Szombat előfizetés 2017

Könyvespolc

Írta: Fazekas M. László - Rovat: Archívum, Irodalom

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Izraeli könyvek a magyarországi cionista szervezetek múltjáról

A Beer-Sheván élő szerző, Aser Zohár Öt generáció címmel héber nyelven, sok éves munkával állította össze és írta meg a cionista mozgalom egyik Magyarországon működött szervezetének dokumentumokkal, illusztrációkkal gazdagon alátámasztott történetét. 1946-tól 1949-ig betiltásakor több vezetőjének letartóztatásáig ő volt a Dror Habonim titkára Budapesten.

A Kelet-Magyarországon élt Fényes család 1922-ben született fia Sárospatakon járt iskolába. A tanulást 1938ban, az akkori kényszerítő körülmények hatására félbe kellett szakítania, hogy szüleinek öt testvére felnevelésében segítségére lehessen. A fővárosban szakmát tanult, villanyszerelő segédként dolgozott, mindaddig, míg 1943-ban bevonultatták munkaszolgálatra. Az ország német megszállása után a mauthauseni koncentrációs táborban raboskodott.

Szabadulása után visszatért Budapestre, ahol találkozott két életben maradt nővérével. Szüleiket és három testvérüket megölték Auschwitzban.

A tragikus eseményeket átélt szerző könyvében magyar nevükön említi golgotajárásának állomásait: Újvidéket, Havasalját stb., és arról a munkáról számol be, melynek során a cionista szervezet a mezőgazdasági ismeretek elsajátítására Sátoraljaújhelyen, Karcagon, Győrszentivánon, a budapesti MIKEFE kertészetében és másutt létrehozott csoportok, különböző ifjúsági klubok, tanulókörök tagjait készítette fel a kivándorlásra. A résztvevők többsége illegálisan hagyta el szülőföldjét és több-kevesebb viszontagság után kibucokban folytatta életét Izraelben.

Aser Zohártól értesültünk arról, hogy ugyanebben a témakörben Mose Jizrael, a Kibuc Afikim tagja is kiadásra készíti elő emlékiratait. A szerző az 1928-1948 közötti időszakra visszatekintve a magyarországi cionista mozgalom különböző csoportjainak tevékenységéről számol be. így mindkét könyv értékes adatokkal egészíti majd ki a magyarországi zsidóságnak a negyvenes években átélt megpróbáltatásairól és küzdelmeiről szóló ismereteinket.

V.F.

Elpusztult és átmentett értékek

(Feuerstein Emil: Egy marék virág. A szerző kiadása, 1992. 252 oldal, ár nélkül.)

Megjelent Feuerstein Emil, a magyar ajkú zsidóság szellemi örökségét ismertető művének negyedik része. Az Elie Wiesel előszavával útnak indított sorozat Tel-Avivban 1986-ban napvilágot látott első kötetében 75, a következő évben elkészült másodikban 76, a harmadikban 60 alkotóról és gazdag életműről ad tömör összefoglaló képet az ismert enciklopédista, művelődéstörténész, író. Most három izraeli kiadás után az előzőeknél szerényebb külsővel és sajnos megszámlálhatatlan sok sajtóhibával Magyarországon jelentette meg a negyedik kötetet a szerző.

Így is örülni kell neki. Külön-külön 65 neves, magyar földről elindult és világhírűvé lett személyiségről és rajtuk kívül nagy nevű családokról, alkotócsoportokról, tudósokról, művészekről, írókról, olimpiai bajnokokról fest portrét Feuerstein, új módon felbecsülhetetlen értékű információhoz juttatva olvasóit. Az új kötetben mindez még kiegészül az ismertetett személyiség egy-egy írásával, róla szóló dokumentumokkal.

A tanulmányait Budapesten kezdő, majd német és svájci egyetemeken folytató író csaknem fél évszázada dolgozik alapos kutatásokra támaszkodó munkáin. Különböző nyelveken megjelent ötven könyvét tizenhat kiadó gondozta, munkásságáért 1990-ben hazájában a Megörökítési Bizottság díjával tüntették ki.

Minthogy az Egy marék virág összefoglaló címmel kiadott köteteket a magyar könyvtárakba és az érdeklődőkhöz is szeretné eljuttatni, a saját költségén megvalósított vállalkozás évek során nem csekély anyagi és adminisztrációs erőfeszítést igényelt. Ez a mai napig sem hozta meg a várt eredményt, ami már csak azért is szomorú, mert hazai kultúrkincsünk hiánypótló részéről van szó, s mert időközben a tudós ötödik kötetének kézirata is elkészült. Az egész mű csaknem kétezer oldalnyi terjedelmű lenne. A nagyszabású munka magában foglalja a Magyarországnak is sok dicsőséget szerzett Nobel-díjasok Bárány Róbert, Hevesi György, Wigner Jenő, Izidor Rabbi, Gábor Dénes, Milton Friedmann, Elie Wiesel és más tudósok, írók, művészek, sportolók, zeneszerzők, filmes világnagyságok életművének ismertetését.

Reméljük, hogy az előzőekkel együtt a nagy mű ötödik kötete is eljut az olvasókhoz, sikerre viszi Feuerstein Emil tiszteletet és elismerést érdemlő vállalkozását, a magyar-zsidó kulturális örökség gazdagítását.

(vadász)

 

A két út

(Tábor Béla: A zsidóság két útja. Pesti Szalon, 1990. 178 oldal, 144 Ft.)

Tábor Béla 1907-ben született Budapesten. Felső kereskedelmi iskolát végzett, német-angol levelezőként dolgozott. 1936-ban jelent meg Vádirat a szellem ellen című könyve, melyet Szabó Lajossal közösen írt. A zsidóság két útja 1939-ben látott napvilágot. Tábor Béla megjárta a munkaszolgálatot és a lágereket. 1947 óta műfordításból élt, 1990-ben megélhette A zsidóság két útja második kiadását, melynek utószavát ő írta.

