Szombat előfizetés 2017

Körkérdés az egyházi átvilágításról

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Körkérdés az egyházi átvilágításról

A múltfeltárás, a diktatúra és a demokrácia közötti cezúra meghúzása elemi társadalmi szükséglet, mely a zsidó közösség számára is feladatot jelent. E té­mával folyóiratunk már számos ízben foglalkozott. A Szombat nyár végén, a közelgő zsidó újév előtt, ami a hagyomány szerint a számvetés, tetteink mér­legelésének ideje, három körkérdést intézett a zsidó közélet szereplőihez: szervezetek és intézmények vezetőihez.

  1. Legyen-e Ön szerint egyházi átvilágítás és kikre terjedjen ki?

  2. Milyen hatása lehet Ön szerint az egész társadalomra és közössé­günkre nézve az átvilágításnak, illetve az átvilágítás elmaradásának?

  3. Ön átvilágíttatná-e önként magát, és nyilvánosságra hozná-e ennek eredményét?

Kérdéseinket a következő személyiségeknek juttattuk el:

Alföldy Kata, a Zsidó Fiatalok Magyarországi Egyesülete elnöke

Deutsch Róbert, főrabbi, a Budapesti Rabbiság igazgatója

Dr. Feldmájer Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke

Fixler Herman, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke

Herzog László, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség főtitkára

Hajósné dr. Vértes Antónia, a B’nai B’rith elnöke

Kardos Péter, főrabbi, az Új Élet főszerkesztője

Örley Pál, a Munkaszolgálatosok Országos Bizottsága elnöke

Schöner Alfréd, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektora

Dr. Schweitzer József, főrabbi

Streit Sándor, a Budapesti Zsidó Hitközségek elnöke

Dr. Szenes Iván, a Nácizmus Üldözöttéinek Bizottsága elnöke

Tordai Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke

Zoltai Gusztáv, a Budapesti Zsidó Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitköz­ségek Szövetsége ügyvezető igazgatója

Szerkesztőségünk az alábbi válaszokat kapta.

FELDMÁJER PÉTER

1 Mindig is szükségesnek tartottam az egyházi átvilágítást és ezt szor­galmaztam is.

Ennek azonban csak akkor volna ér­telme, ha valamennyi hitközségi ve­zetőre kiterjedne, vagyis a rabbikra, a hitközségi elnökökre, a körzeti elnö­kökre valamint a közgyűlés tagjaira.

2 Az átvilágítás már elkésett, hiszen ezt az 1990-es évek elején kellett volna megejteni, akkor lett vol­na gyakorlati jelentősége.

Szerintem semmiféle hatással sem lenne egy ilyen átvilágítás a zsidó közös­ségre, hiszen a hitközségi rendszer áta­lakítása óta több mint 12 év telt el, és ha valakit esetleg érintetlennek is talál­nának, azt nem lenne igazságos megítél­ni kizárólag az 1990-ig végzett tevékeny­ség alapján, de figyelembe kellene ven­ni az azóta tanúsított magatartását is.

Az átvilágítás már csak azért is igaz­ságtalan eredményt hozna, mert a fősza­bály szerint az MSZMP tagjait nem kényszeríthették besúgásra a belügyi szer­vek, ők pártvonalon adtak jelentéseket, mégsem tekintenék őket érintetteknek.

Sokan vannak egyébként olyanok is, akik semmiféle nyilvántartásban sem szerepelnek, mert nem voltak semmiféle kapcsolatban titkosszolgálatokkal, az MSZMP-vel, mégis árulók voltak, mert különböző büntetőperekben hamis, ter­helő vallomást tettek a zsidó testvéreik­re azért, hogy mentsék a bőrüket.

3 Én már átvilágítattam magamat, és nyilvánosságra hozattam eredményét az országos médiában.

HAJÓSNÉ VÉRTES ANTÓNIA

Egyrészt annyiban pontosítom a kér­dést (gondolom ez volt a szándék), hogy zsidó szervezet vezetőjeként az egyházi átvilágítás kérdését kizárólag csak a zsidó közösségre, ill. vallási szervezeteire szeretném érteni.

