Szombat előfizetés 2017

Kisugárzás és jövő

Írta: Gadó György - Rovat: Archívum, Belpolitika

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

TOLONGÁS ÉS ZSÚFOLTSÁG mi­att senki sem panaszkodhatott a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület közgyűlésének május 20-án lezaj­lott második fordulóján. A közel 1800 főnyi tagságból csak mintegy százötvenen jelentek meg a Köz­gazdaságtudományi Egyetem nagy, rideg előadótermében, hogy elfo­gadják a módosított alapszabályt és a tavaly novemberi első forduló óta ügyvezetői minőségben működő el­nökség helyébe teljes felhatalmazá­sú, végleges elnökséget válasszanak.

Ha csak a postai kézbesítés hiá­nyosságai meg nem akadályozták, minden egyesületi tag idejében megkapta a meghívót és a napi­rendről szóló tájékoztatót. Miért volt hát oly csekély az érdeklődés?

Azt hiszem, a választ nem annyi­ra az első forduló kétségkívül meg­levő fogyatékosságaiban kell keres­ni, mint inkább az egész zsidó köz­életben történt változásokban.

1988 novemberében, az Egyesület alakulása idején programunk me­résznek számított: a zsidó azonosságtudat erősítése, kulturális örök­ségünk megőrzése senki másnak nem volt még nyilvánosan vállalt ügye. Azóta – a belpolitikai élet­ben végbement fordulattal párhu­zamosan – szép számban létesül­tek új zsidó szervezetek többé-kevésbé hasonló céllal. A közélet más fórumain is polgárjogot nyert a gondolat, hogy a magyar zsidóság­nak nem elsősorban a további asszimiláció a dolga, hanem önmagának megőrzése, és ennek alapján az integrálódás a plurális demokrácia társadalmába. A témák, amelyek kezdeti programjainkban szerepel­tek, különféle más kulturális intéz­mények gondozásában is hangot kaptak.

Mindezek folytán egyesületünk megszűnt olyan közösség lenni, amely kizárólagosan ad helyet ad­dig tilalmas gondolatoknak és érté­keknek. A kibontakozó újabb zsidó szervezetek amellett legaktívabb tagjaink egy részét is más keretek közé vonták.

Ami ilyen körülmények között egyesületünket vonzóvá tehetné, az a klubélet, a kisebb közösségekben végzett tevékenység. Nem véletlen, hogy a legserényebben azok a kö­reink, szekcióink működtek, ame­lyek – mint a Hóra tánckör, a tu­ristacsoport, a nyugdíjasklub – fel­ismerték ezt. Az ilyen működéshez azonban megfelelően berendezett és fölszerelt helyiségek kellenének, és ilyenek nincsenek.

Természetesen személyi feltétele is van a kisebb csoportokban vég­zett tevékenységnek: sok aktivistákra és jó szervezőkre van szükség. Az Egyesület – sajnos – épp eb­ben mutatkozott eddig a leginkább ügyefogyottnak, és ebben az elnök­ség is hibás.

A közgyűlés május 20-án elvé­gezte a kiszabott feladatot. (A 18 tagú új elnökség névsorát alább közöljük, a módosított alapszabályt tágjaink postán kapják meg.) Az el­hangzott rövid beszámolók három fő témájáról – a zsidó szervezetek új csúcsszervének létrehozásáról, a zsidó közösségi iskola megnyitásáról és az Egyesület álláspontjáról a zsi­dóság etnikai alapon megvalósuló esetleges politikai képviseletét ille­tően – lapunk más helyén tájékoz­tatjuk olvasóinkat.

Elgondolkoztató azonban, hogy a döntéseket egy mindössze százhat főre apadt közönség hozta meg. Formailag ez a tény nem vonja kétségbe a közgyűlés legitimitását és a határozatok érvényességét, mégis azt a feladatot rója az új el­nökségre, hogy gondoskodjék mun­kájának és az Egyesület működésé­nek nagyobb hatékonyságáról, hatá­sának távolabbi kisugárzásáról.

Azt hiszem, az Egyesületnek mindinkább egyfajta szellemi alko­tóműhellyé kell válnia, ugyanakkor olyan új szervezeti alapokra kell helyezkednie (és ezt az alapszabály egyáltalán nem zárja ki), amelyek­re kisebb csoportokban megvalósu­ló közösségi élet építhető. Ez a vál­toztatás annál sürgetőbb, minél több független zsidó szervezet létesül, és minél inkább előrehalad majd a hitközségek demokratikus megúju­lása. Hiszen ez a két folyamat is hasonló közösségeket fog létrehozni, és ha azok vonzóaknak bizonyul­nak, az MZSKE sem maradhat egy jobbára amorf tömeg. Ugyanakkor azonban az eddiginél nagyobb je­lentőséget kaphatnak az Egyesület működésében a nagy kulturális ese­mények és produkciók.

Az MZSKE egészében véve igen jelentős munkát végzett a megala­pításától eltelt közel két esztendőben. Kisugárzása nagy volt, ha lát­szólag cáfolja is ezt a közgyűlésen megjelentek csekély száma. Jövője azonban csak akkor lesz az Egyesü­letnek, ha képes szervezetileg is al­kalmazkodni az új helyzethez.

Gadó György

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület 1990. május 20-án megválasztott Elnöksége:

Bálint Éva újságíró

Bányai László jogász, tudományos munkatárs

Bollmann Györgyi tanár

B. Turán Róbert dramaturg

Deák Gábor tanár*

Feldmayer Péter ügyvéd

Gadó György újságíró

Gergely István matematikus

Hajósné Vértes Antónia köztisztviselő*

Kádár Iván közgazdász, üzletember*

Korányi László matematikus

Landor Károly mérnök, kisiparos*

Pelle János közíró

Raj Tamás főrabbi

Rózsa T. Endre újságíró*

Simonyi Péter kisvállalkozó*

Virág Teréz pszichológus

Zala Tamás újságíró, történész*

A csillaggal megjelölteket az Elnökség ügyvivőkké választotta.

Címkék:1990-06

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

1990. májusi szám

Gergelyné Varga Edit: Nagyanyó receptjei Az érintkezés szavai héberül Örökzöldek Magyarországi zsinagógák Dr. Virág Teréz lelki tanácsadó rovata Lesz jóvátétel?...

Nagyanyó receptjei

Végy egy kacsát vagy libát Akik nem kultiválják a nyakló nélküli húsevést, de szeretnek ízes falatokat enni, azoknak különösen ajánlom,...

Close