Szombat előfizetés 2017

Kis zsidó iskolastatisztika

Írta: Archívum - Rovat: Archívum

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

A Köznevelés című hetilap idei 21. szá­ma Közölte a magyarországi gimnáziu­mok rangsorrendjét, amelyet annak alapján állítottak össze, hogy az egyes gimnáziumok diákjai közül hányat vet­tek föl államilag elismert egyetemre vagy főiskolára (az Országos Rabbikép­ző Intézet – Zsidó Egyetemre fölvettek ezért nem szerepelnek az alábbi statisz­tikákban). A kétszázötven magyarorszá­gi gimnázium közül a három zsidó gim­názium sorrendje az elmúlt öt évben a következők szerint alakult (1. táblázat).

“** Az Amerikai Alapítványi Iskolának 1994-ben még nem volt érettségiző osztálya.

A 735 középiskola közötti összeha­sonlítás akkor hozza a legkedvezőbb eredményeket a zsidó gimnáziumok számára, ha a felsőoktatásba felvételi­zők nyelvvizsgáinak számát vizsgáljuk. E mutató alapján a hitközség gimnáziu­ma, a Scheiber Sándor Tanintézet a mezőny első felében, az Amerikai Ala­pítványi Iskola és a Lauder iskola pedig (egyelőre mindössze két mérhető év adatai alapján) a legjobb hetven között helyezkedik el.

*

Mivel a fenti mutató egybemossa a legkülönfélébb felsőoktatási intéz­ményeket, függetlenül attól, hogy milyen magasak abban a felvételi követelmények, az egzaktabb össze­hasonlíthatóság kedvéért használnak egy másik mutatót is. Ez a rangsor­rend a közös írásbeli felvételi dolgo­zatok átlaga alapján készült. A dolgo­zatokat tantárgyanként azonos idő­pontban, azonos kérdések megvála­szolásával írja minden felvételiző. A 2. táblázat 735 magyarországi közép­iskola adatainak sorrendje alapján készült, és azt mutatja, hányadik he­lyen áll ebben a sorban a három zsi­dó gimnázium:

+ Az átlag kiszámításakor nem a rangsorban elfoglalt helyet mutató számokat átlagolják, hanem az ezek alapjául szolgáló dolgozati pontszámokat, a felvéte­lizők számával súlyozva.

A tanulmányi és felvételi eredmé­nyek persze csupán egyetlen dimenzió­ját adják az iskolákban folyó összetett pedagógiai munkának (noha a közvéle­kedés szerinti rangsorrend kialakításában döntő súlya van, hiszen egyedül ez a dimenzió mérhető egzakt számok­kal). Azt azonban, hogy a zsidó iskolák közül melyik vonzó a szülők, illetve a gyerekek számára, a felvételizők száma tükrözi világosan. A következőkben a négy budapesti zsidó iskolába (illetve – ha van ilyen – a velük egy keretben mű­ködő óvodába) felvettek számát láthat­ják az olvasók.

1999-ben óvodába fölvett gyerekek száma:

Lauder óvoda: 31 fő

Benjámin (hitközségi) óvoda: 18 fő

Lubavicsi óvoda: 10 fő

A Lauder óvodába összesen 59 gye­rek jelentkezett. A Benjámin óvodában a felvétel folyamatos, így a fenti szám az óvoda vezetője szerint nem végle­ges.

1999-ben első elemibe fölvett gyerekek száma:

Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola: 55 fő

Scheiber Sándor Tanintézet: 39 fő

Amerikai Alapítványi Iskola: 4 fő

Lubavicsi iskola: nem indult első osztály.

A Lauder iskola első elemijébe eb­ben a tanévben összesen 103 gyerek jelentkezett. A felvett 55 gyerekből 23 a Lauder oviból jött, a „végzős” óvodá­sok túlnyomó többsége tehát helyben tanul tovább. A felvehető létszámnál többen jelentkeztek a Scheiber iskola első elemijébe is. Miután ez utóbbi is­kola hat évfolyamos elemi tagozata az elmúlt évben egy első és egy negyedik osztállyal indult, a többi évfolyamot idén indították el: négy új osztályban összesen 81 gyerek tanul. A Lubavicsi iskolában még csak az elemi második és harmadik osztálya működik, össze­sen 10 tanulóval.

A hatosztályos gimnázium első évfolyamán tanuló diákok száma 1999-ben

Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola: 43 fő

Scheiber Sándor Tanintézet: 23 fő

Amerikai Alapítványi Iskola: 5 fő

A Lauder gimnázium első évfolya­mán tanuló 43 főből 38 az elemi tago­zat hatodik osztályából jött át. Nyolc gyerek az elemi hatodik osztályát elvé­gezve máshol tanul tovább. A Scheiber iskolánál feltüntetett 23 fő mind az idén jelentkezett a hatosztályos gimná­zium első évfolyamára. Ezzel párhuza­mosan „üzemel” még a hagyományos négyosztályos gimnázium is.

Érdemes még egy pillantást vetni ar­ra is, hogy a zsidó iskolák végzettjei kö­zül hányán folytatnak zsidósággal kap­csolatos felsőfokú tanulmányokat.

A Zsidó Egyetem judaisztika tanárkép­ző karán most elsőéves 28 tanuló közül tízen érettségiztek a Scheiber Sándor Tanintézetben (illetve elődjében, az An­na Frank Gimnáziumban), egy tanuló pe­dig a Lauder gimnáziumban.

A liturgia szakára jelentkezett 12 fő közül hárman érettségiztek a Scheiber iskolában.

A szociális munkásokat képző tago­zatra fölvett 9 főből 2 érkezett az egy­kori Anna Frank Gimnáziumból, egy a Lauder iskolából és egy az ortodox Amerikai Alapítványi Iskolából.

A rabbiképző kar bevezető évfolya­mán tanuló 8 főből hárman végeztek a hitközség gimnáziumában. (g.j.)

Címkék:1999-11

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

5567 fő – sok vagy kevés

5567 fő - sok vagy kevés? A Népszabadság szeptember 17-i számában megjelent statisztika szerint 1998-ban a 490 ezer adóbevallást kitöltő...

Mit ér a rabbidiplomám, hisz magyar?

Radnóti Zoltán Mit ér a rabbidiplomám, hisz magyar? A címben olvasható kérdés költői, a válasz evidens: minden annyit ér, amennyit...

Close