A zsidóság két útja első kiadása 1939. augusztus elején jelent meg, négy héttel a második világháború kitörése előtt. Megírásához 1938 januárjában fogtam hozzá, ötven nappal az Anschluss előtt, és mintegy két hónappal a győri beszéd után, amelyben Darányi Kálmán miniszterelnök bejelentette az első zsidótörvényt. ”

Az olvasónak nagy levegőt kell vennie, mielőtt a könyv olvasásához kezd. Az első részben található vallásról, fajról, a zsidóság lényegéről szóló fejtegetések csak nagy türelemmel követhetők végig, némelyek számára talán öncélú filozofálásnak tűnnek, de „aki ad absurdum vitt hipotéziseiben csupán szőrszálhasogatást lát, elfelejti, hogy ez a legtisztább tudományos módszer” írja a szerző a Talmudról. A szellemről, fajiságról, személyiségről leírt gondolatai egy széles látókörű és roppant műveit emberre vallanak. A zsidó vallásról való elmélkedése pedig, amely a Smá Jiszroélen és a Tízparancsolaton keresztül kutatja a vallás lényegét, összehasonlítva azt más világvallásokkal is, a mélyen hívő gondolkodó véleményét tükrözi. ,A zsidóság faj és mégsem faj (…) Ez a különleges kettősség megfelel egy másik különleges kettősségnek: a zsidóság az egyetlen faj, amely vallás is. (…)a zsidó vallást így írhatjuk le: a bűntudat és öntudat egységének vallása. Ez az egység adja a zsidó vallási magatartást. Ahol a bűntudat és öntudat egysége megszakad vagy egyensúlya felborul, megszűnik a zsidó vallás.

Tábor Béla nagyon kemény kritikával illeti a zsidóságot, de célja a zsidóság felrázása, bíráló szavaiból népe iránti őszinte aggodalom árad. „A zsidóság fokozott felelősséggel tartozik minden lépéséért, és ha a történelem folyamán fokozottan is vonták felelősségre, csak azt mutatja, hogy a népek, amelyekkel kapcsolatba került, ösztönösen is helyesen értékelték a zsidóság történelmi helyzetét. Azok a zsidók, akik mégis hajlanak arra, hogy a zsidó nép és zsidó vallás történelmileg kétségtelenül egyedülálló viszonyából a zsidó nép értékfölényére következtessenek, nagyon átlátszó és nagyon szomorú módon tévesztik meg magukat. ”

Még ennél is messzebb megy, amikor kifejti, hogy nem a külső erők, hanem a zsidóság belső szellemi erői játszottak szerepet történelme alakulásában. „Hogy a zsidóságot szétszórták és gettóba zárták, másodrangú tény; lényegesebb, hogy mikor szétszórták, már készen volt a szétszóródásra, és mikor gettóba zárták, már készen volt a gettóra. ”

A zsidóknak a gazdasághoz fűződő viszonyáról külön fejezetben ír: a gazdaság alárendeli a szellemet az anyagnak, a zsidóság pedig csak a szellem elsődlegességében hihet, a racionalizmus és az anyagelvűség nem lehet a zsidóság sajátja. Innen elindulva kezdi el a zsidó kiutat keresni. „A gyűlöletet és idegenséget, amellyel a zsidóság bármilyen okból is találkozott, csak egyetlen fegyverrel győzhette volna (és győzheti ma is) le: az áldozatkészséggel és szeretettel az igazi zsidó szellem vállalásával. (…) A gazdaságban való elmerülés az áldozat tagadása” Kegyetlen kritika, önmarcangolóan őszinte.

Izrael népe a megszólított. Nem csak teológiai értelemben, hanem történelmi síkon is kapcsolata van a Kinyilatkoztatással. „Aki csak ennek az egyetlen történelmi összefüggésnek horderejét fel tudja fogni, a legkeményebb zsidó önkritikát, a legszigorúbb mérték alkalmazását sem találhatja túlzottnak. ”

Tábor Béla lelkiismeret-ébresztő gondolatmenete megrendítő. „A zsidó történelem értelme az áldozat. ” A Holocaust optikáján át nézve minden egyes szó jelentősége óriásivá növekszik. Az utolsó pillanatban kísérelte meg a magyar zsidóságot felrázni, lehet, már túl későn, de szavai ma is húsbavágóak. Könyve a zsidó „írástudó” mindenkor kötelező kritikája, amelyet a megtisztulás iránti vágy vezérel.

Ezért van szükség mindenekelőtt a kíméletlen zsidó önkritika próbakövére. Nem lehet közöttünk senki, akit ez az önkritika ne érintene fájdalmasan. De a fájdalom lehet termékeny és lehet terméketlen. Akiből nem vált ki mást, mint felszisszenést, arról tudni fogjuk, hogy a zsidó feltámadás ellen döntött. Az élni-akarók számára a fájdalom az élet hívó szava erőt merítenek belőle. Itt válik el egymástól a zsidóság két útja. ”

Fazekas M. László

Címkék:1993-02

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Tartuffe színeváltozása

 A Budapesti Kamaraszínház előadásáról Amióta egy rendezőnek magyarázkodnia kell majd’ minden bemutatott darab kapcsán aktuális-e, „kiszól-e” az itt és most...

Aki látta Dávid királyt…

Magén István interjúja Engel Tevan István grafikusművésszel 1936-ban született ugyanabban a lakásban, melyben az interjú készült A dolgozószobák hatalmas ablakaiból...

Close