Szombat előfizetés 2017

Ki vándorolhat be Izraelbe?

Írta: Archívum - Rovat: Archívum, Izrael

Schiller-Szombat_banner-02_700x100px_Corsa_20160223

Támadják az izraeli „visszatérési törvényt”

1994 utolsó néhány hetében mintegy hétszáz bevándorló érkezett Izraelbe Irak kurdok lakta területéről. Az újonnan jötteknek körülbelül a fele hithű moszlimnak vallja magát, és naponta ötször Mekka felé fordulva imádkozik. Miután Izrael az országba való bevándorlás (hivatalosan a „visszatérés”) jogát a zsidóknak kívánja fönntartani, az ügy kisebb viharokat kavart a közvéleményben – már csak azért is, mert nem ez az első ilyen eset.

AZ ORSZÁG BEVÁNDORLÁSI TÖRVÉNYE (hi­vatalos nevén: „visszatérési törvény”) úgy rendel­kezik, hogy Izrael befogadja mindazokat, akiknek legalább egyik nagyszülője zsidó volt. (A nácik nürnbergi törvényeivel való hasonlóság nem véletlen: védelmet és ott­hont akartak nyújtani mindazoknak, akiket a hitleristák által megszállt Európában származásuk miatt halálra szántak.) A törvény ugyanakkor biztosítja a letelepedést a bevándorlók nem zsidó hozzátartozóinak is. Ily módon bevándorolhatnak az országba olyan nagycsaládok is, amelyeknek esetleg csak egyetlen tagja zsidó, de ő is csak származása, nem meg­győződése szerint.

Az elmúlt harminc évben a Szovjetunióban a zsidók és nem zsidók közötti vegyes házasság igen gyakori jelenség volt. (Ez volt az egyik módja annak, hogy a szülők legalább gyereküket kimentsék a személyi igazolvány nemzetiségi rovatába beírt „zsidó” bejegyzés alól, ami igen sok hátrány­nak volt forrása.) Az 1985 után elindult nagy szovjet alija több mint ötszázezer bevándorlót hozott az országba. Köztük rengeteg olyan ember is érkezett, akiknek négy nagyszülője közül csak egy volt zsidó vagy éppen egy sem, de a hozzátar­tozó jogán szintén megkapták az állampolgárságot. Külön­böző becslések 20-30 százalékra teszik az ilyen bevándorlók arányát. Körükben természetesen sokan nem kötődnek erő­sen a zsidósághoz, gyakran csak azért határoztak az alija mellett, mert a kilátástalan szovjet körülmények közül egy jómódúbb társadalomba akartak menekülni. (Amerika és a nyugat többségük számára zárva volt.)

Ora Namir munkaügyi és népjóléti miniszter, akinek hi­vatalát az új bevándorlók tekervényes, gyakran zavaros ügyei alaposan megterhelik, nemrég így fakadt ki: Izrael már nem győzi az orosz bevándorlók támogatását, akiknek egyharmada idős, egyharmada beteg, egyharmada pedig alig kö­tődik a zsidósághoz. Namir asszony szerint az orosz zsidók gyakran tehertételt jelentő családtagjaikat küldik Izraelbe, az izraeli államkassza költségére, miközben ők maguk az USA-ba vagy más nyugati országba vándorolnak ki. A miniszter­ asszony hangsúlyozta: nem kívánja a bevándorlási törvény sürgős módosítását, de a kormánynak tisztában kell lennie a problémákkal. Rabin miniszterelnök és Caban bevándorlási miniszter élesen elítélték Óra Namir szavait, mondván: való­jában csak a bevándorlók 15 százaléka időskorú és csupán 10 százalékuk rendelkezik egyetlen zsidó felmenővel.

Izraelben jelenleg a nagy szovjet alija okozta problémák vannak leginkább szem előtt, de az etiópiai zsidók bevándor­lása is fölvetett hasonló kérdéseket. Ráadásul egyes afrikai és ázsiai népcsoportok is kacérkodnak a zsidó származás gondolatával. Az izraeli legfelsőbb bíróság nemrégiben a nigériai ibó törzsbeliek képviselőinek kérését utasította el, akik azt állították, hogy ők Izrael elveszett tíz törzse egyi­kének utódai. A bevándorlást egyébként minden módon szor­galmazó Jewish Agency (Szochnut) hivatalnokaiban is meg­fogalmazódott az aggály: miközben a nyugat gazdag országai egyre jobban elreteszelik a harmadik világ nyomorult milliói elől a bevándorlás útját, addig Izrael befogad mindenkit, aki zsidó származású – tehát sokan törekednek majd zsidó fel­menőket kimutatni.

A kérdés foglalkoztatja Izrael vallási tekintélyeit is. (A rabbinikus hagyomány az izraeli törvényeknél szigorúbban definiálja a zsidóságot: az zsidó, aki zsidó anyától származik vagy a vallási előírások szerint áttért zsidó hitre.) Meir Lau, az ország askenáz főrabbija, ortodox kollegái támogatását élvezve szintén a visszatérési törvény szigorítását javasolta: a bevándorlás feltétele legyen a zsidó szülő, házastárs vagy gyerek. A változtatás a zsidó nép érdeke – mondta Meir Lau -, nemcsak az ultraortodox rabbiké. Izraelt meg kell tar­tanunk zsidó államnak. Véleménye szerint egyébként a java­solt módosítás csupán a bevándorlók 2-3 százalékát érintené.

AZ EGYIK VALLÁSOS PÁRT parlamenti képvise­lője, Jichak Lévi már be is terjesztett egy, a fentiek szellemében megfogalmazott törvényjavasla­tot. A rabbikkal együttműködve támogatja a szigorítást Úri Gordon is, a Szochnut bevándorlási osztályának vezetője, aki kijelentette: „a törvény jelenlegi formájában lehetővé teszi a tömeges bevándorlást olyan emberek számára, akiket semmi nem köt a zsidósághoz”. Főnöke (az azóta már menesztett), Jehiél Leket viszont ellenzi a változtatást, főleg a szovjet utódállamok bevándorlóira gondolva. ,, Közöljük ezekkel az emberekkel, hogy elég jók voltak ahhoz, hogy zsidóként meghaljanak, de ahhoz nem, hogy Izraelben zsidóként éljenek?” Leket attól tart, hogy sok potenciális bevándorlót elveszítenek, akik nem kívánnak az ortodox hagyománynak megfelelően áttérni. Ő inkább az áttérés megkönnyítésében látja a megoldást. Fölmerült az a gyanú is, hogy az ortodox rabbik viszonylag csekély megszorításokat tartalmazó javas­lata csak az első lépés a szigorú ortodox felfogás teljes érvényesítése felé. (Az ortodoxia Izraelben ahol a vallást és az államot nem választották el konzekvensen – hatósági jogkörökkel bír.)

Bárhogy lesz is, annyi már most is valószínű, hogy a kérdés nem kerül le nyomtalanul a napirendről: a törvény szigorítását ellenző Laban bevándorlási miniszter is úgy fog­lalt állást, hogy az alijázni szándékozókat alaposabb vizs­gálatnak kell alávetni.

Címkék:1995-05

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás

Soros György: „Ha kell, én is fölállok”

SOROS GYÖRGY a New Yorker című politikai magazinnak adott interjújában kifejtette azon meg­győződését, hogy a zsidóknak joguk van a nemzeti...

Tanúságtevők

Spielberg keresi a túlélőket Háromszázezer túlélője él még a holocaustnak - véli Steve Spielberg, aki a Schindler listá­ja után nem...

Close