Könyvmoly

Könyv­moly

Lapunk újraindítja közkedvelt, de kissé feledésbe merült rovatát. A Könyvmoly igyekszik bemutatni a közelmúltban megjelent zsidó tárgyú könyveket, és igyekszik tájékoztatni az Olvasókat a jö­vőben megjelenő könyvekről is.

A GLM Unió Bt. tavaly indította el Ol­csó zsidó könyvtár sorozatát. Ennek el­ső darabja a Zsidó imaköny péntek es­tére magyar fonetikus átírással és gya­korlati útmutatással. így a teljesen kez­dők is megtudhatják, hogy mi a teendő, ha beköszönt a Szombat. Ebben a soro­zatban jelent meg Hugo Bettauer: Nagyváros zsidók nélkül című könyve. A világhírű, szatirikus regényből már a 20-as években filmet készítettek. A kiadó verseket is ajánl az Olvasóknak. Az ár el­len – ez a címe Kiss József, a századfor­dulón élt magyar zsidó költő válogatott verseiből kiadott kötetnek. Ebben az évben új sorozatot indított el a kiadó Híres zsidó regények címmel. Ebből az első Szabolcsi Lajos: Bar-Kochba, a csillag fia című történelmi regénye. A könyv a Róma elleni szabadságharc vezetőjéről és koráról szól. A mű megértését Sza­bolcsi Miklós irodalomtörténész, a szerző fia tanulmánya segíti.

A Múlt és Jövő Könyvkiadónál jelent meg tavaly a két világháború közötti zsidó irodalom két alapműve Patai József: A középső kapu című szociografikus, ön­életrajzi regénye, mely az egykor volt jesivavilágba enged bepillantást, és Schön Dezső (a ma Izraelben élő, kilencvenegy éves író) Istenkeresők a Kárpátok alatt cí­mű szociográfiába oltott szépprózája, a magyar haszidizmus regényes históriája. Komlós Aladár két kötetben összegyűjtött, korszakos jelentőségű irodalomtör­téneti munkásságának foglalata a Magyar­ zsidó szellemtörténet a reformkortól a holocaustig. Esszék és cikkek, érdekfeszítő kísérletek a zsidó irodalom mibenlé­tének meghatározására, és egy hiánypótló munka első része: A magyar zsidóság irodalmi tevékenysége a XIX. században. A Komlós-kötetről folyóiratunk a közeljövőben hosszabb kritikát tervez. A kiadó idén négy új könyvvel jelentkezett. Hahn István: A próféták forradalma a Zsidó tu­dományok sorozat első kötete. A könyv a híres tudós 85. születésnapján jelent meg, vallástörténeti és történelmi tanul­mányokat tartalmaz. A könyvet Haraszti György szerkesztette. A Zsidó Tudományok második darabja Bacher Vilmos: Szentírás és zsidó tudomány című tanul­mánykötete. Bacher Vilmos a nagy zsidó tudós nemzedék egyik legnagyobb tagja, több mint harminc évig tanított az Orszá­gos Rabbiképző Intézet Biblia tanszékén. Tanulmányai nemcsak a Bibliával, hanem a keleti nyelvekkel, a héber grammatiká­val is foglalkoznak. A kiadó az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. év­fordulójára jelentette meg Bernstein Bé­la: A negyvennyolcas magyar szabadság- harc és a zsidók című könyvet. A könyv először 1898-ban jelent meg, melyhez az előszót Jókai Mór írta. A könyv tartalmaz­za a zsidó honvédtisztek névsorát, továb­bá fotókat, korabeli dokumentumokat, újságcikkeket. Szintén erre az évforduló­ra jelent meg az I84&1849 a magyar zsi­dóság életében című szöveggyűjtemény, melyet Zsoldos Jenő, a Zsidó Leánygim­názium igazgatója szerkesztett 1948-ban.

A kötet korabeli újságcikkekből, versek­ből, levelekből áll, melyek szerzői közt megtaláljuk Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Táncsics Mihály, Csemegi Károly stb. nevét

Az Osiris Kiadónál jelent meg Rékai Miklós: A munkácsi zsidók „terített asz­tala”. A könyv a kárpátaljai zsidó hagyo­mányokról szól, arról hogy mennyire ma­radt meg a haszidizmus központjaiban az a szigorú vallási szabályrendszer, amely egykor meghatározta a közösség életét. Mircea Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története címmel egy három kötetből álló, átfogó vallástörténeti mű jelent meg. Szerzője századunk egyik legjelentősebb összehasonlító vallástör­ténésze, aki Romániában született, ké­sőbb Franciaországban, illetve az Egye­sült Államokban élt. Az első kötet bemu­tatja Mezopotámia, az ősi Egyiptom, Izra­el, a hettiták ősi hitvilágát, az indoeuró­pai vallások kezdeteit. A második kötet a brahmanizmuson, a hinduizmuson, a ró­mai valláson át a kereszténység születé­séig, míg a harmadik kötet Mohamedtől az újkorig mutatja be a vallástörténet eseményeit. Vermes Géza: Jézus és a judaizmus világa című könyve a korábban megjelent A zsidó Jézusnak a folyta­tása. A szerző itt az 1970-es években tar­tott előadásait gyűjtötte kötetbe. Forrása­nyaga az Újszövetség mellett a korai rabbinikus irodalom. A kiadó ez év májusá­ban adja ki Vermes Géza: A qumrani közösség és a holt-tengeri tekercsek törté­nete című könyvét. A kötet részletesen tárgyalja a holt-tengeri tekercsekkel és a qumrani közösséggel foglalkozó kutatá­sokat, tételesen felsorolja a qumrani könyvtár anyagát, a legjelentősebb kézi­ratokból részleteket közöl. Ugyanezt a té­mát dolgozza fel Komoróczy Géza: Kiál­tó szó a pusztában című könyve. Ez a kö­tet az 1961-es kiadás átdolgozott, javí­tott kiadása, a többé-kevésbé épen fenn­maradt tekercsek fordítását közli. Palesz­tina, Oroszország, Spanyolország, Fran­ciaország, Anglia – Arthur Koestler életútjának állomásai. Egy emberé, aki min­denütt ott volt, ahol történt valami. For­dulatokban bővelkedő önéletrajzi trilógi­ájának második kötete A láthatatlan írás.

Kérjük azokat a kiadókat, amelyek könyveit most nem tudtuk bemutatni, juttassák el szerkesztőségünkbe kiadvá­nyaik listáját!

Hahn Fanni