Szombat előfizetés 2017

Klezmerek

Írta: Babits Antal - Rovat: Archívum, Zene

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Június 10-én páratlan koncert helyszíne volt a Csokonai Művelődési Központ. A New York-i The Klezmatics együttes jiddis népzenét játszott a zsúfolásig megtelt kultúrház érdeklődőinek. A műsort végighallgatva nyugodtan állíthatom, hogy minden várakozást felülmúlt a modern klezmerek (héber: hangszer, amely a jiddis vándor zenészekre utal) budapesti bemutatkozása.

Legnagyobb erényük talán abban keresendő, hogy nem reprodukálni, „megidézni” akarnak egy hajdan virágzó műfajt, hanem azt tovább élve igazi népzenészhez illően napjaink lelkületéhez transzponálva szólaltatják meg a régebbi és az újabb dalokat. Ez a tudatosság érvényre jut hangszerelésükben is, hiszen a hagyományos vándor zsidó zenészek jellegzetes instrumentumai mellett, mint például a hegedű, klarinét, trombita, tangóharmonika, helyet kap náluk a basszusgitár éppúgy, mint a szintetizátor, vagy az elektromos hegedű. Művészi kvalitásukra jellemző, hogy a fent említett kettősség náluk szerves egységet alkot, s nem különül el az újkori hangszer hangja az ősitől. Sőt olyan hangszíneket alkalmaznak az elektronikus technika segítségével például a hegedűn, amelyek régmúlt idők nomád pusztai vándorlásainak archaikus dallamainak hangszínei is lehettek volna – így teremtve időtől tértől független, kortalan állapotot.

Szép példa volt a koncerten a fentiekre az „Arab tánc” című kompozíciójuk.

Virtuozitásuk egyedülálló a nemzetközi klezmer zenészek körében. Egyik kiemelkedő szólistájuk a hegedűs Alicia Svigals, aki egyébként az amerikai jiddis Yivo Institute hegedűtanára egyúttal.

Előadásában többek között hallhattunk olyan mezőségi hegedű- szólóra emlékeztető darabot, vagy jellegzetes romániai doinát is, amelyek akár Bartók vagy Kodály gyűjtőútján is elhangozhattak volna.

Az est igazi sztárja a klarinétos David Krakauer volt, aki kiemelkedő technikai tudással, magas művészi átéléssel tolmácsolta az egyes számokat. Megnyilatkozásai sok tekintetben emlékeztettek a szintén klezmer családból származó, kiváló dzsessz klarinétosra Benny Goodmanre.

Felejthetetlen játékukkal nem egyszerűen reprodukálták az ősök tradícióját, hanem továbbfejlesztve, napjaink stílusában és zenei eszközeivel jelen idejűvé varázsolták e műfajt. Így tudták biztosítani a hagyomány láncolatát, valamint az újjáéledést – sajátos nagyvárosi zsidó dzsessz-rock stílusban.

Egy, a szó szoros értelmében vett indulóval vonult be a Városháza Dísztermébe június 24-én a Budapester Klezmer Band, első lemezbemutatója alkalmából. Az alig két éve alakult együttes célkitűzése a kelet-európai jiddisül beszélő zsidó közösség hagyományos hangszeres zenéjének ápolása, népszerűsítése.

Az előadásra került darabok dióhéjban elmesélték, szinte áttekintették a zsidóság hányatott történetét, amelynek visszatérő motívuma az állandó vándorlás – újabb és újabb népekkel, kultúrákkal való találkozás. Ilyen találkozás emlékét idézte a „Di rebbetsin” című szám is, jellegzetes fúvóskórusával, ízes énekével, esztrádzenei fordulataival a harmincas évek amerikai szórakoztatózenei ipara világát jelenítve meg, amellyel szintén kapcsolatba került az a jelentős számú zsidó közösség, amelynek egyik kései utóda az együttes mókamestere, a hegedűs-énekes Bob Cohen. Borízű énekével, jellegzetes jiddis akcentusaival a „Rebbe Matenyu” című darabban is felcsillantotta otthonról hozott műveltségét. Az előadás anyagát egyébként a Quint kiadó CD lemezen és kazettán is megjelentette.

A legkiemelkedőbb művészi teljesítményt megítélésem szerint Kohán István (klarinét) nyújtotta, aki nem csak bravúros technikájáról tett tanúbizonyságot, például a “Beym rebbe in Palestine című számban, hanem alapos stílusismeretével, jellegzetes egyéni hangjával, fantáziadús improvizációival végig szíve-lelke-motorja volt e páratlan műsornak.

Talán még színvonalasabb produkciók születhetnének e rendkívül muzikális együttes életében, ha a jiddis zene másik szólóhangszerén, a hegedűn Bob Cohen szintén megmutatná, hogy mire képes egy vérbeli klezmer zenész, s ezáltal egyrészt tehermentesítené klarinétos kollégáját, másrészt új oldalról mutathatná be ezt a régi hegedűs tradícióval rendelkező műfajt, amelynek egyik legismertebb hazai képviselője volt többek között Rózsavölgyi Márk.

Előnyére válna az együttesnek, ha változatosabb műsorral néha hosszabb lélegzetű, improvizatív darabok előadására is vállalkozna, melyek segítségével a klezmer műfaj népzenei oldalát még jobban kidomboríthatná, rámutatva ősi motívumokra, kölcsönhatásokra.

Mindemellett egyéni játékuk talán legnagyobb erénye, hogy egy kihalófélben lévő műfajt lüktető muzsikává varázsolnak.

 

Az augusztus 11-től 13-ig Cfáton zajló izraeli klezmerfesztiválon nagy sikerrel mutatkozott be a Budapester Klezmer Band.

 

Címkék:1992-09

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Ámos Imre szolnoki vázlatkönyvéről

Ámos Imre 1944 őszén, Pesten, a Lehel úti kaszárnyában adta át feleségének, Anna Margitnak azt a vázlatfüzetet, melyben a szolnoki...

Eszti és Beni oldala

Az első földműves Valamikor réges-régen, mielőtt Isten megteremtette Ádámot, megszépítette az Édenkertet, amennyire csak tudta, hogy méltóan fogadhassa benne az...

Close