1 Az első kérdésre nem tudok röviden válaszolni. Ambivalens érzé­seim vannak a téma felvetésével kap­csolatban is.

Egyrészt azt gondolom, hogy az em­berek cselekedetei az adott történelmi, társadalmi viszonyok között méretnek meg. Különösen a holocaust után a túl­élés reflexeit, a félelmeket, a kénysze­reket, és a cselekedeteket nem mer­ném ítélkezésem alá vonni, ezért nem is bolygatnám.

Ugyanakkor igaz, hogy a „besúgó” rendszer lényege volt, hogy bizalmat­lanságot, gyanakvást és félelmet szült (gyakran okkal, és gyakran ok nélkül), ami megmérgezte az adott, egymásra utalt, és összetartozásra szoruló közös­ség mindennapjait, veszélyeztette a megfigyelt személy(ek) életét, egzisz­tenciáját. A bizalmatlanság légkörét fel­oldani pedig csak tisztázó, feltáró, és lezáró lépésekkel lehet. Ez a szempont az átvilágítás igényét veti fel.

E két egymásnak ellentmondó érzés alapján talán valami közmegegyezéssel lehetne eldönteni, akarjuk-e a feltárást, vagy sem. A zsidó hitközségek belső életét közelről nem ismerem, nem tu­dom, hogy ilyen közmegegyezésre le­het-e számítani. Amit közeli szem­lélőként látok, hallok, annak alapján azt gondolom, hogy: nem.

A kérdés másik fele, hogy kikre ter­jedjen ki. Azt hiszem, mindazokat érin­tenie kellene, akik vezetői a hitközség­nek, ill. a rabbikar tagjaira.

2 A kérdést szűkítve, csak a közösségünkről gondolkodnék.

A Magyarországon élő zsidóknak vajon hány %-a az, aki rendszeres vallásgyakor­ló, és az egyházi személyekhez valamifé­le szorosabb, vagy személyesebb kap­csolat fűzi (annál szorosabb, mint az egyes családi események egyházi meg­rendezése)? Nos, e tekintetben egyáltalán nem érzem, hogy a kérdésben felvetet­teknek jelentős társadalmi hatása lenne.

Más kérdés, hogy a Magyarországi Zsi­dó Hitközségek Szövetsége, a kis létszámú vallásos zsidó közösség képvisele­tén túl messze nagyobb szerepet játszik: szociális, kulturális intézményrendszere a zsidóság szélesebb körét szolgálja, az állammal szemben vagyoni ügyekben, az érdekképviselet terén szintén a zsidó közösség szélesebb körét képviseli. E tekintetben kétség kívül van annak je­lentősége, hogy kik képviselik a zsidósá­got külső szervek felé. Kérdés, hogy me­lyek azok a cselekedetek, és tulajdonsá­gok, amelyek hitelessé teszik az embert. Számomra azok a hiteles emberek, akik jól ismerik mind a vallásos életet élő zsi­dó közösséget, a hitközséghez nem kap­csolódó zsidóság társadalmi összetéte­lét, kulturális értékeit, érdekviszonyait, és azok érdekében felelősséggel, meg­győzően, hatékonyan lépnek fel, akik empátiával és vasszigorral védik a kö­zösség érdekét, akik feddhetetlenek, akiknek erkölcsi, etikai megítélése min­den kritikát kibír. Gondolom, hogy a hi­telességhez hozzájárul, hogy besúgó múlt ne tapadjon hozzájuk. Nem tudom megítélni, hogy az átvilágításnak, ill. annak elmaradásának mekkora szerepe lenne abban, hogy az általam felsorolt jellemzőkkel bíró személyek képviselje­nek bennünket. Erről fogalmam sincs, de ha csak ezen múlna a hitelesség, ha igazán csak ezen múlna, akkor én támo­gatnám az átvilágítást.

De gyanítom, hogy a múlt tisztázása nem akkora társadalmi jelentőségű, mint a jelené.

