. Közben a Louvre rajzka­binet kurátorává választották, Poussin- és Ingres-kiállításokat rendezett, Párizs­ban és Jeruzsálemben él. Képein nagy szerepet kapnak a föld- és faformák áb­rázolása, mint Isten teremtményei. Az építészet motívumai az ember szekun­der alkotásaként jelenik meg a Miskenoti kert című litográfián.

TUVIA BEERI 1928-ban a szlovákiai Tapolcsányban született. 1948 után ő is a Bezalelban és Párizsban tanult, ma az Avni Institute of Art grafikatanára, nyo­matain egy belső rend mértani vetülete és a Jeruzsálem feletti égbolt tragikus-­monumentális változásai ütköznek. Be­mutatott művének címe: Jeruzsálem, Ab hegye.

DAVID BEN SHAUL 1932-ben, Jeru­zsálemben született. Viszonylag későn, a 60-as években Itáliában és Párizsban tanult művészetet, ma az Abu Tor ne­gyedben van műterme, amelynek párat­lan fekvéséről egyik szitanyomata – a mellékelt Látkép a művész stúdiójából – tanúskodik, nagy foltokban komponál, erőteljes fény-árnyék és komplementer hatásokkal dolgozik.

MOSHE GERSHUNI 1936-ban, Tel-Avivban született, az Avni Art Institute-on tanult. Képei a Kaddis nyolc imasza­va közül „rajzolnak” egyet-egyet. A sötét­ség gomolygása és a fény nyugalma gra­fikai párviadalt vív. A küzdelem hol feke­te virágnak látszik, hol olyan látványnak, amelyet a születő gyermek láthat a szülőcsatornában. Bemutatott képe: Kad­dis: Megdicsőül.

MICHAIL GROBMAN 1939-ben szü­letett Moszkvában, ott volt könyv- és lapillusztrátor. 71-ben alijázik Izraelbe. Két szitanyomatán két mágikus, antropomorf szörny. Egyrészt az orosz és az ukrajnai zsidó misztikából, másrészt a Jeruzsálemmel és környékével kapcso­latos mennyei-pokoli mítoszokból lép­tek elő. A plakát töménységével fejezi ki a zsidó történelem által felhalmozott fe­szültségeket – egészen az új betelepülő beilleszkedési nehézségeiig. A fekete égbolt című képét mutatjuk be.

MENASHE KADISHMAN 1932-ben, Tel-Avivban született. Előbb ott tanult szobrászatot, majd Londonban, a St. Martin’s School of Arts-on. Szitanyoma­tain a Jeruzsálemet ábrázoló fotót mint primer anyagot használja. A reprezentá­ció küszöbéig képes visszafogni az ere­deti kép hozott információit, amikor egy erőteljes színnel határozott jelet tesz a kompozícióba. Az olajfák repetitív is­métlését morzejelszerű szöveggé színe­zi például az Egy olajfa Jeruzsálemben. Az eredmény igen expresszív hatású.

LILIANE KLAPISCH (1939) Párizsból származik. Marokkóban kezdett művészetet tanulni, 69-től él Jeruzsálemben, ahol 77-ben elnyeri a város művészeti díját. Tollrajzain lépcsők, ablakok, bal­konok és víztartályok táncolnak békes­séget sugárzó epikus modorban. 1987-ben készített tollrajza A Ben Zvi sugárút.

MICHAEL KOVNER az izraeli Ein Hahoreshben született, 1948-ben. 1972-75 között New Yorkban tanult művésze­tet, 84-ben elnyerte az Izrael-Amerika Alapítvány ösztöndíját. Tollrajza (Jerusalem, 1978) „légi felvétel”, szürrealista „gyerekrajz”, amely térképszerűen ábrá­zolja, ami egy madár elé tárul.

OFER LELLOUCHE (1947) Tuniszból 60-ban emigrált Párizsba, ott matemati­kát és fizikát tanult. 66-ban a Yechiam kibucban telepszik le. Francia irodalom­ból szerez tudományos fokozatot a Tel-Aviv Universityn, közben képzőművé­szetet tanul, 71-75 között Césarnál szobrászatot ismét Párizsban, ahol iro­dalmi doktorátust szerez. Ó-Jaffában van műterme, a művésznegyedben. Acéllemezzel járta be a Jeruzsálem kö­rüli hegyeket, és a kiállítók közül a ki­emelkedően legprofibb és egyben legtradicionálisabb karcokat rajzolta, Remb­randthoz foghatóan kevés vonallal. Ezek egyike az Elijahu című rajza.

RAANAN LEVY (1954) Jeruzsálem­ben született. A Firenzei Szépművészeti Akadémián, majd sztároknál, Giuseppe Guttusónál és Denis Olsennél tanult. 79-ben a Héber Egyetemen védi meg „Álta­lános történelem és az iszlám országok” című doktori értekezését. 82-83-ban Amszterdam, 86-88 között Párizs ven­dégművésze. Az előző irodalomtudós­hoz hasonlóan ő is professzionális mes­tere a hidegtűnek. Tájképein az építésze­ti részletek – közte az Abu kapu – meta­fizikus konstrukció építőelemei.

URI LIFSHITZ 1936-ban, a Givat Haslasa kibucban született. A Bezalelen ta­nult és az Erazmus Alapítvány segítségé­vel Párizsban. Sok festékkel, sok vonal­lal készíti metszeteit, de egy különös technológiai fogással azok mint a fotoszolarizációban: egyszerre pozitívban és negatívban is látszódnak. Ezzel a Zion hegy a város vallástörténeti toposzának megfelelően spirituális közegben jele­nik meg.

JAKOB PINS (1917) Németországban született. 36-ban emigrált, 41-45 között tanult művészetet. 1956-tól a Bezalel Akadémia tanára. Fametszetein a műfaj klasszikus teljesítményeit ismétli meg egy olyan tájélmény alapján, amit klasszikus mesterek értelemszerűen nem élhettek át Házak és árnyak című alkotását mutatjuk be.

A Bálint Közösségi Házban bemutat­kozó művészek többsége a világ külön­böző tájairól érkezett Izraelbe. Sabrénak, alijázónak nyitva álltak a világ jelen­tős képzőművészei iskolái. Izrael, úgy látszik, a háborúk közepette is adott ar­ra, hogy tehetségei egy elszigetelt geopolitikai helyzetben is jelen lehessenek a képzőművészet világszínpadán. Erről a több száz külföldi galériában és múze­umban megrendezett egyéni-csoportos kiállítás is tanúskodik. Az exkluzív listák­ra rákerült a budapesti is. Szegő György­

Címkék:1995-09

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A bibliai időktől kezdve

Jeruzsálem áll a zsidó történelem, gondolat vagy vonzódás és természetesen ennek művészi és művészeti kifejezésének tolmácsolásában. Minden nemzedék művészeinek találkozása,...

Jövőre (a kettéosztott?) Jeruzsálemben

Rabin miniszterelnök - csakúgy, mint a Munkapárt többi vezetője - Izraelben és külföldön, minden lehetséges alkalommal kötelességszerűen elismétli, hogy „Jeruzsálem...

Close