3 Ha az átvilágítás rám is kiterjedne: Igen.

KARDOS PÉTER

Körkérdésükre egy javaslattal válaszol­nék. Javasolnám valamennyi érdekelt összehívását egy kerekasztal-konferenciára ebben a témában, amely a nyilvá­nosság előtt zajlana, esetleg lapjuk tu­dósítana erről az eseményről. Ami en­gem illet, előzetes időegyeztetés után bármilyen körülmények között és bár­kivel hajlandó vagyok részt venni egy ilyen megbeszélésen.

SCHÖNER ALFRÉD

Az elmúlt héten hozzám intézett – le­vélben felvetett – témákat 12 évvel a rendszerváltás után, az állam és egyház szétválasztásának tükrében, irrelevánsnak tartom. Különös tekintettel az elmúlt hónapok tömegkommuniká­cióban közzétett ellentmondásos „eredményeire”, vélt vagy valós „hite­lességére”.

STREIT SÁNDOR

1 A Mazsihisz, és a BZSH, vezetőinek átvilágítása lehetséges, talán szükséges is, de mindenkinek önmagának keli eldöntenie. Abban az esetben, ha törvény születik e kér­désről, akkor mindenképpen szüksé­gesnek tartom valamennyi olyan hit­életi és világi vezető átvilágítását, akik a hitközséget vezetik és irányít­ják.

2 Nehéz ma felmérni, hogy milyen hatása lehet az egész társada­lomra, illetve a közösségünkre. Abban az esetben, ha a többi egyház és fele­kezet szintén önként, illetve ha a tör­vény megszületik az átvilágításról, szin­tén hasonlóan cselekszik, akkor a tár­sadalom biztosan pozitívan bírálja majd el a döntésünket. Ha nem így tör­ténik, fennáll a lehetősége annak, ha csak a MAZSIHISZ világítja át a fent em­lített vezetőket, hogy negatív vélemé­nyek is megfogalmazódhatnak a társa­dalmi megítélés terén.

3 A személyem átvilágítását bármely esetben vállalom és annak eredményét akár szűkebb, akár tágabb körben nyilvánosságra hozom.

TORDAI PÉTER

1 Legyen! A vallási és a világi vezetésre kellene kiterjednie, de a pontos kört a Mazsihisz közgyűlése hivatott megtárgyalni és meghatároz­ni.

2 Az átvilágítás véleményem szerint jó hatással lenne mind a kö­zösségen belül, mind pedig a tágabb társadalomban, bár elképzelhető, hogy bizonyos személyekre rossz fényt vet­het. Az átvilágítás elmaradása továbbra is bizonytalanságot, bizalmatlanságot tartana fenn, amely esetenként alapta­lan gyanúsítgatásokhoz vezet.

3 Igen, természetesen átvilágíttatnám magam, és az eredményt mind a Mazsihisz küldöttei, mind a tár­sadalmi fórumok előtt nyilvánossá ten­ném.

ZOLTAI GUSZTÁV

1 Személy szerint egyetértek azzal, hogy az egyházi és a világi ve­zetőket átvilágítsák. Ezzel sok szóbe­szédnek elejét lehetne venni. Ezt azon­ban a MAZSIHISZ-nek kell eldönteni. Véleményem szerint valamennyi vá­lasztott vezetőre, elöljáróra és rabbira kellene kiterjednie.

2 Véleményem szerint pozitív és negatív hatása lehet. Felekezeten belül pozitív, kifelé nem tudom prognosztizálni. Az átvilágítás elejét ve­heti az alaptalan szóbeszédnek. Míg az átvilágítás elmaradása továbbra is teret adhat alaptalan vádaskodásnak.

3 Természetesen önként vállalom az átvilágítást és hajlandó va­gyok az eredményt nyilvánosságra hoz­ni.

Címkék:2002-10

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

A Zsidó Kultúra Napja Budapesten – az Európai Zsidó Kultúra Napján

A Zsidó Kultúra napja Budapesten - az Európai Zsidó Kultúra napján Június 15-én és 16-án - Európa fővárosaihoz hasonlóan -...

Átvilágítást

Átvilágítást? Átvilágítást! Lapunk körkérdésére különböző válaszok érkeztek, s nagy része nem tagadja az egyházi átvilágí­tás szükségességét. A válaszolók egyike azonban...

Close